Orbán: Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült paródia
2023. október 23. 17:39
A nyilvánosság kizárásával, kordonok és biztonságiak mögött tartotta meg október 23-ai beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök egyebek mellett beszélt a magyar géniuszról, és arról, hogy míg Moszkva tragédia volt, addig Brüsszel csak egy rosszul sikerült paródia, ahonnan a tankok helyett most dollárok gurulnak.
Mint arról beszámoltunk, kordonokkal és biztonságiakkal készültek Orbán Viktor ünnepi beszédére a veszprémi várban, ahova a sajtót a közmédia kivételével nem engedték be, sőt egy térnél feljebb a turisták sem mehettek. A miniszterelnök rövid, mintegy félórás beszéde délután háromkor kezdődött, ám Orbán veszprémi látogatása még a kormány október 23-i programjában sem szerepelt.
„Jó napot veszprémiek, jó napot Magyarország” – kezdte beszédét a miniszterelnök. Orbán kezdésként leszögezte, hogy véleménye szerint lekezelő, ha valaki csak Budapestről beszél október 23-án, majd felidézte, hogy Veszprémben kalapáccsal bontották a vörös csillagot.
Nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja
– fogalmazott.
Mint mondta, ’56 valójában az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt, „egy egész nemzet állt a vérpadon”. Kivégeztek papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket – sorolta a miniszterelnök.
Orbán megemlékezett Veszprém hős mártírjáról, Brusznyai Árpádról, középiskolai tanárról, aki a miniszterelnök szerint értette az idők szavát, és tudta, ha újra a magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni. Majd hozzátette, a forradalom minden lélegzetelállító hősiessége mellett is „józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt.”
A forradalom maga volt a magyar Géniusz felvillanása
– mondta Orbán.
Értékelése szerint ennek megtestesülése volt Brusznyai Árpád, akit a szabadságharc leverése után kivégeztek, és akinek sorsa a miniszterelnök szerint tipikus magyar sors. Orbán szerint a történelmünkben újra és újra előfordul, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy megvédtünk.
Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és békét javasoltunk háború helyett, amellyel megvédhettük volna százezrek életét. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást gyakorta kaptunk – fogalmazott.
A hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van
– fogalmazott Orbán Viktor.
1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna 1989-ben Orbán szerint, aki azzal folytatta, hogy máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában. A kormányfő arról is beszélt, hogy a kommunizmus vezetőinek nagy szerepe volt a forradalom vérbe fojtásában. „Ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell” – szórt oda az ellenzéki pártnak.
A miniszterelnök azzal folytatta, hogy bár a rendszerváltáskor visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe, a hely, ahova visszaérkeztünk, már nem ugyanaz. Mi szabadságot akartunk, szerinte viszont a nyugatiak számára a szabadság viszont mást jelent.
Szabadulj meg önmagattól, szabadulj meg attól, aminek születtél (…), válts nemzetet, válts nemet, váltsd identitást
– fejtette ki véleményét a mai Nyugatról.
Mi itt Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk: hogy végre azok lehessünk, akik vagyunk. Orbán szerint a magyaroknak a gondolat „hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar és keresztény se legyek, olyan, mintha a szívünket tépnék ki”. Neki a szabadság azt jelenti, hogy vállald, hogy kereszténynek, magyarnak születtél. Mint mondta, erről se Brüsszel, se Moszkva kívánságára sem vagyunk hajlandóak lemondani, majd párhuzamba állította Oroszországot az Európai Unióval.
Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. (…) Nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollárok Nyugatról, de ugyanoda és ugyanazokhoz
– osztotta meg gondolatait.
Hozzátette, Brüsszelben most jogállamisági eljárásnak hívják a pártállami megrovást. A miniszterelnök azonban optimizmusának is hangot adott: szerinte a Szovjetunió reménytelen és megjavíthatatlan volt, az Európai Unió azonban nem az, hiszen jövőre lesznek az EP-választások. Orbán a beszédét azzal zárta, hogy a magyarok tudják, hogy a történelem nem mögöttük van, hanem alattuk: azon állnak.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd