Német lapok: Fidesz-közeli megfigyelők ellenőrizték a magyar választások tisztaságát

Az idei áprilisi országgyűlési választásra a kormány külföldi megfigyelőket hívott. Ezek a felügyelők nem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szervezésében jöttek az országba, hanem kimondottan a magyar kormány kérte fel őket.

Így történt, hogy a magyar választásokat minden eddiginél több megfigyelő követte végig.

A Vice német nyelvű kiadása és a t-online.de híroldal közös oknyomozása arra jutott, hogy az EBESZ emberei mellett tevékenykedő, elsősorban német, osztrák és lengyel megfigyelők olyan politikusok és szakértők voltak, akiknek a szervezeteik szegről-végről kötődnek a Fideszhez vagy a magyar kormányhoz. A cikk arra kereste a választ, hogy a német politikában kik, és hogyan támogatják az autoriter rezsimek működését. 

A kamu választási megfigyelésről szóló alku általában úgy működik, hogy 

a hatalom lényegében kirándulásra hívja a külföldi politikusokat, állja az utazási költségeiket, és sokszor egyéb juttatásokban is részesíti őket. 

Sokan ezt városnéző kirándulásnak fogják fel, cserébe pedig szemet hunynak szabálytalanságok fölött, és kijelentik: a választás rendben, a demokratikus normáknak megfelelően zajlott.

A keleti blokk összeomlása után 57 ország állapodott meg arról, hogy erőfeszítéseket tesz a demokratikus folyamatok megerősítésének érdekében. A megállapodás egyik kitétele, hogy külföldi, független megfigyelők biztosítják a választások tisztaságát. 

Az EBESZ azért kezdte el szúrni a magyar kormány szemét, mert a megfigyelők a jelentéseikben rendre felhívták a figyelmet bizonyos egyenlőtlenségekre. A német cikk szerint az Orbán Viktoréhoz hasonló rezsimek úgy tudják felhígítani az EBESZ állásfoglalását, ha szerveznek maguknak egy lojális hálózatot, ami legitimálja az egyébként igazságtalan, sokszor a hatalomnak kedvező választási környezetet. A Vice cikke szerint pontosan ez történt a magyar választásokon is.

A lap példának Lars Patrick Berg európai parlamenti képviselőt hozza fel, aki megfigyelőként Magyarországon időzött a választások idején.

Berg korábban jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) politikusa volt, jelenleg azonban már a Libera nevű párt tagja, amit az AfD társalapítója, Bernd Lucke hívott életre. Berg idén április 3-án bejárta a budapesti és a környező települések szavazóköreit. A német politikus a választást követően több magyar lapnak is interjút adott, többek között a jobboldali Mandinernek. Berg a Mandinernek azt nyilatkozta, hogy a választás átlátható és összességében tisztességes volt.

A Vice és a t-online cikke megjegyzi: a Mandiner a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozik. A lap szerint a KESMA és a hozzá tartozó lapok tevékeny részesei annak a rendszernek, amelyben a választók jó része nem jut elegendő független információhoz a kampány során.

Hogy Berg állításai igazak-e, az nehezen ellenőrizhető, az viszont biztos, hogy a német politikus és az EBESZ jelentése merőben mást állít a magyar választásról.

Az EBESZ választási megfigyelési szabályai a demokratikus államok arany standardjának számítanak. A szervezet idén nagyszabású missziót indított Magyarországon. Több száz választási megfigyelő utazott az országba, hogy a lehető legtöbb régiót lefedhessék. Az EBESZ megfigyelőinek többsége pozitívan értékelte a választás napját, ugyanakkor figyelmeztették: nem mindig volt titkos a szavazás. Sok szavazóhelyiség túlzsúfolt volt, többször is csoportokban szavaztak, a fülkék nagyjából harmadát pedig úgy állították fel, hogy látni lehetett, hogy az állampolgárok melyik pártra szavaznak.

Ez volt a kisebb probléma – az EBESZ szerint sokkal nagyobb baj, hogy a választási kampány során az emberek nem kaptak megfelelő tájékoztatást, a kormány médiagépezete elárasztotta fideszes üzenetekkel a közvéleményt. A lap megemlíti, hogy 2018-ban a KESMA-hoz került közel 500 médium is, köztük a megyei lapok többsége. Az EBESZ problémásnak tartotta azt is, hogy kampányfinanszírozás tekintetében elmosódtak a határvonalak az állam és a kormánypárt között. Mint írták,

nem voltak olyan mechanizmusok, amelyek megakadályozták volna az állami forrásokkal való visszaélést.

A választások tisztaságával kapcsolatban a Vice megkérdezte az MSZP-s Gurmai Zitát is. A politikus szerint a kormánypártok a kampány során sokkal több felületet kaptak, ráadásul végig rágalmakkal illették az ellenzéki jelölteket.

A Fidesz szövetségesei

Az EBESZ jelentésének szöges ellentétét állította a magyar választásról  a lengyel jobboldali Ordo Iuris intézet. A jobboldali, fogamzásgátlást és abortuszt ellenző szervezet összesen 18 választási megfigyelőt küldött Magyarországra idén áprilisban. Az Ordo Iuris hivatalos jelentése szerint rendben zajlott a választás egésze, csak úgy, mint a kampány- és a pártfinanszírozás.

Az intézet a Vice-nak adott válaszában elismerte, hogy a megfigyelőik utaztatásáról a magyar állam gondoskodott, ugyanakkor fizetést nem kaptak. A lengyel szervezet csupán egyetlen kritikával élt: a jövőben Magyarországon egyesíthetnék az urnákat, továbbá használhatnának átlátszó tárolóegységeket.

Az Ordo Iuris intézet tagja Szövetség a Közjóért (Alliance for the Common) nemzetközi szervezetnek, amelynek a fő célja, hogy a keresztény-konzervatív erők megmenthessék a civilizáció fennmaradását jelentő Európát. Ebbe a hálózatba tartozik az Orbán-kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ is.

Az Ordo Iuris intézet és az Alapjogokért Központ nemzetközi partnernek tekintik egymást. Az Alapjogokért Központ igazgatója az a Szánthó Miklós, aki egyben a KESMA médiaalapítvány vezetője is. Mindez arra utal, hogy van kapcsolat az Ordo Iuris intézet és a magyar kormánypárt között. A Vice kérdésére a lengyel szervezet ezt a feltételezést visszautasította.

A Fidesz által 2021-ben alapított Kereszténydemokrata Intézet (CDI) nevű európai szervezet két osztrák politikust hívott Magyarországra megfigyelőként. Maximilian Krauss és Harald Vilimsky a jobboldali populista FPÖ tagjai. Mindkét politikus nyíltan Orbán-párti, a Fidesz győzelme után a Facebookon és a Twitteren is gratuláltak a magyar miniszterelnöknek. A jelentésükben azt írták, nem találtak kivetnivalót a magyar választásokon.

A kormányhoz köthető megfigyelő szervezetek között van a Judicial Watch klímaváltozást tagadó jobboldali amerikai csoport is. A Judicial Watch megállapításait Donald Trump rendszeresen beemelte a beszédeibe, ugyanis az amerikai választások során rendszeresen a szavazás érvénytelenségét hangsúlyozták – a magyar választásban azonban nem találtak hibát.

A Lars Patrick Berget is idéző ​​Mandiner kormánypárti lap hiteles megfigyelőnek minősítette Judicial Watchot és az Ordo Iuris intézetet, ellentétben az EBESZ-szel, amit baloldali szervezetként bélyegeztek meg.

A Judicial Watch szóvivője szerint a magyar választás gördülékenyen zajlott, az EBESZ megállapításaira reagálva azt írták: a kampányfinanszírozást, a média torzítását vagy a nők képviseletének problémáját nem helyénvaló firtatni.

Az osztrák Harald Vilimsky, valamint a Judicial Watch és az Ordo Iuris intézet képviselői a választások után is Magyarországra utaztak, amikor részt vettek a Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencián (CPAC). A rendezvényen Orbán Viktor volt a vezérszónok. A konferencián felszólalt többek között Birgit Kelle német antifeminista publicista és Werner Patzelt volt politológus, későbbi AfD-tanácsadó is.

A CPAC-n az egyébként függetlennek nevezett, választást felügyelő szervezetek tagjai Fidesz-közeli szereplőkkel folytattak eszmecserét.

Nyitókép: Janos Kummer / Getty Images