Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról nem adott információt, hányan csúsztak le karantén miatt a szombati vizsgáról.

Az Alee-t ostromló rokonok és családanyák, az orosz irodalomról rappelő könyvtárosok és az RTL Klub új sorozatának ízelítője is a hét videói között.

Korábban a miniszterelnök is azt mondta: megérti, ha a tanárok elégedetlenek a helyzetükkel.

Kiút a cigánytelepről című videosorozatának újabb részében Orsós Lajos elmeséli, hogyan követett el mindent azért, hogy az iskolai rendszer kivesse magából, és ennek ellenére hogyan óvták meg tanárai az elkallódástól. Szóba kerül egy balul sikerült iskolai előadás is.

Lóri, a suli bajkeverője jóval intelligensebb társainál. Hogyan kell bánni az ilyen gyerekekkel? 

Hétfőtől már szinte sehol sem kell teljes osztályoknak karanténba menniük, ha valaki megbetegszik az osztályból.

Az oltottaknak folytatódik a jelenléti oktatás az 1-6. évfolyamon.

A tanárok továbbra sem tudtak megállapodni a kétórás figyelmeztető sztrájk feltételeiről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, ezért bírósághoz fordultak.

Hogyan és mivel lehet lekötni azokat a szuperképességű gyerekeket?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az osztályok mindössze két százalékát érinti ilyen intézkedés. 

Szerintük a kormány képtelen következetesen kezelni a járványt.

A pedagógusok 6 százaléka lehet oltatlan, ezzel kapcsolatban kaotikus helyzet alakult ki a PDSZ egyik képviselője szerint. A kieső tanárok hiánya miatt tud olyan esetről, ahol pedagógiai asszisztenst vagy takarítót küldtek be az órára felügyelni.

A diákok átoltottsága nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus. 

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

A kormány a saját népszavazási kezdeményezésétől teszi függővé, hogy mikor és hogyan térhetnek vissza az iskolákba a felvilágosító foglalkozásokat tartó szervezetek – ha egyáltalán visszatérhetnek. Pedig sok kérdés van, amit szüleikkel vagy tanáraikkal sokkal nehezebben beszélnek meg a diákok.

Kötelező lesz a lázmérés, a távolságtartás, és maszkhasználat a folyosókon.

A koronavírus-járványra hivatkoznak, pedig 30 milliárd forintot vontak el az idegen nyelvi stratégia megvalósításától, aminek része volt az ösztöndíjak finanszírozása.

Lassan már csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez.

Kevés a fizetés és kevés az önállóság, de rengeteg a munka. Iskolakezdés 2022-ben: zavar az oltatlan tanárok körül, sztrájk fenyegetés és béremelési ígéretek.

A tanárok egy százaléka kaphatott mentességet a koronavírus elleni védőoltás beadatása alól.

A pedagógus szakszervezetek szerint őket is bevonnák a kötelező oltás miatt kieső tanárok pótlásába.

Az EMMI elárulta, hány tanár nem vette fel az oltást.

A tárca szerint minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás.

A Szülői Hang civil szervezet szerint bár idén három nappal többet kaptak a kérvény benyújtására, ettől még a 2020-tól bevezetett rendszer rossz.

A minisztérium kérdésünkre nem árulta el, hány tanár eshet ki holnaptól az oltási kötelezettség miatt. 

Nagyarányú egyszeri béremelést adnának a tanároknak, újból 18 évre emelnék a tankötelezettség korhatárát, és új tantervet vezetnének be - közös oktatási programjukat ismertették az ellenzéki pártok.

Programjuk szerint minden diák letehetne egy nyelvvizsgát érettségiig, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.

A kormány szerint a járvány, Szél Bernadett szerint a kötelező hatéveskori iskolakezdés miatt.

Úgy is kifejezhetné a háláját Kásler Miklós, hogy megfizetik a tanárokat. Egy történelemtanár írta ezt nyílt levélben a közösségi oldalán, miután megkapta az Emberi Erőforrások Miniszterének karácsony alkalmából küldött köszönőlevelét. A tanár üzenetét egy nap alatt több százan megosztották. A Pedagógusok Szakszervezete is egyetért annak tartalmával.

A kutatásban a családtagok iskolai jegyeit is elemezték. A második helyezett Kate Middleton lett.

Mentesítést kérhetnek Kásler Miklóstól az oltatlan tanárok a fizetés nélküli szabadságolás alól. A kedden megjelent kormányrendelet értelmében a miniszter járványügyi és köznevelési szempontokra tekintettel dönthet erről. Kerestük a kormányt, hogy megtudjuk, ez pontosan mit jelent, de nem kaptunk választ. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez azt bizonyítja, hogy a kormány szembesült a problémákkal.

Nincs még kolbászból a kerítés, így nem csak a kormány szándékán múlik a pedagógusok béremelése - ezt mondta a miniszterelnök a keddi kormányinfón, de szerinte a tanároknak igazuk van abban, hogy a fizetési színvonaluk alacsony. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nincs már sok idő a bérek rendezésére, mert lassan nincs, aki tanítson. A szakszervezet riadóláncot indított, hogy mindenkit elérjenek, aki részt szeretne venni a január végére tervezett sztrájkban.

Tavaly 93,7 ezer sni-s gyereket oktattak, idén már százezret. 

Megszaporodtak azok az álláshirdetések, amelyekben pedagógusokat keresnek. Egyre több az olyan pályázat is, ahol már a követelmény része a koronavírus elleni védőoltás. Akik nem oltatnak, januártól kényszerszabadságra kell, hogy menjenek. A Pedgaógusok Demokratikus Szakszervezete szerint akik elmennek, később sem fognak visszatérni az iskolákba.

December végéig még beoltathatják magukat azok, akik eddig nem kérték a koronavírus elleni vakcinát. 

Bírósághoz fordulnak a pedagógus szakszervezetek, hogy január 31-én sztrájkolhassanak, miután tegnap még a kötelező szolgáltatásról sem tudtak megállapodni a kormánnyal. Béremelést és fix óraszámokat követelnek illetve azt, hogy függesszék fel a koronavírus ellen be nem oltott tanárok szigorú szankcionálását. Ha ez nem teljesül, akkor szerintük januártól három-ötezer tanár is kieshet a rendszerből, ennyien nem oltatták be magukat a tegnapi határidőig.

Nem az alapbérük emelkedik a tanároknak, csupán a bérpótlékuk összege nő, az azonban egy tolvonással visszavonható - ezt mondják a pedagógus szakszervezetek. A Magyar Közlönyben már megjelent rendeletmódosítás szerint januártól 10 százalékkal nő a tanárok fizetése, az eredménnyel azonban elégedetlenek az érdekképviseletek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte figyelmeztető sztrájkra is kész. A kormány úgy reagált, az átfogó bérrendezés 2023-tól várható.

Az iskolaigazgatók dönthessenek arról, hogy jelenléti, hibrid vagy digitális oktatás legyen saját intézményükben – ezt javasolja az Adom diákmozgalom a jelenleg kötelező jelenléti oktatás helyett. Amíg például Ausztriában az iskolákban hetente háromszor teljeskörűen tesztelnek mindenkit, és a szülőket arra kérik, hogy aki csak tudja, tartsa otthon a gyerekét, addig nálunk aki ezt szeretné, az sem teheti meg. Miért késnek a következetes és hatékony járványügyi intézkedések a magyar iskolákban?

December elsejétől csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be szülők, de akár a takarítók is az iskolákba. Az emberi erőforrások miniszterének erről szóló levelét a Telex közölte elsőként. A Pedagógusok Szakszervezete szerint jó, hogy újabb védekezési eszközt kapnak az iskolák, de a diákok rendszeres tesztelését is fontosnak tartanák. A köznevelésért felelős államtitkár a Hír Tv-nek azt mondta, jelenleg az iskolák csaknem 4 százalékában van valamilyen intézkedés a járvány miatt.

Ahol sok az oltatlan diák, ott célszerű előírni a maszkhasználatot a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint. A kormány csütörtökön tett javaslatot a szigorításra, a döntést azonban az iskolaigazgatókra bízták. Az ADOM Diákmozgalom petíciót indított, mert azt szeretnék, ha a digitális átállásról is saját hatáskörben dönthetnének az iskolák. A minisztérium úgy reagált: folyamatos ügyeletet működtetnek, hogy haladéktalanul dönteni tudjanak.

A kormány továbbra is kitart amellett, hogy az állami iskolák tanárainak december 15-ig kötelező felvenni az oltást, annak ellenére, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérése szerint az oltatlan tanárok ötöde erre nem lesz hajlandó. Szerdán Mohácson tüntettek azok a tanárok, akik nem szeretnék beoltatni magukat.

Január elsejétől küldhetik fizetés nélküli szabadságra a nem oltott tanárokat, egy Híradónak nyilatkozó pedagógus szerint ez derül ki a nekik küldött levélből. A pedagógus nem érti, miért kell beoltatnia magát, ha átesett a fertőzésen és még mindig magas az ellenanyagszintje. Azt mondja, a speciális szakok működését is fenyegetheti az oltás kötelezővé tétele.

Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből a kormány, tudta meg az RTL Híradó. 50 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek a héten, ennek része az egyházi programokra szánt összeg. Kormányzati kommunikációra is adnak több mint 5 és fél milliárdot, 26 és fél milliárdot pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kap. A kormány szerint minderre a járvány miatt van szükség. A DK szerint viszont a kormány önkényesen támogatja a neki tetsző térségeket és cégeket.

Volt középiskolájukban népszerűsítik a tudományt a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Az MTA Alumni programhoz már 1300 tudós csatlakozott. Céljuk, nem csak az, hogy minél több középiskolás válassza a kutatói pályát, hanem, hogy növeljék a tudományba vetett bizalmat, és küzdjenek az áltudományok ellen. A program nyitónapját a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tartották, ahonnan az akadémia elnökének tudományos pályája is indult.

Valótlanság, amely hangulatkeltő - így reagált az Evangélikus Egyház Dobrev Klára szerdai tévévitán elhangzott kijelentésére. A DK miniszterelnök-jelöltje arról beszélt: az egyházi iskolák akár diákonként négyszer annyi támogatást kapnak, mint az állami intézmények. A minisztérium úgy reagált: az állam tanulószámra vetítve, pontosan ugyanolyan mértékben támogatja az iskolákat. A Költségvetési Felelősség Intézetének vezetője azonban azt mondta, a működtetésre több pénz jut az egyházi intézményekben.

A PSZ azt kérdezte az ellenzéki miniszterelnök-jelöltektől, hogy mikor és mennyivel emelnék meg a pedagógusok bérét, és ezt miből teremtenék elő. Dobrev Klára és Marki-Zay Péter egyetértettek abban, hogy meg kell emelni az oktatásban dolgozók bérét, méghozzá azonnal. Abban is egyetértettek, hogy azok, akik hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak, nagyobb arányú támogatást kapjanak. Márki-Zay hangsúlyozta, hogy a rendőrök, a tanárok, és az egészségügyi szakdolgozók bérét kell minél hamarabb megemelni, különben az elvándorlás miatt működésképtelenné válik az ország. A teljes vitát megnézheti ITT.

Tíz százalékos béremelést kapnak jövőre a tanárok, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az állami rádióban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a bejelentett emelés mértéke felháborító, ezért továbbra is sztrájkra készülnek. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 20 százalékkal emelkedhet a szociális és a kulturális területen dolgozók fizetése is, szerintük azonban ez gyakorlatilag a minimálbéremeléssel egyenértékű.

Az egészségügyből 5500 dolgozó távozott tavasszal, az iskolákban alig győzik helyettesítéssel a pedagógushiányt megoldani, a vendéglátásban szintén munkaerőhiánnyal küzdenek a világjárvány óta. Erre a problémára szeretne megoldást találni a HVG állásbörze, amely 15 éve köti össze a munkaadókat és munkavállalókat. A koronavírus-járvány alatt ez már a harmadik alkalom, hogy pavilonok helyett az online térben lehet keresni az ajánlatokat. Ennek előnye, hogy azok is részt könnyebben részt vehetnek rajta, akik vidéken élnek. Ez alkalommal 73 kiállító 1300 álláslehetőséget kínál az érdeklődőknek.

Sztrájkolni is készek - ezt mondják a két nagy pedagógus szakszervezetnél. Azt akarják elérni, hogy ne csak a következő ciklusban, hanem minél hamarabb rendezze a tanárok bérét a kormány. Méghozzá nem egyszeri béremeléssel, hanem a fizetések mindenkori minimálbérhez kötésével. Kérdésünkre a családokért felelős miniszter azt mondta, lesz béremelés, annak mértékéről a kormány dönt majd.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a mai kormányinfón azt mondta, mivel a tanárok 85%-a be van oltva és a 12-19 év közöttiek több mint fele is kapott már oltást, ezért nem számolnak iskolabezárással. A Pedagógusok Szakszervezete szerint azonban az oltás nem elég, ezért azt szeretnék, ha heti rendszerességgel tesztelnék a diákokat.