A minisztérium szerint jogellenes, a szervezők szerint megalapozott volt a hétfő reggeli munkabeszüntetés. 

A PDSZ ügyvivője szerint sokakat elbizonytalanított, hogy az Emmi törvénytelennek nevezte a tanársztrájkot, ugyanakkor sokan éppen a fenyegetés hatására csatlakoztak.

A Népszava megszerezte az Emmi ellenkeresetét, amit a szakszervezetek követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. 

A minisztérium szerint törvénytelen a munkabeszüntetés, ezért „nem maradhat következmények nélkül”. A sztrájkoló pedagógusok mellett további szakszervezetek, közszereplők, értelmiségiek, szervezetek és csoportok állnak ki. 

Az ADOM Diákmozgalom közben arra kéri a felsőbbéveseket, az első két órában maradjanak otthon.

Azt írják, mivel számos tagtársuk dolgozik oktatóként is, átérzik a tanárok helyzetét. 

Hétfőre kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek pedagógus szakszervezetek. 

A bíróság pénteken azt mondta ki, hogy a munkabeszüntetés jogszerű, de a döntés nem jogerős.

A szakszervezet néhány helyről azt hallotta, hogy fegyelmi eljárással is megfenyegették a pedagógussztrájkban részt venni szándékozókat. 

A zsinati oktatási iroda vezetője baloldalinak minősítette a hétfői sztrájk szervezőit, az egyház szerint erre nem volt felhatalmazása.

A kormány még fellebbezhet az ügyben.

Január 31-re hirdettek meg sztrájkot a legnagyobb szakszervezetek. Az Emmi szerint a munkabeszüntetés törvénytelen.

Maruzsa Zoltán levélben közölte az iskolaigazgatókkal, hogy a jogerős bírósági döntésig a pedagógusok nem szüntethetik be a munkát. Azonban ez a döntés már pénteken megszülethet.

Munkáltatói intézkedésekkel fenyegetik a sztrájkolni kívánó tanárokat – írja a főpolgármester az ellenzéki összefogáshoz tartozó budapesti polgármesterekkel közösen.

Az EMMI kedden egy közleményben fogalmazott úgy, hogy a sztrájk nem törvényes, így mindenki viheti iskolába a gyerekét hétfőn.

A minisztérium szerint a hétfőre meghirdetett sztrájk jogsértő, a szakszervezetek szerint viszont éppen ez a kijelentés jogsértő, mert félrevezeti a pedagógusokat.

Még mindig nincs megállapodás a pedagógusszakszervezetek és a kormány között a hétfői figyelmeztető sztrájk részleteiről.

A tanárok továbbra sem tudtak megállapodni a kétórás figyelmeztető sztrájk feltételeiről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, ezért bírósághoz fordultak.

Szerintük a kormány képtelen következetesen kezelni a járványt.

Az infláció miatt kevesebbet ér a fizetésük.

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

A tulajdonos két évre akar bérmegállapodást kötni, a dolgozók elutasították a 2023-ra vonatkozó ajánlatot.

Méltó bérezést, a kizsákmányolás megszüntetését követelik.

Január utolsó napján jöhet a figyelmezetető sztrájk, márciusban pedig újabb munkabeszüntetés várható.

Nem az alapbérük emelkedik a tanároknak, csupán a bérpótlékuk összege nő, az azonban egy tolvonással visszavonható - ezt mondják a pedagógus szakszervezetek. A Magyar Közlönyben már megjelent rendeletmódosítás szerint januártól 10 százalékkal nő a tanárok fizetése, az eredménnyel azonban elégedetlenek az érdekképviseletek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte figyelmeztető sztrájkra is kész. A kormány úgy reagált, az átfogó bérrendezés 2023-tól várható.

A kormány számára érzékeny időpontban sztrájkolhatnak a tanárok, ha nem teljesülnek a követeléseik - ezt mondják a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél. A miniszterelnök által beígért 10 százalékos béremelést olyan kevésnek tartják, hogy szerintük még ajánlatnak sem tekinthető. A minisztérium úgy reagált: hamarosan megkezdődnek az egyeztetések.

Sztrájkra is lépnének a pedagógusok, annyira keveset keresnek - ez derül ki az egyik tanár szakszervezet felméréséből. Több mind 2500-an válaszoltak online kérdőívükre, 97 százalékuknak a megélhetés is gondot jelent. Ráadásul a pályakezdő tanárok egy része lakhatási gondokkal is küzd. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt írták, a kormány kiemelt céljának tekinti a pedagógusok bérfejlesztését. 

Több magyar és nemzetközi szakszervezet is tiltakozik a kormányrendelet ellen, ami megtiltotta a sztrájkot a légiirányítóknak. A légiirányítást végző cégnél, a Hungarocontrolnál három éve folynak bértárgyalások a vállalat és három szakszervezet között. Kettővel egyezségre jutottak, a harmadik viszont nem fogadta el a cég ajánlatát, ezért döntöttek a munkabeszüntetés mellett.

A szociális ágazatban dolgozóknak is joguk van sztrájkolni - lényegében ezt mondta ki a Kúria ítélete. Több szakszervezet még 2019-ben azért ment perre, mert az állammal nem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásokról. A perben a kormány azzal érvelt, hogy bizonyos gyermeknevelési és betegeket ellátó intézményekben nem lehet sztrájkot tartani, mert az az ellátottak egészségét veszélyeztethetné. A bíróság szerint azonban a sztrájkhoz való jog alkotmányos alapjog.

Kitartanak a sztrájk és a blokád mellett- ezt nyilatkozta a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és sztrájkbizottságának vezetője híradónknak. Ma éjfélig kellene elfogadniuk az új vezetőség 8 pontos ajánlatát. A színművészeti új vezetősége közben ismét arra kérte a hallgatókat és sztrájkbizottságot, hogy gondolják át a döntésüket. A sztrájkbizottság szerint zsarolásról van szó.  

Sztrájkba kezdene a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha nem változnak a tanárok körülményei az iskolákban. Szerintük a vírus folyamatosan túlóráznak a karanténba kerülő kollégáik miatt, amit alig fizetnek ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált a szakszervezet politikai érdekeket szolgál és megpróbál hangulatot kelteni.

Duplájára emeli a Színház- és Filmművészeti Egyetem támogatását a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elkezdődött közben az oktatók kétnapos sztrájkja. Az egyetem új vezetése 15%-os béremelést ígért, de csak akkor, ha a dolgozók nem sztrájkolnak tovább. Kinevezték az új rektorhelyetteseket is. A diákok elfoglalták az egyetem másik épületét, a távozó vezetőket pedig fáklyás felvonulással és virrasztással búcsúztatták szerdán este.

Bekérette a sztrájkoló színművészetisek listáját az egyetemet fenntartó kuratórium. A figyelmeztető munkabeszüntetést csütörtökön tartották az intézmény függetlenségéért. Az egyetem sztrájkbizottsága a listázást jogszerűtlennek tartja, és az Adatvédelmi Hatósághoz fordulnak. A fenntartó alapítvány kuratóriuma nem akart nyilatkozni. Közben a diákok tiltakozása lassan egy hónapja tart.

Ma este újra kiderül, hogy a pajkaszegi macskapöcse paprikánál is van erősebb, ami nem sokat segít, ha valaki hölgyekkel szeretne ismerkedni. Ezt már a polgármester és az állatorvos is pontosan tudja. Az őket alakító színészek, Csuja Imre és Reviczky Gábor pedig már valószínűleg a betűlevest is bánják, hogy megették a forgatási szünetben, ami miatt kicsit többet bakiztak a felvételek során.

3 napig leállnak az önkormányzatok szeptember első hetében, sztrájkot hirdetett a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Azt akarják elérni, hogy a kormány adja vissza az önkormányzatoktól az év első felében elvett pénzeket, mert szerintük a települések így nem tudják majd fizetni dolgozóikat, és elbocsátások lesznek.

Bori sztrájkot szervezett az új főnöke, Sebestyén ellen… Ha a teljes adásra vagy kíváncsi, akkor kattints ide!

Joe megkapta az apasági teszt eredményét. Flóra és Tamás kellemetlen híreket kaptak. Bori újra összeveszett a főnökével.

Elmarad a sztrájk, miután néhány órával a megbeszélés előtt lemondta a kormány a mai egyeztetését a szakszervezetekkel. A szociális dolgozók az alacsony fizetésük miatt tiltakoztak volna holnap. Törvényesen ezt csak úgy tehették volna meg, ha előbb megállapodnak a kormánnyal az elégséges szolgáltatásokról. A közalkalmazotti szakszervezet szerint kezd elfogyni a dolgozók türelme. 

Mégis sztrájkolnak hétfőtől az állami ellátást végző fogorvosok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyan az utolsó pillanatban ajánlatot tett nekik, amit az orvosi kamara el is fogadott, a sztrájkra korábban jelentkező orvosok többsége viszont nem, így ők szeptember 2-től két hétig nem lesznek a rendelőkben. A fogorvosok azt szeretnék elérni, hogy több pénzt kapjanak. 

Szerződésszegéssel vádolja a tatabányai polgármesteri hivatal azokat az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosokat, akik részt vennének a szeptember elején kezdődő országos kéthetes figyelmeztető akcióban. A fogorvosok azért szüneteltetnék a munkát, mert szerintük a mostani finanszírozásból nem lehet fenntartani az ellátást. A hivatal szerint, ha sztrájkolnak, megszegik a szerződésüket. A fogorvosok szerint nem is sztrájkolnak, csak egyszerre mennének szabadságra.

Már csaknem ezer állami fogorvos csatlakozott a sztrájk kezdeményezéshez - ezt mondta az RTL Híradónak az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos tagozatának elnöke. Nagy Ákos szerint így jóval több állami rendelő zárhat be szeptember első két hetében, mint a két évvel ezelőtti sztrájk idején. 

Az ország legnagyobb általános iskolájában szinte a teljes tanári kar sztrájkolna, mégis úgy tűnik, elmaradhat a munkabeszüntetés. Nem csak Veresegyházon, hanem országszerte. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete május 29-re tervezett pedagógussztrájkot, de eddig nem sikerült megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, amit az iskoláknak biztosítaniuk kell. És bár bírósághoz fordultak, ott sem született még döntés.

A győri Audi-gyárban 6 napig állt a munka, és a végeredmény: a dolgozók jelentős béremelést és magasabb juttatásokat kaptak. A sikeres sztrájk több más cégnél is lökést adott a szakszervezeteknek, hogy van értelme küzdeni a több pénzért. Volt, ahol a dolgozók sikerrel jártak, máshol viszont hiába próbálkoztak. Volt, ahol egyből kirúgták azt, aki szervezkedni kezdett, máshol pedig a sztrájkolók arra panaszkodtak, hogy megalázó körülmények közé kényszerítették őket.

Sztrájkra készülnek az állami ellátást végző fogorvosok. Azt mondják, hiába kaptak plusztámogatást, ez továbbra is annyira kevés, hogy nem tudják fenntartani a rendelőket. Az Alapellátó Orvosok Szövetsége szerint több olyan kezelés van, aminél már ráfizetnek a fogorvosok, ha elvégzik. A minisztérium azt írta, intézkedési tervet dolgoznak ki, amelyben felülvizsgálják a fogorvosok finanszírozását is.

A garantált bérminimum emelése nagyjából 9600 Ft-os nettó bérnövekedést jelent az érintett munkavállalóknak, a minimálbér emelés pedig 7300 Ft-ot. Ezt kevesli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ők a 8%-os emelés helyett legalább 10%-osat akarnak, a minimálbér ugyanis Romániát kivéve a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon. Épp ezért már nemcsak a túlóratörvény, hanem a minimimálbér miatt is sztrájkot terveznek januárra. A kormány kitart amellett, hogy jó a törvény.

Demonstráció, útlezárás, sztrájk. Ezt ígérik a szakszervezetek, ha a parlament elfogadja az általuk rabszolgatörvénynek nevezett módosítást. Az MSZP és a Párbeszéd népszavazást kezdeményezne az ügyben, és azt követelik, hogy a parlament újra vegye napirendjére a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló vitát. A Fidesz kitart amellett, hogy a Kósa Lajos által kidolgozott új jogszabály a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Hiába az újabb béremelés, sok egészségügyi dolgozó semmivel vagy legfeljebb néhány száz forinttal vihet többet haza. Ezt elégelték most meg! A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége sztrájkbizottságot alakított, hogy kiharcoljanak egy méltó béremelést.

Elfogadhatatlan körülmények között dolgozik a Magyar Nemzeti Balett az Opera felújítása miatt a szakszervezetük szerint. Nincs elég mosdó, öltöző és a próbák helyszíne is szűkös. Attól tartanak, hogy ez előbb-utóbb a színvonal romlásához vezethet. Október végén ráadásul sztrájkra is készülnek, mert jelenleg nincs kollektív szerződés az intézményben.

Ijesztő, hogy mekkora tévedésben van a kormány az állami feladatokat ellátó fogorvosokkal kapcsolatban - ezt mondta Híradónknak a fogorvos sztrájk szervezője. Dr. Nagy Ákos nyílt levelet írt Lázár Jánosnak, a miniszter ugyanis azt mondta, Magyarországon nagyon kevés állami feladatot ellátó fogorvos van, a többiek saját praxist csinálnak. Nagy Ákos szerint viszont több ezer fogorvos lát el állami feladatot.

Újra sztrájkolhatnak a Tesco dolgozók. A pénteki és a szombati munkabeszüntetés után mondták ezt a szakszervezetek képviselői. A szombat éjfélkor véget ért sztrájk után hétfő reggel folytatják a tárgyalásokat a cég vezetőségével. Létszámbővítést és magasabb bért követelnek. A Tesconál azt mondják, 2 év alatt 9 milliárdot költöttek béremelésre, a létszámot tekintve pedig minden boltban más a helyzet, így nincs egységes megoldás.