Palotaforradalom tört ki a francia koszt miatt a párizsi olimpián részt vevő magyar csapat szállásán száz éve. Sokat lehetett spórolni azon, ha valaki a hazai fürdőhelyek helyett Olaszországba ment nyaralni, de az emberek nagy része örült, ha babot és krumplit tudott enni – itthon. Sajtó útján elkövetett istengyalázás miatt 8 hónap fogházat kapott egy tizenéves költő, akit úgy hívtak, József Attila. Erről írtak a lapok 1924 júliusában.

Igazi házmesterország volt hazánk száz évvel ezelőtt: az embereknek azért is fizetniük kellett, hogy este hazamehessenek a saját lakásukba. Az utcán andalgó szerelmespárokra áldetektívek vadásztak, egy haldokló postás pedig mostohaanyját vette feleségül 1924 júniusában. Száz éve még az is előfordulhatott, hogy a posta és a MÁV bosszút álljon azokon a településeken, amelyek nem adtak új lakást a tisztviselőiknek. Erről írtak a lapok egy évszázada.

1924 májusában kiderült, hogy egy teljes hétig „közveszélyes őrült” vezette a Sárvár és Kaposvár közötti vonatot, Lajosmizsén pedig három halottja volt egy harangszentelésnek. A nyaralók külföldre menekültek a Balaton elől, más magyarok pedig Amerikába mentek szerencsét próbálni, ahol lenézték őket, mert „négerek szomszédságában laktak”. A száz évvel ezelőtti hírekből az is kiderül, hogyan sikerült a „jó zsaru” módszerével vallomásra bírni a feleséggyilkost, aki a Halászbástyánál ásta el áldozatát.

Horthy Miklós ellen terveztek merényletet száz éve, ami azért hiúsult meg, mert az elkövetők nem kaptak jegyet a páholya közelébe. 1924 áprilisának nagy részében nem jelentek meg az újságok, mert a nyomdák kizárták a saját munkásaikat, arról viszont értesülhetett a közönség, hogy ismét látható az állatkert zsidózó papagája. Továbbá épp egy évszázada lett rágalmazási per lett abból, hogy ki alszik Jókai Mór ágyában.

Abszurd túlkapásokhoz vezetett a színházi előadások rendőri cenzúrája, derül ki az 1924 márciusában megjelent újságokból. A fővárosi állatkert pénz híján a víziló eladásából próbálta bővíteni állományát, a szombathelyi gyermekotthonban pedig szörnyű visszaélésekre derült fény. A százéves hírekből az is kiderül, miért nem engedték a kávéházak, hogy mentőt hívjanak a telefonjukról.

„Négersorozást” tartott száz éve a Belvárosi Színház, Kabos Gyula pedig az előadásokon hízott négy és fél kilót. Éhező német gyerekeket hoztak Budapestre, miközben a cigányprímás már nálunk is csak ímmel-ámmal húzta. Pázmány Péter kezéből kilopták a pásztorbotot, Kőbányán pedig egy igazi macskajancsi okozott halálos vasúti szerencsétlenséget. Erről írt az újság 1924 februárjában.

1924 januárjában állították bíróság elé a József Attila verséből ismert Horger Antal feleségét, aki veszekedés közben rálőtt a tanárra. Egy tőzsdebizományos alaposan feldicsérte a Markó utcai fogházat, hogy kiszúrjon az intézmény vezetésével, egy zenekarvezető pedig vitába bonyolódott egy rendőrrel azon, hogy lehet-e egy zeneszámot a szövege nélkül is erkölcstelennek tekinteni. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

1923 decemberének újsághíreiből úgy tűnik, keserű hangulatban telt az ünnepi készülődés Magyarországon. Sok gyerek csak a kirakatokat nézegethette vágyakozva, csillogó karácsonyfáról csak álmodhattak. Részeg katonák hőbörgéséből zsidóellenes pogrom kerekedett a budapesti egyetemeken, a „koldusmaffia” pedig a Teleki téren üzletelt a gazdagoktól megszerzett ruhákkal. Erről írtak a lapok száz évvel ezelőtt.

Száz éve arról vitatkoztak az orvosok Budapesten, hogy segítsenek-e életben maradni a sérülten világra jött újszülöttnek, ha tudják, hogy rövid és fájdalmas élet vár rá. A fővárosban egymást érték a villamosgázolások, a járművezetők viszont széttárták a kezüket: „rossz a kocsi, oszt' nem fog a fék, akkor gyöhetnek a mentők”. Az újság azt is felrótta a magyar nép megmentéséről harsogó fajvédőknek, hogy nem tesznek semmit a nyomor miatt elhagyott gyerekekért és a tüdővész áldozataiért. Erről írtak a lapok 1923 novemberében.

Tényleg Rákosi lelkén szárad a magyar gyapot lázálma? Hogyan szervezkedtek a cselédnők a nagyságák ellen? Miért küldték haza a magyar cigányprímás bandáját Londonból? Miért nem állhatott rajthoz az autóversenyző hercegnő a Svábhegyen? És hogyan fogadták a hírt, hogy magyar diplomata lőtte a legszebb szarvast egy skandináv vadászaton? Mindez kiderül a kereken száz évvel ezelőtt, 1923. október 23-án megjelent hírekből.

Száz éve, 1923 szeptemberében Horthy Miklós bevonásával akartak egyetemet foglalni a modern festészet ellen ágáló népies művészek, de a kormányzó ejtette őket. Móricz Zsigmond kiakadt, mert egyetlen könyvet sem vásároltak Hódmezővásárhelyen, egy fiatal feleség pedig elmondta, miért akar válni, miközben a férje kedves, figyelmes és mindennel ellátja. De ki volt az a Krausz, aki a százéves hírekben előkerül?

Kevés jó dolog történt 1923 augusztusában: az is külön hír volt az újságban, ha aznap épp nem drágult semmi. A munkások azért harcoltak, hogy megfelelő béreket vívhassanak ki maguknak, a cukorosztásra várakozó asszonyok pedig rendőrt vertek. Kodály Zoltánt kirakták a lakásából, egy duhaj társaság pedig fokost lengetve, zsidózva próbálta elkerülni, hogy ki kelljen fizetni a kávéházi számlát. 

1923-ban az országgyűlési képviselők is vonattal jártak, de volt köztük, aki ott is a mentelmi jogára hivatkozva követelőzött. Siófokon bárónő a kokottal, vezérigazgató a munkanélkülivel együtt várta az igazoltatást, amikor illegális kártyabarlangon ütöttek rajta a detektívek. Egy szegedi csapos fogadást kötött útitársaival, hogy meg tudja állítani a robogó vonatot, miközben a kivándorló magyarok Párizsban nyomorogtak éhbérért. Erről írt száz évvel ezelőtt, 1923 júliusában a sajtó.

A nyilvánosság előtt bontakozott ki egy hallatlanul izgalmas krimi száz évvel ezelőtt. Egy fiatal, munkakerülő kereskedősegéd a zugtőzsdén találkozott egy dollárjaival kérkedő asszonnyal, akinek szemet vetett a pénzére. Miután megtudta, hogy a nő meg akar szabadulni részegeskedő, erőszakos apjától, nem volt megállás, egyre jobban elszabadult a pokol. A kereskedősegéd kötélen végezte, egy híres színész szeme láttára.

Izgalmas történetekben bővelkedett a sajtó száz évvel ezelőtt, 1923 májusában. Hitler nem ragadta magához a hatalmat május elsején, a Gellért szálló elől felszálló sétarepülő viszont hat utassal a földbe csapódott, egy leányiskola fizikatanára pedig épp a repülésről beszélt, amikor diákjai előtt megőrült. A százéves hírlapokban azon is tűnődtek, hogy ha lesz a lakásokban televízió, ki kell-e öltözni a színházi közvetítésekhez.