Tartósan nem jelent komoly presztízsveszteséget a kormányzópártoknak, hogy az érvénytelen népszavazás után kezdeményezett alaptörvény módosítás nem ment át a parlamenten. Ezt mondják a Híradónak politikai elemzők. A Political Capital szerint a kormány el tudja majd hitetni a saját szavazótáborával, hogy az ellenzéki pártok hazaárulást követtek el azzal, hogy nemmel szavaztak a módosításra. A Nézőpont Intézetnél pedig úgy látják, a kormány egy fegyvert elveszített Brüsszellel szemben a betelepítési kvóta elleni harcban, de az igazi politikai vesztesek az ellenzéki pártok.

Elbukhat az alaptörvény módosítása a Parlamentben a holnapi szavazáson. A kormánypártoknak a kétharmadhoz két ellenzéki szavazatra is szükségük volna. De most úgy tűnik, a másik oldalról senki sem támogatja Orbán Viktor javaslatát. A Jobbik ezt a letelepedési kötvények megszüntetéséhez kötötte volna, ami a Fidesz szerint jelentéktelen ügy az alkotmány-módosításhoz képest, ezért nem akarják a két dolgot összekötni. Az MSZP és az LMP ott sem lesz a szavazáson, és a függetlenek többsége sem, a többiek azt ígérik, hogy a nem gombot nyomják.

Az alaptörvény hetedik módosításáról vitázott hétfőn a parlament. Orbán Viktor nem hallgatta végig a felszólalásokat, néhány perces expozéja után távozott az ülésről. Azt mondta: a népszavazással új egység jött létre, amely felülírja a politikai határokat. Az MSZP nem vett részt a vitában, a Jobbik szerint az új egység csupán egy politikai termék. Az LMP úgy látja: a népszavazás és alaptörvény-módosítás is csak arra jó, hogy a kormánynak ne kelljen a valódi problémákról beszélnie.

Az Alaptörvény módosítását kezdeményezi Orbán Viktor, hogy érvényt szerezzen a népszavazáson nemmel szavazó választók akaratának. A javaslat szövege még nincs kész, de a Fidesz frakcióvezetője szerint azt fogják rögzíteni, hogy Magyarországra csak a parlament és a magyar kormány belegyezésével telepíthessenek be nem magyar állampolgárokat. Az Alaptörvény módosításához ellenzéki támogatásra is szüksége van a Fidesznek. A baloldali pártok nem támogatják a javaslatot, a Jobbik viszont nyitott rá.    

Orbán Viktor szerint nagyszerű eredmény született a népszavazáson. A miniszterelnök értékelésében arról beszélt, többen szavaztak nemmel a menekültek kötelező betelepítésére, mint ahányan 2008-ban igennel szavaztak az Magyarország Európai Uniós csatlakozásra. Szerinte ez egy hosszú út első lépése és az ünneplés után két dolgot kell tenni. Elsőként a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

Akár a szociális otthon is beperelheti az idős emberek gyermekeit, hogy fizessék az eltartásukhoz szükséges összeget, ha arra nem elég a nyugdíjuk. Így változtatna a Polgári Törvénykönyvön a kormány. Az Alaptörvényben eddig is benne volt a szülőtartás kötelezettsége, de eddig csak a szülő perelhette be ezért a saját gyerekét.

A menekültválságról és a kötelező kvóta elleni népszavazásról is beszélt Orbán Viktor az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulójára szervezett konferencián az Országgyűlésben. A kormányfő úgy fogalmazott: az alaptörvény tiltja az iszlamizálódást Magyarországon. Az ellenzéki pártok nem vettek részt a konferencián. A szocialisták szerint új alkotmányra volna szükség, mert a mostani Orbán Viktor hatalmának bebetonozásáról szól.

Ünnepségsorozatot rendelt el a kormány az alaptörvény ötödik születésnapjára. A Magyar Közlönyből derült ki, kiemelt fontosságú eseménnyé nyilvánították az évfordulót. A központi ünnepség április 25-én lesz, 5 éve Schmitt Pál köztársasági elnökként azon a napon írta alá a csak a kormánypártok által elfogadott új alkotmányt. Az ellenzéki pártok most azt közölték, távol tartják magukat a programoktól. Az MSZP szerint saját hibáit készül megünnepelni a Fidesz.

Változtatás nélkül nyújtja be az országgyűlés elé az alaptörvény módosítását a kormány, amely alapján terrorveszély esetén rendkívüli állapotot vezethetnének be. Erről a kommunikációért felelős államtitkár beszélt az állami tévében. Tuzson Bence szerint túl távol van egymástól a kormány és az ellenzéki pártok álláspontja. Utóbbiak viszont úgy látják, a kormány nem is akart megállapodni, csupán az a céljuk, hogy félelemben tartsák az embereket.

A terrorveszély kezelése miatt változtathat a parlament az alaptörvényen Kósa Lajos szerint. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Magyar Időknek adott nyilatkozatában azt mondta, azért van erre szükség, hogy a magyar jogrendben is kezelni lehessen az esetleges terrorcselekmények esetén kialakult helyzetet.

Nem avatták doktorrá az ELTE egyik hallgatóját, mert nem volt hajlandó esküt tenni az Alaptörvényre. Kende Judit azt mondja: szerinte az alaptörvény több csoport jogait is sérti, ezért nem fogadta meg, hogy hű lesz hozzá. Korábban a DK és az Együtt politikusai is trükköztek a képviselői esküjükkel az alaptörvény miatt.

Nem hirdethető ki ebben a formában a földtörvény, így döntött az Alkotmánybíróság. A jogszabály egy részéről a köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt. A módosítás központosította volna a nemzeti parkokhoz tartozó földterületek kezelését. Az MSZP szerint a törvény fideszes kifizetőhelyekké silányította volna a természetvédelmi területeket. A kormány és a Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését.

Kötelezően tanítani kellene az Alaptörvény bevezetőjét a középiskolákban Kövér László házelnök szerint. Ez az a rész, amit nemzeti hitvallásnak neveznek. A Demokratikus Koalíció viszont azt mondja: egy társadalmi támogatottság nélküli, a Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadott alkotmányt nem szabad az iskolákban kötelező tananyaggá tenni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint olyan történelmi dokumentumokat érdemes tanítani a gyerekeknek - amelyekről már kiderült, hogy idő- és értékállóak.

Kötelezően tanítani kellene az Alaptörvény bevezetőjét a középiskolákban Kövér László házelnök szerint. Ez az a rész, amit nemzeti hitvallásnak neveznek. A Demokratikus Koalíció viszont azt mondja: egy társadalmi támogatottság nélküli, a Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadott alkotmányt nem szabad az iskolákban kötelező tananyaggá tenni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint olyan történelmi dokumentumokat érdemes tanítani a gyerekeknek - amelyekről már kiderült, hogy idő- és értékállóak.

Nemzeti egyetértés helyett kétharmaddal fogadták el az Alaptörvénynek átnevezett, rekordsebességgel készült új alkotmányt négy éve az Országgyűlésben. A kétharmad szerint ez az új Magyarország alapja, bírálói szerint inkább a Fidesz hatalmának beton-alapja. Vita Somodi Bernadett alkotmányjogász és Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke között.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Szerintük nem készült előzetes hatásvizsgálat és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ez pedig, ahogy mondják: ellentétes az alaptörvénnyel.

Demonstrációt tartott szombat délután egy Facebookon szerveződő csoport a Fidesz megalakulásának 25. évfordulóján.

Tízmillió forintért juttatta el 200 ezer diáknak az alaptörvény diákoknak szóló változatát a kormány.

Ajándékként osztogatná az új alkotmányt a diákoknak a kormány.

Minden magyar választópolgár kapja meg az alkotmány 38 oldalas szövegét. Ezt javasolta Lázár János.

Kolláth György alkotmányjogász szerint botrányos szakmai baki, hogy az új alaptörvényből kimaradt a régi hatályon kívül helyezése.

Elfogadták Magyarország új alkotmányát hétfőn kora délután a Parlamentben.