Befejeződött a sztrájk az Audi győri gyárában, megegyeztek a béremelésől. 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emelkednek a fizetések. A munkabeszüntetés egy hétig tartott, hatása pedig elérte az autógyár más üzemeit is.

Megállapodott a szakszervezet és a cég az idei bérekről. Csaknem egy hétig tartott a munkabeszüntetés, a hatása pedig elérte az autógyár más üzemeit. Leállt a termelés Németországban és akadozik Szlovákiában, mert hiányoznak a győri alkatrészek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a sztrájknak nem lesz hatása a magyarországi befektetésekre. 

Szerdáig biztosan leáll a termelés az Audi németországi központjában is a győri sztrájk miatt. Nincs ugyanis motor, amit beépíthetnének.

Sztrájkolók bénítják meg a győri Audi gyárat. Gyakorlatilag az egész vállalat leállt, mert a dolgozók csütörtökön egy hetes sztrájkba kezdtek. A műszakból több mint 4000-en csatlakoztak a demonstrációhoz, mert hónapok óta nem tudnak megállapodni a bérekről a cég vezetésével.

Négyezer audis dolgozó sztrájkolt ma délelőtt Győrben. Két órára leállt a munka a motor és a járműgyárban is. Az Audi Hungária Független Szakszervezete és a vállalat szeptember óta nem tud megállapodni a 2019-es bérekről. A vállalat igazgatósága azt közölte az RTL Híradóval, hogy olyan megállapodást szeretnének, amely mindkét félnek kedvez.

Újabb pedagógus sztrájk lehet, ha nem sikerül egyezségre jutnia a kormánynak a tanárokkal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hétvégén sztrájkbizottságot hozott létre, mert így garantáltan meg kell hallgatni a tanárok követeléseit, amik bár szinte évek óta változatlanok, mégsem teljesültek a szakszervezet elnöke szerint.

Megtalálják a módját az érdekképviseletek, hogy leálljon az ország, még akkor is, ha most nehezebb sztrájkot szervezni. Ezt mondta az RTL Híradónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A túlóratörvény elleni, tegnapi budapesti tüntetésen jelentették be, hogy január 19-én országos megmozdulásokat szerveznek, ha Orbán Viktor nem tárgyal velük. A Pénzügyminisztérium erre úgy reagált: van hivatalos fóruma az egyeztetéseknek.

Országos szrájkot jelentettek be a szakszervezetek január 19-re a mai tüntetésen. Útlezárásokra is készülnek, az a céljuk, hogy aznap álljon meg az ország. Ma a Hősök teréről vonult a túlóratörvény ellen tiltakozó tömeg a Kossuth térre, ahol a szakszervezeti vezetők mellett civilek és az ellenzéki pártok képviselői is felszólaltak. Ők azt mondták, nemcsak egy törvény ellen, hanem egy új rendszerért is tüntetnek. A Fidesz szerint a demonstrációval Soros György megkezdte az európai parlamenti választási kampányát.

A garantált bérminimum emelése nagyjából 9600 Ft-os nettó bérnövekedést jelent az érintett munkavállalóknak, a minimálbér emelés pedig 7300 Ft-ot. Ezt kevesli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ők a 8%-os emelés helyett legalább 10%-osat akarnak, a minimálbér ugyanis Romániát kivéve a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon. Épp ezért már nemcsak a túlóratörvény, hanem a minimimálbér miatt is sztrájkot terveznek januárra. A kormány kitart amellett, hogy jó a törvény.

Sztrájkok lehetnek a gyárakban, és a gyárkapukon kívül is január második felében. Ezt tervezik a szakszervezetek, a 400 órás túlóra törvény miatt. Országos tüntetés is lesz január ötödikén, amihez egyre több szakszervezet csatlakozik.

312 óra fizikai közmunkára ítélték nem jogerősen azt a férfit, aki festékszóróval sztrájk feliratot fújt a Kossuth téri zászlórúdra egy kormányellenes tüntetésen. A tüntetőt gyorsított eljárással állították bíróság elé, ahol ügyvédje azzal védekezett, hogy a firkálás csak politikai véleménynyilvánítás volt, nem rongálás. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el.

Botrány a Parlamentben a túlórák emeléséről szóló törvénymódosítás vitája közben. Ellenzéki képviselők sípolva, bekiabálva mondták el véleményüket, előtte többezer módosító javaslatot nyújtottak be, hogy ezzel kényszerítsék túlórára a fideszeseket. A kormánypárti többség azonban egyben leszavazta ezeket, Kövér László házelnök többeket kitiltott az ülésteremből. A szakszervezetek az utcán folytatták a tiltakozást, Pécsen és Győrben is félpályás útlezárással lassították a forgalmat.

Demonstráció, útlezárás, sztrájk. Ezt ígérik a szakszervezetek, ha a parlament elfogadja az általuk rabszolgatörvénynek nevezett módosítást. Az MSZP és a Párbeszéd népszavazást kezdeményezne az ügyben, és azt követelik, hogy a parlament újra vegye napirendjére a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló vitát. A Fidesz kitart amellett, hogy a Kósa Lajos által kidolgozott új jogszabály a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Közszolgálati dolgozók is csatlakoznak a szakszervezeti szövetség december 8-ai országos demonstrációjához. Egy törvényjavaslat szerint a közszférában dolgozók alapszabadsága 25-ről 20 napra csökkenne, az ebédszünet nem számítana bele a munkaidőbe, és a legalacsonyabb fizetések sem emelkednének.  

Két nagy bolthálózatnál is sztrájk lehet, miután felmondta velük kötött megállapodását a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. Ezek a dolgozók most legalább havi 210 ezer forintos alapfizetést követelnek, ami a többi kereskedelmi láncnál szerintük már általános.

Továbbra is megbénítja Franciaországot a szakszervezetek és a kormány közötti állóháború. Mióta az Emmanuel Macron munkajogi reformjait ellenző vasúti dolgozók április elején három hónapos sztrájkot hirdettek, csak heti két munkanapon járnak a vonatok. Ha az elnök alulmarad a szakszervezetekkel szemben, lemondhat az Európai Unióval kapcsolatos reformterveiről.

Elmaradt fizetésükért tüntettek ruhagyári munkások Szombathelyen. A Styl ruhagyár kisebbségi tulajdonosa, a fideszes vezetésű önkormányzat, azt mondja, a többségi tulajdonosnak kellene rendeznie a helyzetet. Az ügyvezető szerint viszont a többségi tulajdonos akkor ad pénzt, ha a cég elavult működési modelljét átalakítják, ez viszont az önkormányzat nélkül nem lehetséges.

Hiába az újabb béremelés, sok egészségügyi dolgozó semmivel vagy legfeljebb néhány száz forinttal vihet többet haza. Ezt elégelték most meg! A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége sztrájkbizottságot alakított, hogy kiharcoljanak egy méltó béremelést.

A dolgozókat képviselő szakszervezet szerint 98 önkormányzat 7 ezer alkalmazottja csatlakozott a munkabeszüntetéshez, amit azért hirdettek meg, mert az önkormányzati köztisztviselőknek 10 éve nem emelték a fizetését.

Elfogadhatatlan körülmények között dolgozik a Magyar Nemzeti Balett az Opera felújítása miatt a szakszervezetük szerint. Nincs elég mosdó, öltöző és a próbák helyszíne is szűkös. Attól tartanak, hogy ez előbb-utóbb a színvonal romlásához vezethet. Október végén ráadásul sztrájkra is készülnek, mert jelenleg nincs kollektív szerződés az intézményben.

Ijesztő, hogy mekkora tévedésben van a kormány az állami feladatokat ellátó fogorvosokkal kapcsolatban - ezt mondta Híradónknak a fogorvos sztrájk szervezője. Dr. Nagy Ákos nyílt levelet írt Lázár Jánosnak, a miniszter ugyanis azt mondta, Magyarországon nagyon kevés állami feladatot ellátó fogorvos van, a többiek saját praxist csinálnak. Nagy Ákos szerint viszont több ezer fogorvos lát el állami feladatot.

Újra sztrájkolhatnak a Tesco dolgozók. A pénteki és a szombati munkabeszüntetés után mondták ezt a szakszervezetek képviselői. A szombat éjfélkor véget ért sztrájk után hétfő reggel folytatják a tárgyalásokat a cég vezetőségével. Létszámbővítést és magasabb bért követelnek. A Tesconál azt mondják, 2 év alatt 9 milliárdot költöttek béremelésre, a létszámot tekintve pedig minden boltban más a helyzet, így nincs egységes megoldás.

Jelenleg 16 Tesco van zárva az országban a pénteken kezdődött sztrájk miatt. Több tucat üzletben pedig fennakadásokra kell számítani. A boltokban több diák dolgozik, van, ahol a vezetők szolgálják ki a vásárlókat. A Tesco közleményben kért elnézést a kellemetlenségekért az éjfélig tartó munkabeszüntetés miatt. A sztrájkolók magasabb bért és létszámbővítést követelnek.

Kétórás sztrájra készülnek a Magyar Államkincstárnál két hét múlva, egészen pontosan július 17-én, ha a kormány nem emeli meg az alkalmazottak fizetését. A Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szerint az állami munkavállalók egy része majdnem 10 éve nem kapott béremelést. A legtöbben a garantált bérminimumért dolgoznak, ezért az államkincstárnál is egyre többen mondanak fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem válaszolt az RTL Híradó kérdéseire.  

Április 18-án délután hattól három napig sztrájkolnának a BKV-sok alacsony fizetésük miatt. Ezt ma jelentették be a szakszervezetek. A hatályos törvények szerint a járatok 66 százalékának munkabeszüntetés idején is közlekednie kell. A szakszervezetek azt tervezik, hogy napközben minden járat menne, de délután hat és éjfél között minden megállna.

Nyolc napig sztrájkolnának a BKV dolgozói Húsvét után. 30 százalékos béremelést követel a munkavállalók 80 százalékát tömörítő két nagy szakszervezeti szövetség. A főpolgármester az RTL Híradónak azt mondta: megértő a sztrájkolókkal, mert nem kapták meg azt a béremelést, amit az állami vállalatok dolgozói. A követelések teljesítése több mint 30 milliárd forintba kerülne, de sem a BKV-nak, sem a fővárosnak nincs pénze.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak.Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója vállalta, és ez értékelendő, hogy műsorunkban is találkozzon Gulyás Attilával, az egyik BKV-s szakszervezeti szövetség vezetőjével.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

Sztrájkra készülnek az állami rendelőkben dolgozó fogorvosok, mert azt mondják, nem lehet fenntartani a rendelőket annyi pénzből, amennyit kapnak. Most havi 800 ezer forinthoz jutnak, ebből kell mindent kigazdálkodniuk, a fizetéseket, a rezsit, az anyagköltséget. Például a háziorvosok kétszer annyiból gazdálkodnak. A kamara fogorvosi tagozatának elnöke azt mondja: a pénzhiány miatt egyre több helyen nincs fogorvos, és van, ahol már 50 km-t kell utazni az ellátásért.

Nem engedi a bíróság, hogy jövő hétfőn sztrájkoljanak a kukások, mert még tart a bértárgyalás. A szakszervezet egy-két héttel halasztaná el a munkabeszüntetést, és a sztrájk alatt legfeljebb a kórházakból vinnék el a szemetet Budapesten. 30 százalékos béremelést követelnek, de a Fővárosi Közterület-fenntartó vezetői csupán 4 százalékot adnának. A Miniszterelnökséget vezető miniszter anyagi segítséget ígért az önkormányzati tulajdonú cégeknek.

Soha nem volt még ilyen, de sztrájkkészültséget hirdetett az egyik vízügyi érdekképviselet. A jogi lehetőségeik szűkösek, ezért először az ügyfélszolgálat működését korlátoznák, de egy időre készek a vizet is elzárni százezreknél. A Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége 30 százalékos egységes béremelést követel, miután az alkalmazottak többségét szerintük nem érinti a kormány jövő évi bérmegállapodása. A Fejlesztési Minisztérium azt közölte, csak egy nagyobb szakszervezeti szövetséggel tárgyalnak.

Továbbra is ragaszkodnak a 30 százalékos béremeléshez a szociális ágazatban dolgozók, erről a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt sajtótájékoztatón. Amennyiben nem sikerül megállapodni a kormánnyal, december 5-én két órás sztrájkot tartanak. Örülnek, hogy a kormány fizetett szabadnappá nyilvánítaná a szociális munka napját, ám annak nem, hogy ezzel egy időben megszüntetik a köztisztviselők napját.

Egész napos sztrájkot tartottak 168 önkormányzatnál az önkormányzati tisztségviselők, azért, mert 8 éve nem emelték a fizetésüket. Azt szeretnék, ha az állami köztisztviselőkhöz hasonlóan az ő bérüket is megemelnék 30 százalékkal. A kormány szerint a béremelésről a munkavállalóknak az önkormányzatokkal kell megegyezniük. A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz tönkre akarja tenni az önkormányzati rendszert.

Újabb, ezúttal egész napos sztrájk lesz a polgármesteri hivatalokban. A munkabeszüntetést szeptember 14-én tartja a Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Még nem tudni, hányan csatlakoznak, így azt sem, hogy pontosan mely településeken szünetel majd egész nap az önkormányzati ügyfélfogadás. A szakszervezet azonnali 30 százalékos fizetésemelést követel. Két hónappal ezelőtt két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak több polgármesteri hivatalban, de nem elégedettek az azóta kapott ígéretekkel.

Az angolok meccse még csak szombat este lesz az Eb-n, de már kétszer kellett könnygázzal megfékezni az angol szurkolókat a marseille-i rohamrendőröknek. A csütörtök esti tömegverekedés után pénteken is tomboltak. A szurkolói balhék mellett a sztrájkok is sok gondot okoznak Franciaországban.

Bűzlik Párizs, szemét borította el a francia fővárost egy nappal a labdarúgó Európa-bajnokság nyitánya előtt. A munkaügyi reformok ellen tüntetők ugyanis körbevették a legnagyobb szemétégetőket, a kukások sem dolgoznak. Folytatódik a vasutas sztrájk is, a hétvégére pedig a francia nemzeti légitársaság pilótái terveznek több napos tiltakozó akciót.

A közoktatással kapcsolatos, jó féléves tiltakozások és a hosszú ideje tartó viták aligha szűnnek meg a nyári iskolai szünet alatt – még akkor sem, ha a kormány rohamtempóban módosítja a kifogásolt előírások egy részét és ugyancsak rohamtempóban kisajátítja az iskolák fenntartását és működtetését, mondhatnánk kiteljesíti az államilag központosított közoktatási rendszert. Gondoltuk megkérdezünk egy szaktekintélyt, aki közvetlenül nem vett részt az elmúlt fél év vitáiban, de sokat tud a gyerekekről és nagyon sok éve ismeri és elemzi a magyar közoktatást.

Veszélybe kerülhet a két hét múlva kezdődő labdarúgó Európa Bajnokság. Franciaországban napok óta tartanak a kormány népszerűtlen munkaügyi intézkedései elleni zavargások. Emberek ezrei vonultak az utcára, gyújtogatnak, összecsapnak a rendőrökkel és kitartóan tüntetnek a munkaerő piaci szabályozás tervezett lazítása ellen, ami a dolgozók könnyebb kirúgását és felvételét tenné lehetővé, valamint egyéni alkuhoz köti a túlórabéreket, aminek nagyon szigorú szabályozása volt eddig.

Délben, az országban több helyen is megállt öt percre az élet, hogy a többi szférában dolgozók szolidaritásukat fejezzék ki a tanárokkal szemben. A taxisok pedig közös, hangos dudálással adtak hangot támogatásuknak.

Reggel óta sztrájkolnak a pedagógusok országszerte, így tiltakoznak a kormány oktatáspolitikája ellen. Vannak intézmények, amelyek szinte teljesen kihaltak, mert a szülők a sztrájk miatt, nem vitték iskolába a gyerekeket. Budapesten szerda reggel forgalomlassító akciót is tartottak a szakszervezetek, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a tanárokkal. Az autók 8 órakor indultak a Dózsa György úttól, és a Kerepesi út–Rákóczi út útvonalon az Erzsébet hídig haladtak.

Lesznek bölcsődék, amelyek teljesen zárva maradnak szerdán, mert a tanárok sztrájkja mellett, a bölcsődei dolgozók is tiltakoznak. Hogy pontosan melyik bölcsőde nem fogadja a gyerekeket, arról a szülőket már tájékoztatták. Az alacsony bérek miatt tüntetnek. A kormány hétfőn tett ígéretet arra, hogy jövőre emelkedik a bölcsődei dolgozók fizetése. A szakszervezet szerint erről először velük kellett volna egyeztetni.

Ne sztrájkoljanak Pécsen az egyházi iskolák tanárai, különben a püspök eljárást indít ellenük. Ilyen tartalmú levelet függesztettek ki az egyik pécsi iskolában. A helyi szakszervezet szerint fenyegetik a tanárokat, ezért azt mondják, ha kell, a Vatikánig mennek, hogy visszavonják az intézkedést. Szerdán a sztrájkoló tanárok bent lesznek az iskolában, csak éppen nem tanítanak majd.

Egyetlen bölcsődének sem kell kinyitnia jövő szerdán. Zöld utat adott a Kúria a szociális dolgozók sztrájkjának. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék mellett a szociális otthonokban és a hajléktalanokat ellátó intézményekben is felfüggeszthetik a munkát. A legfőbb bírói testület szerint sértette volna a sztrájkhoz való jogot, ha - ahogy a kormány kérte - csak a papírmunkát függesztették volna fel. Az alacsony fizetések miatt tiltakoznak, de a miniszter a híradónak azt mondta: van pénz a béremelésre.

Egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, miután több pontban sem sikerült megállapodniuk a kormánnyal - így például az iskolatitkárok béréről. Ez a Pedagógusok Szakszervezete szerint azt is jelentheti, hogy április 20-án csak tankerületenként egy iskolában lenne tanítás. A kihirdetés után még egy hetük van tárgyalni a fő kérdésekről. Az oktatási államtitkár szerint addig is közösen próbálnak majd megoldást találni a sztrájkbizottsággal.

Április közepén a tanárok újabb - immár kétórás - polgári engedetlenségi akciót tartanak, ha a kormány nem ül le velük tárgyalni. A Tanítanék Mozgalom bejelentette, hogy április 12-én várja a kabinet képviselőit. Közben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a KLIK helyett 60 kisebb szervezetet hoznak létre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezekre nincs szükség.

Újabb tanártiltakozás jöhet a tegnapi után. Most a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke közölte: ha a sztrájkbizottságuk hétfőn nem tud megállapodni a kormánnyal, akár munkabeszüntetést is tarthatnak. Közben a szerdai tiltakozást szervező Tanítanék Mozgalom azt közölte: 313 iskolából csatlakoztak egy órás akciójukhoz, ezt pedig sikernek tartják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont kudarcról beszél, Lázár János azt mondta: a civilek bohóckodással nem mennek semmire.

Több ezer diák és tanár döntött úgy szerda reggel, hogy részt vesz, a Tanítanék elnevezésű mozgalomban. Ezzel tiltakoztak a kormány oktatáspolitikája ellen. A legtöbben a tananyag mennyiségével és az arra szánt idővel nem értenek egyet. Úgy tudjuk ennek nem mindenhol örültek.