Ezért vesz részt az EBESZ nagy erőkkel a magyar választáson

Már keresi a munkatársakat az április 3-i választok megfigyelésére az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Takarítótól a sofőrön át a jogi, választási, politikai és médiaelemzőig minden pozícióra lehet jelentkezni a honlapjukon közzétett felhívásra. Sokkal több emberre lesz szükségük, mint a korábbi magyar választásoknál, mert az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) úgy döntött, hogy idén a választás előkészületeit és a kampányt is követő 18 hosszú távú megfigyelő mellé 200 további embert is küldenek, ők elsősorban a választások napján járják majd az országot.

A misszió vezetője és a központi csapat Budapesten fog dolgozni, a hosszú távú megfigyelők pedig szerte az országban követik majd a választás előkészületeit – mondta az RTL-nek Katya Andrusz, az EBESZ ODIHR szóvivője. Figyelemmel kísérik majd a törvényi feltételek teljesülését, a szavazók és a jelöltek regisztrációját, és a szabad kampányolás lehetőségét is. Már hetekkel április 3-a előtt elkezdenek dolgozni, mert a választás sokkal több, mint a szavazás napja – mondta.

A teljes megfigyelés azt jelenti, hogy néhány nappal a választások előtt rövid távú megfigyelők is érkeznek majd Magyarországra. Ők a szóvivő szerint szerte az országban figyelik majd, hogy mi történik a szavazás napján a szavazókörökben.

A Political Capital korábban azt írta: még soha nem fordult elő olyan, hogy az EBESZ teljes megfigyelői stábot küldött volna egy európai országba. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint viszont ez a „bevett szokás, rutin”, amivel nincs semmi gond, mert az elmúlt években is voltak ilyen missziók Magyarországon, és „mi is előszeretettel küldünk megfigyelőket más országokba”.

„Nem különleges”

Az EBESZ csak az érintett ország kérésre küld megfigyelőket egy választásra – most is így történt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium meghívására január 17-e és 22-e között előzetes felmérést folytattak az országban. Katya Andrusz szerint ez mindig, minden ország esetében így történik, és mindig ezeknek a látogatásoknak az eredménye alapján döntenek arról, hogy milyen formában fogják megfigyelni a választásokat.

A Magyarországon töltött közel egy hét alatt több tucat szervezet képviselőjével találkoztak. Jártak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban, a Nemzeti Választási Irodánál, a Nemzeti Választási Bizottságnál, az Alkotmánybíróságnál, a Legfelsőbb Bíróságon és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. Beszéltek kilenc politikai párt képviselőivel és kilenc civil szervezettel is – ezek között voltak kormánykritikus és a kormánnyal jó viszonyt ápoló szervezetek is. Találkoztak több médiaszervezet vezetőjével vagy képviselőjével (köztük az RTL hírigazgatójával is), és huszonöt nagykövetség képviselőjével is.

„Nagyon fontos, hogy mindenkivel beszéljünk, és figyeljünk arra, hogy vannak-e aggodalmak a közelgő választásokkal kapcsolatban” – mondta Katya Andrusz. A szóvivő szerint vannak olyan országok, ahol az előzetes beszélgetések során senki nem fogalmaz meg ilyeneket a választás napjával kapcsolatban. Máskor előfordul, hogy a kifogások egy-egy részterülettel, de nem magával a választási folyamattal kapcsolatosak. Ilyenkor csak néhány embert küldenek, akik a fővárosban maradnak, és a problémásnak nevezett területre – ilyen lehet például a kampányfinanszírozás vagy a levélszavazatok kérdése – figyelnek. „Ez tényleg minden esetben azon múlik, hogy mit hallunk az előzetes felmérésen” – mondta.

Ez egyáltalán nem szokatlan 

– válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen gyakran döntenek a teljes megfigyelés mellett. 

Azt is hangsúlyozta, hogy soha nem hasonlítják össze az országokat és a választásokat, mindegyiket egyedi esetként bírálják el. A döntésben pedig szerepet játszik az is, hogy az adott évben hány választást kell megfigyelniük. „Tavaly már januárban volt két olyan választás, amit megfigyeltünk. Idén a magyar lesz az első április elején” – mondta.

Felmerülő aggályok

„Magyarország esetében azért döntöttünk így, mert az ellenzéki pártok, a civil szektor és a média képviselői közül sokan aggodalmukat fejezték ki több ügyben is” – mondta. Az előzetes látogatásról szóló jelentés szerint a következő aggályok merültek föl:

• sokan – különösen vidéken – nem férnek hozzá a független médiához, és csak elfogult kampánytudósításokkal találkoznak;
• a választásokkal egy időben tartott népszavazás miatt a kormányzati és a kormánypárti kommunikáció összecsúszhat;
• az ellenzéknek – például a plakáthelyekhez való hozzáférés miatt – szűkebbek a lehetőségei a kampányolásban; 
• kétségek merülnek fel a kampányfinanszírozással kapcsolatban;
• a civilek nem nagyon bíznak a szavazatszámláló bizottságok függetlenségében, különösen vidéken.

Továbbá előkerült a beszélgetésekben az átjelentkezések kérdése, a szavazatvásárlás- és a szavazók szervezett utaztatásának lehetősége, a felmerülő panaszok kivizsgálása és a szavazatszámláló bizottságok, illetve a választási hatóságok lehetséges elfogultsága is.

A problémákat húsz civil szervezet már az EBESZ-küldöttség látogatása előtt levélben is jelezte, és kérték, hogy a szervezet folytasson teljes körű megfigyelést az áprilisi választásokon.

Szóval ott akarunk lenni, megértettük, hogy fontos, hogy ott legyünk, és független értékelést tudjunk adni. Ez azért különösen lényeges, mert a szavazatszámláló bizottságokban nincsenek civil megfigyelők, csak pártdelegáltak

– magyarázta a döntést Katya Andrusz. Szerinte azt is fontos megérteni, hogy az EBESZ megfigyelői politikailag teljesen semlegesek, egyáltalán nem érdekli őket, hogy ki nyeri a választásokat, csak az, hogy hogyan nyernek. „Nem azért érkezünk egy országba, hogy kritizáljuk a hatóságokat vagy bárkit a hibákért” – mondta. Azért jönnek, hogy a választások végén ajánlást írjanak a kormánynak, hogy a felmerülő problémákat orvosolni tudják.

Az ajánlások azonban semmire nem kötelezik a kormányt. Legutóbb a 2018-as választások után 26 ajánlást fogalmaztak meg, közülük nyolcat fontosnak neveztek. A mostani választásokhoz készült előzetes felmérésről szóló jelentés szerint az Igazságügyi Minisztérium azt mondta az EBESZ-nek, hogy minden javaslatot megfontoltak, de azokat, amelyek nincsenek összhangban a magyar demokratikus és jogi tradíciókkal, nem vették át.

Nyitókép: Pillanatkép a 2019-es EP-választásról a VII. kerületből. Balogh Zoltán / MTI