A tervezett, új választókerületi felosztással már 2022-ben is kettővel kevesebb mandátumot nyert volna az ellenzék – így számol a Választási Földrajz elemzője. A kormánypártok tegnap a lakosságszám változásával indokolták a teljes budapesti és két vidéki körzet átrajzolását. Kovalcsik Tamás szerint erre hivatkozva Somogy és Tolna megyében is csökkenteni kellett volna a mandátumszámot. Ezeken a helyeken hagyományosan jól szerepel a Fidesz. 

Az amerikai elnökválasztás a legköltségesebb a világon. De vajon mennyi pénzt költenek a kampányra a pártok? A Fókuszban megszólaló szakértő a gazdagok játszóterének nevezte az amerikai elnökválasztást. Azt mondja, szinte bármennyi pénzt elkölthetnek a jelöltek a kampány időszakban. 

Alulmérhetik a gyorsan felívelő pártokat a közvélemény-kutatások – ezt mondta az RTL Híradónak a Vox Populi választási kalauz szakértője. A nagy pártoknál Tóka Gábor szerint érdemes átlagolni a különböző közvéleménykutatók eredményeit. A kormányközeli kutatóintézetek friss felmérései szerint magabiztosan vezet a Fidesz, a DK-t viszont már legfeljebb 10 százalékra mérik.

Közelednek a választások, egyre harsányabb a kampány, és sokszor nem könnyű eligazodni a minket körülvevő politikai zajban. Kiválasztottunk az európai parlamenti mandátumokra legesélyesebb pártok néhány markáns kijelentését, így tesztünk kitöltésével képet kaphat arról, melyikükkel ért leginkább egyet.

„Fontosnak tartjuk, hogy az új ellenzék sokszínű legyen, de a hosszú távú építkezésünket ez nem fogja érdemben befolyásolni” – mondta Pekárné Farkas Emese, a Vona Gábor nevével fémjelzett Második Reformkor Párt 23 éves EP-listása Magyar Péter pártjáról az RTL-nek. A magát polgári pártként azonosító 2RK tervei nem június 9-éig szólnak, magukat az új ellenzék józan hangjának tartják.

Sok településen csak támogatóként jelennek meg pártok az önkormányzati választás jelöltjei mellett. A Választási Földrajz szakértője szerint az a döntő, hogy a párt vagy maga a jelölt népszerűsége nagyobb az adott településen. 

Hivatalosan 3 nap múlva indul a választási kampány, de már most elkészült az első uniós mandátumbecslés a korábbi hazai közvélemény-kutatások alapján. Eszerint Magyar Péter pártja három mandátumot szerezhetne az EP-választáson, a Fidesz-KDNP pedig az eddiginél kettővel kevesebb, 11 képviselőt küldhetne Brüsszelbe. A Híradónak nyilatkozó választási szakértő szerint az emberek elfordultak a hagyományos parlamenti pártoktól.

Az ÁSZ jelentést tett közzé, amelyből kiderül: a hat ellenzéki párt most egyenként 90, hamarosan pedig 450 milliós bírságra számíthat a választási kampány elején, míg a Fidesz-közeli CÖF és a Megafon hasonló tevékenységét „véleménynyilvánításnak” ítélte az Állami Számvevőszék, és nem büntette. Az LMP lapunkkal azt közölte: ők nem követtek el semmilyen jogszerűtlenséget.

A biztos szavazó állampolgárok 45 százaléka a Fidesz−KDNP-re, 20 százaléka a DK-ra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. Rajtuk kívül még három párt juthatna a parlamentbe.

A Blikk megszerezte a ciklus eleje óta kötött összes frakciószerződést, kiderült, mire költik a pártok az adófizetők pénzét. 

Orbán Viktor idén is vidéken, ezúttal Veszprémben beszélt, kordonok mögött, az ellenzéki pártok egy-egy rendezvénnyel letudták a nemzeti ünnepet. A Momentum azért akciózott a Karmelita előtti kordonnál és Veszprémben, délután pedig diák- és tanárszervezetek, civilek tüntettek majd több ezren a fővárossal közösen ünnepeltek. A rendezvény véget ért, ezzel közvetítésünk is befejeződött.

Szeptemberben csak a bizonytalanok száma nőtt igazán. A legnagyobb nyertes a Kétfarkú Kutya Párt.

A Mi Hazánk Mozgalom stabil parlamenti párt lenne, de még a kétfarkúak is bejuthatnának a közvélemény-kutatások szerint.

Bár a Medián közvélemény-kutatása a parlamentbe frissen bejutott, Jobbikból kivált párt előnyét mérte, a másik cég kutatása más képet mutat. 

Így fest a parlament összetétele nemek szerinti felbontásban.

Többen is arról számoltak be, hogy a tanácskozás kifejezetten rossz hangulatban, ellenséges légkörben zajlott.

Megkérdeztük az ellenzéki összefogás Országgyűlésbe jutó pártjait, tudják-e még befolyásolni egyáltalán a magyar politikai életet és közvéleményt a parlamenti munkával, illetve készülnek-e valamilyen tervvel az elkövetkező négy évre.

Politikusok és aktivisták még szombaton is azon dolgoztak, hogy üzeneteiket a lehető legtöbb választóhoz eljuttassák.

Az Unhack Democracy nevű civil szervezet videókkal toboroz, és mindenki számára elérhető oktató anyaggal segíti a szavazatszámlálók munkáját a választás tisztasága érdekében.

A múlt héten a csatatér körzetként is ismert választókerületben forgatott Boros Krisztina.

Az ellenzék még januárban azt jelezte, hogy nem állnak rosszul a jelentkezőkkel.

A Transparency International Magyarország szerint még ennél is nagyobb a kampánytámogatásokra felvett összeg: az előző két választáson 8 milliárd forinttal károsították meg az adófizetőket a kamupártok.

Nemsokára újra választ az ország, ám a 2018-as országgyűlési választás idején kiosztott bírságoknak továbbra is csak a töredékét sikerült beszednie az államnak. A pénzbüntetések 78 százalékát mindössze három párt kapta, ám egyetlen forintot sem fizettek be belőle. 

A Nemzeti Választási Iroda által az rtl.hu-nak küldött adatok alapján egy-egy párt milliós bírságokat fizet a le nem adott ajánlóívek után. A legkisebb büntetést a Fideszre szabta ki az NVI. 

Hivatalosan még el sem kezdődött a kampány, de máris rengeteg pénzt költöttek el politikai hirdetésekre a pártok és hozzájuk kötődő szervezetek.

Ennyi jogerősen bejegyzett párt létezik. Amelyik két egymást követő választáson nem állít jelöltet, azt visszaminősítik egyesületté.

Ezentúl is Sergio Mattarella lesz a kormányfő.

Csütörtökön 38-ra emelkedett az áprilisi országgyűlési választáson jelölteket állító szervezetek száma.

Már 34 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba. Külön pártba tömörültek a Normális Emberek és a Normális Életet támogatók.

A volt jobbikos képviselő pártja, a Reformerek pár méteren belül kilenc plakátot kapott Pesten, a Könyves Kálmán körút és a Mester utca sarkán.

Az erre a célra létrehozott honlap akár már a hétvégén elérhetővé válik. 

A magyar pártok közül messze a Fidesz költött legtöbbet hirdetésre a Facebook-on március óta, csaknem százmillió forintot. Ez több, mint amennyiért az ellenzéki pártok összesen reklámozták magukat a legnagyobb közösségi oldalon. És volt olyan polgármester-jelölt, aki több mint a tízszeresét költötte el, mint az ellenfele, mégis veszített.

A semmiből előtűnő, furcsa jelöltek, az utolsó pillanatban a másik oldalra álló politikusok, szinte eltitkolt pártkötődések, rendőrségi rajtaütés a kampányközpontban. Ahogy közeledik az október 13-i önkormányzati választás, úgy szaporodnak az izgalmasabbnál izgalmasabbnak bizonyuló politikai balhék az ország számos településén. Több városban és több budapesti kerültben is forgattunk a legérdekesebb ügyekről.

Történelmi mélyponton a Német Szociáldemokrata Párt és a francia Szocialista Párt is, a választásokat rendre jobboldali pártok nyerik és erősödik a szélsőjobb. Képes a megújulásra az európai baloldal? Létrejöhet új baloldal? Keressük a választ!

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

A vasárnapi választáson hatalmas, kétharmados győzelmet aratott a Fidesz, és sok jel szerint ennek aránya őket magukat is meglepte. Az ellenzéki pártoknak is volt miért meglepődniük, a vereség mértéke miatt.

A Fidesznél Kéri Barnabás várja, hogy a vezető politikusok értékeljék a részvételi adatokat, majd később a választási eredményeket. Mit tudni arról, hogy várhatóan mikor lépnek először a sajtó elé?

Négy éve tudjuk, hogy pártot alapítani jó biznisz. Viszonylag könnyen akár 100 milliókat is lehet keresni, és megoldható az is, hogy ne kelljen olyan nagyon komolyan elszámolni a közpénzekkel a választások után. Három pártra voltunk kíváncsiak, és nagyon gyanús összefonódásokat találtunk.

12 párt közül lehetett választani 1990-ben. Lufik, kitűzők és plakátok, amelyeket meg is lehetett vásárolni. Persze nem mindenkinek. Miért pont a narancs, hova szálltak a szabad madarak, és ki nevezte először kamikaze pártnak az MDF-et.

Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének, s ha hinni lehet a méréseknek, legalább 3 millióan nem tudnának vagy nem akarnának pártot választani – persze nem az októberi népszavazásról beszélünk. Hanem az általános kiábrándultságról, ami a pártokat illeti. Kik azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani? Miért? Mit kellene tenniük a pártoknak, hogy elérjék őket?

Ellepik az utcákat a kampányplakátok a következő hetekben, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazásról mondják majd el a véleményüket a pártok és a kormány. A kabinet a részvételre buzdít majd. Az Együtt, a PM és a Modern Magyarországért Mozgalom pedig az otthonmaradásra bíztatja támogatóit szokatlan kampányukban. Az MSZP szombaton mutatja be a posztereit, ezeken arra hívják majd fel a figyelmet, hogy szerintük miért nincs értelme a népszavazásnak.

Boldog boldogtalan a Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénylésén töri a fejét. A feltételek részben változtak. Akár palotákra is jár állami támogatás, de akinek nem születnek meg vállalt gyerekei, nagyon eladósodhat. Mit gondolnak a pártok? Mennyibe fog kerülni az államnak, tehát az adófizetőknek a CSOK? És ki húz hasznot az egészből? Politikai vita és szakmai elemzés.

Több százezer magyar dolgozik külföldön. A pártok egymásra licitálva versengenek, hogy közülük minél többen jöjjenek haza. A kormánynak 100 millió forintból eddig 52 fiatalt sikerült visszahoznia. A többiek köszönik, jól, vagy kevésbé jól vannak Londontól Szingapurig, de egyetlen párt ígéreteire sem nagyon mozdulnak. Politikusok a stúdióban, és érintettek külföldi helyszíneken.

Tényleg csak ennyiből kampányolnának a pártok? Naiv, aki elhiszi, és álságos, aki ezt állítja.