„Jó estét Magyarország, jó estét Budapest, jó estét szabad magyarok!” mondta Karácsony Gergely főpolgármester, miután a színpadra lépett. A főpolgármester arról beszélt, hogy sem 56-ból, sem 89-ből nem engednek, és szerinte „köztársaságban élni annyit tesz, hogy igyekszünk jól bánni egymással”.

Karácsony azt mondta, a nemzeti összetartozás csakis akkor lehetséges, ha senki nem akarja megmondani, hogyan kell szeretni a hazát. „A köztársaságot kivették az ország nevéből és az állam működéséből is” – fejtette ki a főpolgármester, majd hozzátette: ma a közérdek helyett az egyén érdekeit képviselik, és az állam oda is benyomul, ahol nincs helye.

Ma az állam köztársaság helyett egy részvénytársaság

– fogalmazott Karácsony. 

Hozzátette, ma Budapest köztársaság, és az is marad. Majd beszédének végén bejelentette, hogy heteken belül létrehozza az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő júniusi önkormányzati választásra.

Október 23-án több ezres tömeg gyűlt össze a Hősök terén a civil (diák- és tanár-) szervezetek tüntetése. A demonstrálók először a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz, majd az orosz nagykövetséghez vonultak, ahol kordonokba és rendőri sorfalba ütköztek. A tüntetők az Oktogonnál csatlakoztak a főváros ünnepi megemlékezéséhez.

Fél ötkor több százan gyülekeztek a Hősök terén, innen indult október 23-án a civil (diák- és tanár-) szervezetek tüntetése. 

A Kölcsey Gimnázium, az orosz nagykövetség és a Terror Háza érintésével a Hősök teréről vonuló tömeg beért az Oktogonhoz, ahol nem férnek el, a Vörösmarty utcai kereszteződésig állnak az emberek. A téren fellépők és felszólalók követik egymást, elhangzott Beethoventől az Egmont-nyitány, Szabó Simon Örkény István Fohász Budapestért művét szavalta el, zenélt Kollár-Klemencz László kamarazenekara.

Október 23-ai megemlékezést tartott a Mi Hazánk is hétfő délután a Corvin közben, amin egyebek mellett Roman Fritz lengyel parlamenti képviselő, Novák Előd és Toroczkai László pártelnök is felszólat. Roman Fritz a Telex tudósítása szerint többek közt a „fenntartható fejlődés őrült ideológiájáról”, kitalált klímaváltozásról és az „Ukrajnában és Palesztinában” zajló szörnyű háborúról beszélt.

Fritz után Novák Előd felkonferálta Toroczkai Lászlót, akitől Novák szerint „fél a Facebook”. Toroczkai azt mondta, hogy a Mi Hazánkon kívül egy párt sem emlékezik meg méltón ‘56-ról, még a Jobbik és a Fidesz sem. A pártelnök hozzátette:

habár ‘56 központi eseményei Budapesten történtek, Orbán mégis „megfutamodott”, és a nyilvánosságot és a sajtót kizárva, Veszprémben mondott beszédet.

„Azon az úton halad Orbán Viktor rendszere, ami a Kádár-rendszerben is volt” – fejtette ki gondolatait Toroczkai, majd az ukrajnai és az izraeli háború „haszonélvezőiről” is beszélt. „Most mit gondolnak, amikor az izraeli konfliktus esetében még a semlegesség látszatát is feladta a kormány?” – tette fel a kérdést. Toroczkai arról is beszélt, hogy ‘56-ban mi „nem úgy jártunk, mint Zelenszkij”, mert a magyaroknak nem segítettek, szerinte csak magunkra számíthatunk. 

A beszédek mellett egyébként egy „hagyományőrző ágyútűz” is volt a Corvin közben egy 1956-ban is használt löveggel.

Fél ötkor több százan gyülekeznek a Hősök terén, hamarosan indul a civil (diák- és tanár-) szervezetek tüntetése. A Telex tudósítása szerint gyülekezők többségét két korcsoport alkotja: a hatvan év fölöttiek és a tizenévesek.

A tervek szerint a menet 17.15 körül indul el Hősök teréről először a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz, hogy megemlékezzenek a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárokról. Utána elhaladunk az orosz nagykövetség előtt, az 56-os vérengzésre emlékezve, majd mécsest gyújtanak a Terror Háza előtt a diktatúra áldozatainak emlékére.

Hat óra körül érkeznek az Okotogonhoz, ahol a főváros hivatalos megemlékezéséhez csatlakoznak. 

Ezzel együtt megindul a 7IGEN-es  alternatív oktatási népszavazáson, amelyet az Egységes Diákfront és az aHang hirdetett.

A népszavazáson a következő kérdésekre lehet válaszolni:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?

A nyilvánosság kizárásával, kordonok és biztonságiak mögött tartotta meg október 23-ai beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök egyebek mellett beszélt a magyar géniuszról, és arról, hogy míg Moszkva tragédia volt, addig Brüsszel csak egy rosszul sikerült paródia, ahonnan a tankok helyett most dollárok gurulnak. 

Mint arról beszámoltunk, kordonokkal és biztonságiakkal készültek Orbán Viktor ünnepi beszédére a veszprémi várban, ahova a sajtót a közmédia kivételével nem engedték be, sőt egy térnél feljebb a turisták sem mehettek. A miniszterelnök rövid, mintegy félórás beszéde délután háromkor kezdődött, ám Orbán veszprémi látogatása még a kormány október 23-i programjában sem szerepelt.

Az 1956-os szabadságharc hőse előtt tisztelgő emlékműnek az október 23-i felavatásával vált teljessé a csepeli Wittner Mária park – jelentette ki Budapest XXI. kerületének polgármestere hétfőn. Borbély Lénárd a megemlékezéssel egybekötött avatóünnepségen úgy fogalmazott, büszkeséggel tölti el, hogy személyesen is ismerhette, sőt négy évig a parlamentben is együtt dolgozhatott Wittner Máriával, aki egyben Csepel díszpolgára is volt.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az eseményen azt mondta, Wittner Mária tavaly szeptember 14-i halálával a forradalom egyik utolsó óriása távozott közülünk. (MTI)

Október 23-i megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartott a Demokratikus Koalíció elnöksége, országgyűlési képviselői, EP-képviselői és az Árnyékkormány tagjai a városligeti '56-os emlékműnél, ahol Gyurcsány Ferenc, a párt vezetője mondott egy rövid beszédet.  

Megrendülve mondhatjuk, hogy október 23-a mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni. (…) Ha majd egyszer más lesz a világ, akkor sok mindent újra kell tanulni, köztük ezt az ünnepet október 23-án. Újra közössé kell tenni

– fogalmazott Gyurcsány.

Majd hozzátette, értékelése szerint a hatalom hamisítja ’56 üzenetét és gondolatiságát. A DK elnöke azt mondta, ahogy 1956-ban, úgy most is a nyugat a remény arra, hogy lesz egy szabadabb és függetlenebb ország. Mint mondta, ahogy akkor a szovjetek, úgy most az oroszok jelentenek fenyegetést Európa szabad népeire.

Egyszerre érkezett Veszprémbe a Momentum plakátautója – amelyből hangosbemondón az szólt, hogy Orbán Viktor és Putyin elárulta ‘56 emlékét – és maga Orbán Viktor. Erről Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője tett közzé élő videót a Facebookon.

„Orbán Viktor elárulta ‘56-ot. Azzal a Putyinnal barátkozik, akinek parancsára az orosz hadsereg kárpátaljai magyarokat is ölnek” – harsogja az igazságot a Momentum plakátautója a fideszes megemlékezés helyszínén jelenleg is.

A rendőrség ismét megállította a Momentum plakátautóját és igazoltatták a benne ülőket.

Hatvanhét éve, 1956. október 23-án honfitársaink egyöntetű akarattal kiálltak a szabadságért és a jövőért. Egy olyan világban akartak élni, ahol a szabadságjogaikat maradéktalanul gyakorolhatják, és ahol nekik, a gyermekeiknek és az unokáiknak nem félniük kell a jövőtől, hanem megteremthetik a demokratikus, igazságos, szolidáris Magyarország alapjait – áll a Párbeszéd-Zöldek ünnepi közleményében, amit a két társelnök, Szabó Rebeka és Tordai Bence jegyez.

Akaratuk fájóan aktuális: a szabadságunk és a jövőnk is fenyegetés alatt áll – írják. „A háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal parolázó, az orosz elnök bábjaként mozgó Orbán Viktor Magyarországán az emberek egy illiberális rendszer foglyai: nem szabadok, jövőképük bizonytalan. Megannyi válság – világjárvány, háború, klímakrízis – közepette a kormány nem kínál védelmet, nem mutat irányt. Sőt. A hatalmi elit – miközben rokoni alapon, gigaléptékben magánosítja a közvagyont – a felelősséget mindig másra hárítva, kreált válságokkal, értelmetlen harcokkal igyekszik leplezni tehetetlenségét; a gazdasági és megélhetési válságot, az elszegényedést, az Európa-rekorder inflációt, az állami zöldpolitika hiányát, a környezetrombolást. Megoldások, válaszok helyett így kerül szembe magyar és magyar, így kerülünk szembe Európával. 

Előre megyünk? Nem, hátra. Történelmileg is: az orbáni hatalomgyakorlás számos eleme összevethető a Rákosi-rendszerrel – amellyel szemben a magyar nép föllázadt 1956. október 23-án.

„A szabad gondolkodás és oktatás, a megbecsült pedagógus, a fóliázatlan könyv vagy éppen a magas szintű egészségügy ugyanúgy alapja egy élhető jövőnek, mint az, hogy nem leszünk az elnyomó Moszkva telephelye, és nem leszünk Peking gyarmata sem. Nem függhetünk a méregdrágán ránk kényszerített orosz fosszilis energiától, nem lehetünk környezet- és egészségkárosító akkumulátorgyarmat, nem irthatjuk ki a NER-luxuskomplexumok miatt a fákat, a nádasokat, nem tehetjük tönkre a vízkészletünket! Orbánék nem árusíthatják ki, nem szennyezhetik be Magyarországot!”

A kormánnyal szemben a zöldek pontosan értik a ma világát, és valós válaszaink vannak a kihívásokra – írják. Október 23-a üzenete az, hogy az elengedhetetlen politikai rendszerváltás csak egy valódi, igazságos zöld átmenet keretei között valósulhat meg. Hisszük, hogy visszanyerjük a szabadságunkat, hisszük, hogy a jövőnk zöld lesz! – zárják a közleményt.

Budapesten több kerületben is forgalomkorlátozásra, lezárásra kell számítani a rendőrség közlése szerint az október 23-i ünnepi megemlékezések miatt.

Tilos megállni:

• a Bem József tér teljes területén október 24-én 8 óráig,
• a VI. kerületben, az Andrássy út páros számozású szervízútján a Vörösmarty utca és a Csengery utca között, és a Csengery utca mindkét oldalán az Aradi utca és az Andrássy út között október 24-én 14 óráig,
• a Műegyetem rakpart teljes területén a Bertalan Lajos utcától a Szent Gellért térig október 24-én 8 óráig,
• Balassi Bálint utca mindkét oldalán a Kossuth tértől a Balaton utcáig, és a Szalay utca mindkét oldalán a Falk Miksa utcától a Honvéd utcáig, október 23-án 20 óráig.
• az Üllői út páros oldalán a Kisfaludy utca és a József körút között,
• József körút páros oldalán az Üllői út és a Práter utca között,
• Práter utca páratlan oldalán a József körút és a Kisfaludy utca között,
• Oktogon teljes területén,
• Rippl Rónai utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Lendvay utca között,
• Széchenyi felső rakparton az Olimpiai park mellett október 23-án 24 óráig.

Lezárják:

• az Andrássy út páros számozású szervízútját a Vörösmarty utca és a Csengery utca között, és Csengery utcát az Aradi utca és az Andrássy út között október 24-én 14 óráig.
• a Műegyetem rakpartot a Bertalan Lajos utca és a Szent Gellért tér között éjfélig,
• az Andrássy utat az Oktogon és az Izabella utca között október 23-án 17 órától 21 óráig,
• a Dózsa György út – Szondi utca – Rippl Rónai utca – Podmanicky utca – Munkácsy Mihály utca – Andrássy út – Oktogon útvonalat 2023. október 23-án 17 óra 20 perctől 18 óra 20 percig.

A magyar embereket 1956 októberében a szabadság hiánya vitte utcára, mert jobban féltek attól, hogy hazugságban éljenek, mint attól, hogy az igazság súlya alatt megroppan a jövőjük – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök a XII. kerület ünnepi megemlékezésén hétfőn, Budapesten.

Áder János felidézte: 1956-ban az egyetemisták felvonultak, a gyári munkások követeltek, a tüntetők farkasszemet néztek az ávósokkal, a felkelők harcoltak; akkor sokan úgy érezték, nincs vesztenivalójuk.

A forradalom napjaiban magyar emberek kis csoportjai néhány igaz szóval, határozott lépéssel, jogos követeléssel indultak útnak, olykor a mártíromságba – tette hozzá.

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve Gelencsér Ferenc, a Momentum elnök-frakcióvezetője a közösségi médiában tett közzé videót.

„Minden igazságtalan és embertelen rendszer a történelem szemétdombjára kerül, működtetői pedig a nemzeti emlékezetben nem hősök, hanem bűnözők lesznek. Egyetlen elnyomó sem érezheti azt, hogy neki majd sikerül a hazugságaival örök helyet szereznie nemzetünk nagyjai között” – mondta Gelencsér és hozzátette, hogy ezért szerinte a Szabadság téren található szovjet emlékművet át kellene helyezni a rákoskeresztúri köztemetőbe.

„A múlt rendbetétele nem felesleges munka, egy üzenet a jelennek és a jövőnek. Azt üzenjük vele, a történelem, a társadalom végül mindig igazságot tesz” – folytatta gondolatát.

Gelencsér a videó végén kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy Magyarország végre kiálljon a putyini hazugságokkal szemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Putyin utasítására úgy mutatják be az orosz történelem tankönyvben a magyar szabadságharcot, mintha 1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak volna fegyvert.