2026. február 12. 7:00
Nem feltétlenül a 10 000 lépés a kulcs az agyunk védelméhez. Egy friss, 14 éven át tartó kutatás szerint már jóval kevesebb napi séta is számottevően lassíthatja az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó hanyatlást – írja a Guardian.
A vizsgálatban 296 személyt vizsgáltak, 50 és 90 év között. A vizsgálat kezdetekor az alanyok kognitívan egészségesesek voltak. A kutatók az alábbiak szerint végezték a vizsgálatot:
- évente kognitív teszteket végeztek,
- lépésszámlálóval mérték a napi aktivitást,
- PET-vizsgálattal követték az agyban felhalmozódó fehérjéket.
Az Alzheimer-kór kialakulása összefügg két káros fehérje, az amiloid-béta és a tau lerakódásával. Azoknál, akiknek már a vizsgálat elején magasabb volt az amiloidszintjük, a több mozgás lassabb fehérjefelhalmozódással és lassabb kognitív hanyatlással járt együtt.
Sokan eddig a 10 ezer lépést tekintették aranyszabálynak, de a vizsgálat eredményei alapján már napi 3000 lépés is érezhető védőhatással járhat.
Na de nézzük a pontos számokat!
- 3000–5000 lépés/nap: átlagosan 3 évvel késleltette a kognitív hanyatlást
- 5000–7000 lépés/nap: akár 7 évvel is kitolhatta a romlást
Dr. Wai-Ying Yau, a tanulmány első szerzője szerint már kisebb, fenntartható változtatások is sokat számítanak. A rendszeres mozgás javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást és olyan faktorokat aktiválhat, amelyek védik az agyat.
A kutatók végül megállapították, hogy az eredmények megerősítik azt az állítást, hogy a mindennapi aktivitás valódi hatással lehet az Alzheimer-kór alapfolyamataira.
Miért működhet a séta?
Bár az ok-okozati kapcsolat további vizsgálatokat igényel, a fizikai aktivitás:
- fokozza az agyi véráramlást,
- csökkenti az oxidatív stresszt,
- mérsékli a krónikus gyulladást,
- támogatja az idegsejtek közti kapcsolatok fennmaradását.
A demencia nem csak az idősek betegsége
Sokan úgy gondolják, a demencia kizárólag 65 év felett jelentkezik, pedig létezik az úgynevezett fiatalkori demencia is. Kovács Tibor neurológus szerint ilyenkor nem feltétlenül a feledékenység az első jel.
Korai tünet lehet:
- a járás vagy egyensúly megváltozása,
- viselkedésbeli eltérések,
- az időbeli tájékozódás zavara,
- az új információk elsajátításának nehézsége.
A korai felismerés kulcsfontosságú, mert az enyhe kognitív zavar szakaszában még van lehetőség a folyamat lassítására és az önállóság megőrzésére.
Olvasd el ezt is: A tudomány megerősítette: aki gyorsabban sétál, okosabb – és lassabban öregszik!
Egy unoka nyolc éven át dokumentálta nagymamája demenciát
A betegség nemcsak orvosi kérdés, hiszen nagy hatással van a családra és a barátokra is. Turós Balázs nyolc éven keresztül fotózta demenciával élő nagymamáját, Rózát. A képek nemcsak az emlékezet lassú kopását mutatják meg, hanem a családi szerepek átalakulását, a gondoskodás terhét és szépségét is.
Képek forrása: Freepik