Akár 267 párt is indulhat a választáson

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatása szerint összesen 267 párt szerepel a nyilvántartásukban, vagyis elméletileg ennyien is indulhatnának az április 3-i választáson – közölte az MTI. Várhatóan ennél kevesebben állnak majd rajthoz, az országos listaállítás feltételeit pedig csak a pártok töredéke tudja majd teljesíteni.

Tavaly 58 pártot, míg 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta 172 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak 34-et töröltek az OBH nyilvántartása szerint. A 2018-as országgyűlési választás előtti évben 70 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116, 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak – írta az MTI.

A pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző, igaz, az akkor alakult pártok nagyrésze azóta már megszűnt, 

mindössze hét működik még mindig.

A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

A parlamenten kívüli pártok közül még mindig működik az 1989-ben alakult Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint az 1990-ben alapított Magyar Munkáspárt.

Az 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint az eljárást 2021. július 1-jén indították. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, bár a nyilvántartásban szerepel egy ilyen nevű párt, azt azonban csak 2021 nyarán alapították.

A pártoknak egyébként nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, 

mert csak akkor működhetnek tovább pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A törvény szerint ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha az két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet.

Nyitókép: Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó szavaznak a 2019. október 13-i önkormányzati választáson – Fotó: Szabó Bernadett / Reuters