Még mindig százmilliókkal tartoznak az államnak az ajánlóíveket tömegével eltüntető kamupártok

Az rtl.hu számolt be róla először, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján az április 3-i országgyűlési választás kapcsán két pártort is – a Megoldás Mozgalmat és a Kétfarkú Kutya Pártot – egymillió forint feletti összegre bírságoltak a helyi választási bizottságok, amiért nem vitték vissza időben az általuk felvett üres ajánlóíveket.

Összesen 6 576 000 ezer forint bírságot szabtak ki 9 jelölő szervezetre és független képviselőjelöltekre, ami nagyságrendekkel marad el a 2018-as országgyűlési választáson ajánlóívek miatt kirótt büntetésektől. Négy éve több mint ötször annyi pártot bírságoltak meg, mint 2022-ben, ráadásul azokból a bírságokból alig sikerült valamit behajtani.

Az rtl.hu a Nemzeti Választási Iroda által kiadott, a 2021. decemberi állapotot mutató adataiból megtudta: összesen 716 847 419 forint választási bírsággal tartozik még 51 párt a magyar államnak azon 100 párt közül, amelyeket nyilvántartásba vettek a 2018-as országgyűlési választásokra.

Ezek alapján három és fél év alatt csupán 6,4 millió forintot sikerült behajtani az összesen kirótt 723,3 millió forint bírságból. Egyetlen kivétellel az összes, 999 rendbeli bírságot a határidőre le nem adott ajánlóívek miatt szabták ki, kizárólag a Momentumot büntette meg a választási bizottság a kampányszabályok megsértése miatt a 65 megbírságolt párt közül.

De mire kell az ajánlóív?

A hatályos választási törvény értelmében ha valaki egy választókerületben 500 érvényes választópolgári ajánlást szerez, egyéni képviselőjelöltté válik. Az ajánlásokat, azaz a választópolgárok nevét, lakcímét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását hitelesített ajánlóíveken lehet gyűjteni. Aki képviselőjelöltté válik, egymillió forintos kampánytámogatást kaphat az államtól, amit felajánlhat az őt jelölő pártnak. A 2018-ban hatályos jogszabály szerint ha ez a párt legalább 27 választókerületben tudott egyéni képviselőjelöltet, és így országos listát is állítani, akkor további 149 millió forintos kampánytámogatást zsebelhetett be. 

A 2022-es országgyűlési választásokra azonban a kormánypártok szigorították a választási törvényt: 27 helyett már 71 egyéni jelöltre volt szüksége 14 megyében és a fővárosban egy pártnak ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Ennek határideje február 26-án zárult le, mindössze hét párt vagy pártszövetség ugrotta meg az akadályt, a Kétfarkú Kutya Pártnak szinte csak az utolsó pillanatban sikerült. Az országos listaállításért pedig az eddigieknél immár jóval nagyobb támogatás, csaknem 400 millió forint jár a kampányköltségekről szólótörvény alapján.

Négy évvel ezelőtt az úgynevezett kamupártok – tehát a kizárólag az állami kampánytámogatás megszerzése miatt alakult, valódi politikai tevékenységet nem végző pártok – illegálisan megszerzett adatokkal, például más pártok ajánlóíveinek lemásolásával vagy korábbi névjegyzékek felhasználásával és az aláírások meghamisításával tudták megszerezni képviselőjelöltjeik számára az induláshoz szükséges 500 ajánlást. 

Ezt támasztja alá, hogy ezen pártok jelöltjei közül lényegében senki sem tudott az országgyűlési választások során legalább 500 szavazatot szerezni a saját választókerületében, azaz jóval kevesebben szavaztak rájuk, mint ahány ajánlást leadtak az indulásukhoz.

Az ajánlóívek másolásának módszere a mostani választási kampányban is előkerült: a Kétfarkú Kutya Párt számolt be róla március elején, hogy az ajánlásgyűjtés során számos jelöltjük kapott „nagyon furcsa felajánlásokat sokszor ismeretlen emberektől”, hogy gyorsan tudnak sok ajánlást szerezni, ezért üres ajánlóíveket kértek a jelöltektől. A párt azonban gyanút fogott, és arra kérték jelöltjeiket, hogy dokumentálják az eseteket, és a felajánlott ajánlásokat érvénytelenítsék. A gyanús önkéntesek között volt, aki egy nap alatt 700 aláírást gyűjtött össze, ami kiugróan soknak számít. A hozott íveken viszont sehol nem volt alul jelezve, ki gyűjtötte az aláírásokat, amelyek sokszor ugyanolyanok voltak.

Az ajánlásokkal kapcsolatos ügyeskedés, azaz választási csalás miatt a 2018-as választások előtt is sokan megdöbbenve vették észre saját, hamisított aláírásukat akár több párt ajánlóívén is. Az Index 2020 januári cikke szerint egy pócsmegyeri nő adatai és aláírása nem kevesebb, mint 19 olyan párt ajánlóívén tűnt fel, amelyek ívét saját bevallása szerint nem írta alá. A rendőrség azonban ebben a konkrét esetben, illetve több más hasonló ügyben is eredménytelenül zárta le a nyomozást.

Hasonló ügyek az idei kampányban is napvilágra kerültek: az oltásellenes Gődény György Normális Élet Pártja nevű szervezete a helyi választási bizottság feljelentése szerint Budapest 4-es számú választókerületében olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken elhunyt emberek adatai és aláírásai szerepelnek. Ugyancsak a Normális Élet Pártja, valamint a Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom került elő Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentésében. A politikus azért fordult a rendőrséghez, mert Pest megye 2. számú választókerületében az említett két párt nyilvántartásba vett jelöltjeinek ajánlásai között elhunyt személyek adatai is szerepeltek.

A Gődény-párt listájára egyébként korábban választással kapcsolatos csalásban érintett emberek is felkerültek: a lista harmadik helyén szereplő Seres Mária ellen költségvetési csalás miatt emeltek vádat azután, hogy 2014-ben indult a parlamenti választáson, ahol nem érte el a bejutási küszöböt, de a támogatást sem fizette vissza, ezért 117 millió forint eltulajdonításával vádolják, írta a Telex. De szerepel a listán a Közös Nevező 2018 nevű párt alapítója, Harkai Bulcsu Bánk is, akinek Gődényhez is köthető egykori pártja 153 millió forintos támogatást nem fizetett vissza, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával indult eljárás ellene.

Elhunytak aláírása szerepelt a Megoldás Mozgalom józsefvárosi jelöltjének ajánlóívein is a helyi választási bizottság feljelentése szerint, egy, az RTL Híradónak nyilatkozó férfi pedig mindkét fenti párt székesfehérvári jelöltjének ajánlóívén felfedezte a nevét, noha egyikükét sem írta alá.

A visszaéléseket nagyban segíti, hogy a választási jogszabályok megengedik a többes jelölést, azaz egy választópolgár több párt ajánlóívét is aláírhatja, a helyi választási bizottságok pedig csak véletlenszerűen ellenőrzik az íveken szereplő aláírások hitelességét.

Ajánlóív-biznisz

A helyi választási irodáktól átvett ajánlóíveket a pártoknak mindenképpen le kellett (volna) adniuk, a végül üresen maradtakat is. A pártok több száz ilyen ívet is átvehetnek a jelöltállítási időszakban, általában jóval többet, mint amennyit végül ténylegesen felhasználnak, ezek pedig sok száz aláírásgyűjtő aktivista kezén is átmehetnek. Így információink szerint még a parlamenti pártok esetében is szinte kivédhetetlen, hogy több ajánlóív is elvesszen, elkeveredjen vagy tönkremenjen. 

Olyan eset is előfordult már, hogy egy aktivista elhagyta a táskáját, amiben több tucat ajánlóív volt.

A négy éve megbüntetett kamupártok azonban szinte kivétel nélkül elmulasztották határidőre leadni a felvett ajánlóíveiket. Közülük is kiemelkedik három alakulat, így ez a három kapta arányaiban a legtöbb bírságot is: az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt csaknem az összes bírság felét, 358,3 millió forintot halmozta fel, miután 75 alkalommal büntették meg őket az ajánlóívek késlekedő vagy elmaradt leadása miatt. A második legtöbb büntetést az Elégedetlenek Pártja kapta, 106 millió forintot, a harmadik helyre pedig az Oxigén Párt futott be 102,3 millió forint bírsággal. Ezekből a büntetésekből a mai napig nem fizettek be egyetlen forintot sem az államkasszába. A 19 párt ajánlóívén feltűnt pócsmegyeri nő adatai és aláírásai egyébként ott voltak az Elégedetlenek Pártja és az Oxigén Párt egy-egy képviselőjelöltjének ajánlóívein is.

Csakhogy a bírságrekorder pártok egyike sem tudott országos listát állítani, pedig 2018-ban ezt 13 kamupárt-gyanús szervezet is megtette, több százmillió forintnyi kampánytámogatást bezsebelve. Az ebből a szempontból abszolút rekorder Összefogás Párt a K-Monitor cikke szerint még 2020 októberében is több mint 315 millió forinttal tartozott a költségvetésnek, mivel a választáson országosan nem érték el az egy százalékos eredményt, márpedig ebben az esetben vissza kellett volna fizetniük a kiutalt kampánytámogatást. A Transparency International által a Magyar Államkincstártól kiperelt, 2020 őszén nyilvánosságra hozott adatok szerint csaknem 3 milliárd forintnyi kampánytámogatás szívódott fel a „kamupártoknál”, ide értve az egyéni jelöltjeiktől és a pártok által közvetlenül kapott támogatást is.

A bírságrekorder pártok közül az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt mindössze 3 egyéni képviselőjelöltet tudott állítani, a 3 milliós kampánytámogatásból pedig összesen 168 szavazót tudtak meggyőzni. Az Elégedetlenek Pártja 5 jelöltet (244 szavazat), az Oxigén Párt pedig csupán 1 jelöltet volt képes indítani, utóbbi 37 szavazatot kapott. Vagyis utólag sem tűnik túl észszerűnek, hogy ilyen mennyiségben vettek fel ajánlóíveket. Hacsak eleve nem azzal számoltak, hogy elegendő számú ajánlást tudnak szerezni valamilyen titokzatos forrásból.

A bírósági adatbázis alapján mindhárom bírságrekorder párt továbbra is működik. És úgy tűnik, a valódi politikai tevékenység és szervezeti háttér látszatát sem kellett mutatniuk: a 2018 elején alakult Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt székhelye például egy Tolna megyei község külterületén, egy rozzant épületbe van bejelentve.

Csaknem egymilliót fizetett a Momentum

Az NVI által kiadott adatok további érdekességeket tartalmaznak: a parlamenti pártok közül az LMP még mindig tartozik 40 ezer forinttal a rájuk 2018-ban kiszabott, összesen 490 ezer forintos bírság után, amit az ajánlóíveik visszaszolgáltatásának késése vagy elmaradása miatt kaptak. Az rtl.hu érdeklődésére az LMP közölte: a 2018-as választások után az aláírásgyűjtő ívek hiánya miatt kiszabott bírságokat korábban rendezte, az általunk kapott adat valószínűleg adminisztrációs hiba miatt került az NVI rendszerébe, máskülönben a NAV már érvényesítette volna a tartozást. Hozzátették, hogy az ajánlóíveket a jelölő szervezet által meghatalmazott személyek vehették át a helyi választási irodákban, és általánosságban 20-30%-kal több ajánlóívet vettek fel a szükségesnél.

Az NVI adatai szerint az időben vissza nem szolgáltatott ajánlóívek miatt a Jobbik 290 ezer, az MSZP 280 ezer, a Fidesz 160 ezer, a Demokratikus Koalíció pedig 150 ezer forintos bírságot kapott négy éve. A parlamenten kívüli, mérhető támogatottsággal bíró és már a 2018-as választásokon is indult pártok közül a Momentum kapta a legtöbb bírságot (egy alkalommal a választási kampányszabályok megsértéséért, 17-szer az ajánlóívek miatt), 930 ezer forintot, őket követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 420 ezer forinttal. Az említett pártok hiánytalanul befizették az összes bírságukat.

De van-e esély a csaknem 717 millió forintra rúgó választási bírságok és kamataik behajtására? Az NVI közlése szerint ezek a bírságtartozások a hatályos jogszabályok szerint 2022. december 31-én elévülnek, ha viszont addig megkezdődik a végrehajtásuk, akkor az elévülés határideje 2023. június 30-ig tolódik ki.

Nyitókép: Az országos pártlistás szavazólap levélben történő szavazásra készült mintáját mutatja Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője Budapesten, az NVI Alkotmány utcai székházában 2018. március 19-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI