A bíróság pénteken azt mondta ki, hogy a munkabeszüntetés jogszerű, de a döntés nem jogerős.

A szakszervezet néhány helyről azt hallotta, hogy fegyelmi eljárással is megfenyegették a pedagógussztrájkban részt venni szándékozókat. 

A kormány még fellebbezhet az ügyben.

Szabó András középiskolai éveiről beszélt egy podcastban.

Még mindig nincs megállapodás a pedagógusszakszervezetek és a kormány között a hétfői figyelmeztető sztrájk részleteiről.

A Logiscool iskolákban nagy hangsúlyt fektetve a folyamatos sikerélményre és a pozitív visszacsatolásra.

Van olyan intézmény, ahol nincs annyi egészséges tanár, hogy megtartsák az órákat.

Seffer Tamás az ADOM Diákmozgalom szóvivője azt mondta, van olyan iskola, ahol annyi tanár betegedett meg, hogy már a helyettesítést sem tudják megoldani.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról nem adott információt, hányan csúsztak le karantén miatt a szombati vizsgáról.

Az Alee-t ostromló rokonok és családanyák, az orosz irodalomról rappelő könyvtárosok és az RTL Klub új sorozatának ízelítője is a hét videói között.

Korábban a miniszterelnök is azt mondta: megérti, ha a tanárok elégedetlenek a helyzetükkel.

Kiút a cigánytelepről című videosorozatának újabb részében Orsós Lajos elmeséli, hogyan követett el mindent azért, hogy az iskolai rendszer kivesse magából, és ennek ellenére hogyan óvták meg tanárai az elkallódástól. Szóba kerül egy balul sikerült iskolai előadás is.

Lóri, a suli bajkeverője jóval intelligensebb társainál. Hogyan kell bánni az ilyen gyerekekkel? 

Hétfőtől már szinte sehol sem kell teljes osztályoknak karanténba menniük, ha valaki megbetegszik az osztályból.

Az oltottaknak folytatódik a jelenléti oktatás az 1-6. évfolyamon.

A tanárok továbbra sem tudtak megállapodni a kétórás figyelmeztető sztrájk feltételeiről az Emberi Erőforrások Minisztériumával, ezért bírósághoz fordultak.

Hogyan és mivel lehet lekötni azokat a szuperképességű gyerekeket?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az osztályok mindössze két százalékát érinti ilyen intézkedés. 

Szerintük a kormány képtelen következetesen kezelni a járványt.

A pedagógusok 6 százaléka lehet oltatlan, ezzel kapcsolatban kaotikus helyzet alakult ki a PDSZ egyik képviselője szerint. A kieső tanárok hiánya miatt tud olyan esetről, ahol pedagógiai asszisztenst vagy takarítót küldtek be az órára felügyelni.

A diákok átoltottsága nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus. 

A szakszervezetek sztrájkot szeretnének, a kormány béremelést ígér, miközben oltatlan pedagógusok estek ki a tanításból.

A kormány a saját népszavazási kezdeményezésétől teszi függővé, hogy mikor és hogyan térhetnek vissza az iskolákba a felvilágosító foglalkozásokat tartó szervezetek – ha egyáltalán visszatérhetnek. Pedig sok kérdés van, amit szüleikkel vagy tanáraikkal sokkal nehezebben beszélnek meg a diákok.

Kötelező lesz a lázmérés, a távolságtartás, és maszkhasználat a folyosókon.

A koronavírus-járványra hivatkoznak, pedig 30 milliárd forintot vontak el az idegen nyelvi stratégia megvalósításától, aminek része volt az ösztöndíjak finanszírozása.

Lassan már csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez.

Kevés a fizetés és kevés az önállóság, de rengeteg a munka. Iskolakezdés 2022-ben: zavar az oltatlan tanárok körül, sztrájk fenyegetés és béremelési ígéretek.

A tanárok egy százaléka kaphatott mentességet a koronavírus elleni védőoltás beadatása alól.

A pedagógus szakszervezetek szerint őket is bevonnák a kötelező oltás miatt kieső tanárok pótlásába.

Az EMMI elárulta, hány tanár nem vette fel az oltást.

A tárca szerint minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás.

A Szülői Hang civil szervezet szerint bár idén három nappal többet kaptak a kérvény benyújtására, ettől még a 2020-tól bevezetett rendszer rossz.

A minisztérium kérdésünkre nem árulta el, hány tanár eshet ki holnaptól az oltási kötelezettség miatt. 

Nagyarányú egyszeri béremelést adnának a tanároknak, újból 18 évre emelnék a tankötelezettség korhatárát, és új tantervet vezetnének be - közös oktatási programjukat ismertették az ellenzéki pártok.

Programjuk szerint minden diák letehetne egy nyelvvizsgát érettségiig, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.

A kormány szerint a járvány, Szél Bernadett szerint a kötelező hatéveskori iskolakezdés miatt.

Úgy is kifejezhetné a háláját Kásler Miklós, hogy megfizetik a tanárokat. Egy történelemtanár írta ezt nyílt levélben a közösségi oldalán, miután megkapta az Emberi Erőforrások Miniszterének karácsony alkalmából küldött köszönőlevelét. A tanár üzenetét egy nap alatt több százan megosztották. A Pedagógusok Szakszervezete is egyetért annak tartalmával.

A kutatásban a családtagok iskolai jegyeit is elemezték. A második helyezett Kate Middleton lett.

Mentesítést kérhetnek Kásler Miklóstól az oltatlan tanárok a fizetés nélküli szabadságolás alól. A kedden megjelent kormányrendelet értelmében a miniszter járványügyi és köznevelési szempontokra tekintettel dönthet erről. Kerestük a kormányt, hogy megtudjuk, ez pontosan mit jelent, de nem kaptunk választ. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez azt bizonyítja, hogy a kormány szembesült a problémákkal.

Nincs még kolbászból a kerítés, így nem csak a kormány szándékán múlik a pedagógusok béremelése - ezt mondta a miniszterelnök a keddi kormányinfón, de szerinte a tanároknak igazuk van abban, hogy a fizetési színvonaluk alacsony. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nincs már sok idő a bérek rendezésére, mert lassan nincs, aki tanítson. A szakszervezet riadóláncot indított, hogy mindenkit elérjenek, aki részt szeretne venni a január végére tervezett sztrájkban.

Tavaly 93,7 ezer sni-s gyereket oktattak, idén már százezret. 

Megszaporodtak azok az álláshirdetések, amelyekben pedagógusokat keresnek. Egyre több az olyan pályázat is, ahol már a követelmény része a koronavírus elleni védőoltás. Akik nem oltatnak, januártól kényszerszabadságra kell, hogy menjenek. A Pedgaógusok Demokratikus Szakszervezete szerint akik elmennek, később sem fognak visszatérni az iskolákba.

December végéig még beoltathatják magukat azok, akik eddig nem kérték a koronavírus elleni vakcinát. 

Bírósághoz fordulnak a pedagógus szakszervezetek, hogy január 31-én sztrájkolhassanak, miután tegnap még a kötelező szolgáltatásról sem tudtak megállapodni a kormánnyal. Béremelést és fix óraszámokat követelnek illetve azt, hogy függesszék fel a koronavírus ellen be nem oltott tanárok szigorú szankcionálását. Ha ez nem teljesül, akkor szerintük januártól három-ötezer tanár is kieshet a rendszerből, ennyien nem oltatták be magukat a tegnapi határidőig.

Nem az alapbérük emelkedik a tanároknak, csupán a bérpótlékuk összege nő, az azonban egy tolvonással visszavonható - ezt mondják a pedagógus szakszervezetek. A Magyar Közlönyben már megjelent rendeletmódosítás szerint januártól 10 százalékkal nő a tanárok fizetése, az eredménnyel azonban elégedetlenek az érdekképviseletek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte figyelmeztető sztrájkra is kész. A kormány úgy reagált, az átfogó bérrendezés 2023-tól várható.

Az iskolaigazgatók dönthessenek arról, hogy jelenléti, hibrid vagy digitális oktatás legyen saját intézményükben – ezt javasolja az Adom diákmozgalom a jelenleg kötelező jelenléti oktatás helyett. Amíg például Ausztriában az iskolákban hetente háromszor teljeskörűen tesztelnek mindenkit, és a szülőket arra kérik, hogy aki csak tudja, tartsa otthon a gyerekét, addig nálunk aki ezt szeretné, az sem teheti meg. Miért késnek a következetes és hatékony járványügyi intézkedések a magyar iskolákban?

December elsejétől csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be szülők, de akár a takarítók is az iskolákba. Az emberi erőforrások miniszterének erről szóló levelét a Telex közölte elsőként. A Pedagógusok Szakszervezete szerint jó, hogy újabb védekezési eszközt kapnak az iskolák, de a diákok rendszeres tesztelését is fontosnak tartanák. A köznevelésért felelős államtitkár a Hír Tv-nek azt mondta, jelenleg az iskolák csaknem 4 százalékában van valamilyen intézkedés a járvány miatt.

Ahol sok az oltatlan diák, ott célszerű előírni a maszkhasználatot a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint. A kormány csütörtökön tett javaslatot a szigorításra, a döntést azonban az iskolaigazgatókra bízták. Az ADOM Diákmozgalom petíciót indított, mert azt szeretnék, ha a digitális átállásról is saját hatáskörben dönthetnének az iskolák. A minisztérium úgy reagált: folyamatos ügyeletet működtetnek, hogy haladéktalanul dönteni tudjanak.

A kormány továbbra is kitart amellett, hogy az állami iskolák tanárainak december 15-ig kötelező felvenni az oltást, annak ellenére, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérése szerint az oltatlan tanárok ötöde erre nem lesz hajlandó. Szerdán Mohácson tüntettek azok a tanárok, akik nem szeretnék beoltatni magukat.

Január elsejétől küldhetik fizetés nélküli szabadságra a nem oltott tanárokat, egy Híradónak nyilatkozó pedagógus szerint ez derül ki a nekik küldött levélből. A pedagógus nem érti, miért kell beoltatnia magát, ha átesett a fertőzésen és még mindig magas az ellenanyagszintje. Azt mondja, a speciális szakok működését is fenyegetheti az oltás kötelezővé tétele.