„A magyar állam elhülyült, esetleg elvetemült” – az Eötvös Károly Intézet elemezte a magyar életmód bejelentéses védelméről szóló törvényt

„A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” szóló új törvénytervezetet elemezte a közpolitikai kérdésekben szakértő Eötvös Károly Intézet (Ekint), amelynek elnöke Majtényi László.

A magyar állam morálisan hanyatlik, erre példák hosszú sora hozható fel, és ezen túl folyamatosan hülyül is. Erről a fenti törvény idiómáit olvasva újfent megbizonyosodhatunk

– kezdték. 

Mint az írásban felhívták a figyelmet, a benyújtott törvény szerint az a munkahely, amely legalább 50 személyt foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni.

A törvény harmadik fejezetében tárgyalják az egyelőre nem kötelezően bejelenthető kihágások közül a „legképtelenebbeket” – ahogy az Ekint fogalmazott. Például ezt: „(A)zon tény kétségbe vonására irányuló tevékenység, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Az Ekint állásfoglalása szerint ilyen rasszista megnyilvánulással soha senki nem találkozott, mivel „a rasszista nem alkotmányjogi absztrakciókat tagad, hanem pl. a cigányok fegyelmezését, a cigánybűnözés felszámolását követeli”. 

Kiemelik azt a pontot is, amely szerint névtelen bejelentés tehető, ha valamely munkatárs „az Alaptörvény I) cikke szerinti nemzeti jelképeink tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekményt észlel”. Szerintük ebbe a kategóriába akár az is beletartozhat, ha „a magyar címert és a nemzeti hitvallást leszarták a legyek”. 

Emellett bejelentés tehető abban az esetben is, ha „az Alaptörvény L) cikkével és az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével védett… házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepe, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonását” észleli valaki a munkahelyén. Ezzel kapcsolatban az Ekint arra hívta fel 

Varga Judit igazságügyi miniszter, a törvényírók, továbbá a magyar életmód papjai és papnői figyelmét, hogy az egész civilizált világban a háborítatlan magánélet egyike a legfontosabb alkotmányos értékeknek. 

Hozzátették: „magyarok milliói másként élnek, mint amire az Alaptörvény szövege és a munkahelyi feljelentésre buzdító törvény unszolja őket.  A magyarok tömegei nem házasságban élnek, reméljük boldogan, és nem is a család alaptörvényben leszűkített fogalmáról beszélnek, ha éppen saját családjukról szólnak. Ráadásul rengetegen anyakönyvvezetői jóváhagyás nélkül élik családi életüket.” Az országban „azonos nemű párok is élnek talán százezrével, ó borzalom, közös háztartásban, akiket ezért nem illendő fel/bejelenteni” – írták.

Hogy a nemzeti újbeszélben a gyerekek születési nemének csizmája hogy kerül a munkahelyi asztalra, önmagában is rejtély. Azt azért leszögezzük, hogy azon túl, hogy értelmezhetetlen, mind között ez a legalávalóbb bejelentés-felkínálás

– írta az Ekint. Arról van szó ugyanis, hogy ha valaki a még csak nem is gyereknevelésre szakosodott munkahelyén észleli, hogy a gyerek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát kétségbe vonják, akkor bejelentést tehet. Érthető nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy 

a törvényíró az identitás megválasztásának jogát kívánja valamiképp korlátozni, 

hiszen „a régi szultáni udvarok óta” senkit nem fosztanak meg akarata ellenére a születési nemének megfelelő önazonosságától – írták.

Az intézet azzal zárta közleményét, hogy „ha a hülyeség és a rosszakarat fájna, akkor a Duna-parti neogót palota terei a hangos jajgatást visszhangoznák”.

Mint arról szombaton a Híradó beszámolt, a jövőben névtelenül lehet bejelentést tenni az ellen, aki kétségbe vonja „a magyar életmód Alaptörvényben lefektetett szabályait”, ugyanis így módosítaná a közérdekű bejelentések rendszerét az igazságügyi miniszter. 

Az eredetileg a korrupciógyanús ügyek anonim bejelentését lehetővé tevő jogszabály módosítása után a Transparency International szerint azokat is bepanaszolhatják, akik kétségbe vonják, hogy az apa férfi, az anya nő. A kormány szerint azért van szükség a változtatásra, hogy a magyar életmód megvédésével kapcsolatos bejelentéseket is az új szabályok szerint lehessen megtenni.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter az utóbbi kinevezése után. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán