Önmegtartóztatás, internetes félinformációk – ez marad a kamaszoknak felvilágosítás helyett

Bár a parlamenti többség már júniusban elfogadta a kormánypártok által gyermekvédelminek nevezett törvényt, az általunk megkérdezett szervezetek továbbra sem tudják, hol kellene nyilvántartásba vetetni magukat ahhoz, hogy továbbra is tarthassanak iskolai felvilágosító foglalkozásokat. A jogszabály szerint az oktatásért felelős miniszternek, vagyis Kásler Miklósnak kellene kijelölnie azt a szervet, amely nyilvántartást vezet azokról, akik

szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel

kapcsolatos foglalkozásokat tarthatnak tanulók részére. A kormány arra hivatkozik, hogy az „LMBTQ propagandát” akarják kitiltani az óvodákból és az iskolákból.

A szülőkre tolja az állam a felelősséget

Nem propagandát csinálunk, hanem beszélgetünk, felvilágosítunk, élethelyzeteket mutatunk be

– válaszolta megkeresésünkre Kövesi Györgyi, a Labrisz Leszbikus Egyesület Melegség és megismerés programjának koordinátora. Nem gondolják, hogy a programjuk törvénytelen vagy ifjúságromboló lenne, céljuk, hogy hiteles forrásból kapjanak információt a diákok, legyenek akár többségi orientációjúak, helyzetűek, vagy LMBTQ személyek, „hiszen nem 18 évesen születik egy LMBTQ ember”.

Kövesi Györgyi szerint a Melegség és megismerés program erősségét és hitelességét az adja, hogy LMBTQ személyek a saját életükön keresztül mutatják be, milyen Magyarországon melegnek lenni. Tipikusan középiskolákban tartottak foglalkozásokat a törvény elfogadása előtt, hívták őket emberi jogi napra, tolerancianapra más olyan szervezetekkel együtt is, amelyek hátrányos helyzetű csoportok iránti érzékenyítéssel foglalkoznak. Ezek a meghívások a törvény elfogadásával elapadtak: 

a tanárok félnek meghívni, vagy ha nem, akkor leállították őket az igazgatók.

Az iskolai foglalkozások helyett most többek közt azzal próbálkoznak, hogy szülőknek tartsanak online foglalkozásokat, az állam ugyanis rájuk tolta a szexuális felvilágosítás és nevelés felelősségét. „Pedig tudjuk, hogy a szülők sokszor sajnos gyengék ebben, a gyerekek így felvilágosítás nélkül jönnek be az iskolába, önismeret nélkül, az identitásukat nem ismerve” – tette hozzá Kövesi Györgyi. Elmondta: a tanároknak is fontos dolguk, hogy beszéljenek a családról, párkapcsolatokról, önismeretről, fontos, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek kellően felkészültek és tájékozottak legyenek,

hiszen egy osztályfőnök nem mondhatja azt, hogy én erről a témáról nem tudok, nem akarok, vagy tilos nekem beszélni.

Ezért nekik is segítenének abban, hogy otthon legyenek az úgynevezett tabutémákban. Elárulta: a szervezeten belül sokat vitatkoztak arról, hogy kell-e próbálkozniuk a nyilvántartásba vétellel, miközben elég egyértelműnek tűnik, hogy az LMBTQ szervezeteket szeretnék az iskoláktól távol tartani. „Egy ideig azon az állásponton voltunk, hogy nem regisztrálunk, mert azzal elismernénk, hogy létezik egy olyan törvény, aminek van értelme és alá kell vetnünk magunkat. De most azt gondoljuk, érdemes lenne megpróbálnunk, hogy legyen dokumentumunk arról, hogy megpróbáltuk a szabályokat követni, és miért utasítanak el” – mondta a programkoordinátor.

A hivatalos irány tabusításra és önmegtartóztatásra épül

A törvény azonban nem csak az LMBTQ szervezeteket tartja távol az oktatási intézményektől. A párkapcsolati és szexuális erőszak áldozatait segítő PATENT Egyesület munkatársa, Petrás Boglárka elmondta: iskolai programjuknak nem kifejezetten részei azok a témák – a transzneműség vagy a különböző szexuális irányultságok –, amelyeket a kormány kimondottan ki akar tiltani az iskolákból, a törvény viszont mindenféle szexuális felvilágosítást korlátoz. A PATENT Kapcsolódj be! című programja a szexedukációra fókuszál, ezt egyesítették másfél éve a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Együtt Egyenlően nevű programjával, ami a párkapcsolati erőszak megelőzésére összpontosít. Az összevont program annyira népszerű, hogy egy időben nem is tudtak minden meghívásnak eleget tenni, ezért az elmúlt egy évben negyven új foglalkozásvezetőt képeztek. Konkrét szabályozás híján azonban nem tudják, hogyan szerezhetnének engedélyt arra, hogy továbbra is megtartsák a foglalkozásokat, ha azokat akkreditációhoz kötik.

Ha megszületik a nyilvántartásba vételről szóló szabályozás, mindenképp szeretnének próbálkozni a regisztrációval, noha úgy látják, más a „hivatalos irány”.

A „Családi életre nevelés” tantervet állítják középpontba, ami szöges ellentéte annak, amit mi képviselünk. Önmegtartóztatásra, tabusításra épül, miközben mi inkább arra fókuszálnánk, hogy a diákok tabuk nélkül fel merjék tenni kérdéseiket, és megpróbáljuk ellensúlyozni a médiából és a pornóból rájuk ömlő hatásokat, összezavaró információkat.

– magyarázta Petrás Boglárka. Úgy látja, emiatt is hiánypótló a programjuk, és a visszajelzések is pozitívak, a résztvevő diákok örülnek annak, hogy tabuk és ítélkezés nélkül lehet arról beszélgetni, ami foglalkoztatja őket. Ezért fontosnak tartják, hogy próbálkozzanak majd az akkreditációval, de iskolán kívüli foglalkozásokat is szerveznek. Pályázaton nyertek támogatást arra, hogy II. kerületi fiataloknak szervezzenek erőszakmegelőzési programot, ebből jött létre épp a törvény elfogadásának idején a Lázadó Lányok tábor, ami iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az őszi szünetben megismételték, és erre már mindenhonnan lehetett jelentkezni. Azt is szeretnék, hogy minél több iskolában legyen olyan szakember, aki rendelkezik szakmai és módszertani tudással az erőszakmegelőzésről, ezért pedagógusoknak, iskolában dolgozó szociális szakembereknek, iskolapszichológusoknak is szerveznek képzéseket.

Ha nem kérdezhetnek, marad az internet

A Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Központjának programvezetője, dr. Bárdossy-Sánta Nóra szerint nagyon nehéz helyzetbe kerültek azok a pedagógusok és szülők, akik magukra maradtak azzal, hogy hogyan beszéljenek különböző témákról a gyerekeknek.

Azt a lehetőséget vették el a diákoktól és a pedagógusoktól, amit egy-egy civil szervezet tudott adni: hogy a szexualitással kapcsolatos, gyerekeket, kamaszokat foglalkoztató kérdéseket nem feltétlenül azzal az osztályfőnökkel vagy biológiatanárral kell megbeszélni, akivel a gyerek egy évben tíz hónapot együtt tölt az iskolában, és cikinek érezné tőle megkérdezni, hogyan kell óvszert használni, milyen fogamzásgátlási módszerek vannak, miért nagyobb az egyik melle, mint a másik

– mondta el a szakember. Az alapítvány eddig is főleg szülők és szakemberek felkészítésével foglalkozott, de azt is fontosnak tartják, hogy a gyerekek is tisztában legyenek a jogaikkal. Ezért működtetik a Yelon nevű weboldalt, aminek célja, hogy az információnyújtással megelőzze a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélést. A honlapon rengeteg gyerekeknek szóló cikk van a testi változásokról, kamaszokat érintő kérdésekről, barátságról, párkapcsolatról, szerelemről is, illetve kérdéseket is feltehetnek az alapítvány önkéntes segítőinek, akik egyéves képzési folyamaton mennek keresztül, mielőtt chatelhetnének a gyerekekkel.

Nagyon sok megkeresést kaptak pedagógusoktól, akik nem tudják értelmezni a törvényt és félnek attól, hogy egy felvilágosító órán miről beszélhetnek a gyerekeknek, és miről nem. „Ha egy gyereknek kérdése van akár a homoszexualitással kapcsolatban, a pedagógus könnyen lefagy” – mondta dr. Bárdossy-Sánta Nóra. A megkeresésekből érezhető a félelem, hogy hátrányos következménnyel járhat számukra, ha a gyerekek kérdéseire adekvát, tabu nélküli választ adnak – magyarázta a szakember, aki szerint sok olyan szakembert is elbizonytalanítottak, akiknek egyébként lenne tudása ahhoz, hogy a gyerekeknek információt adjanak.

Maguk a gyerekek is bizonytalanok, hogy milyen kérdést tehetnek fel és mit nem, ha pedig nem tudnak kérdezni, nem kapnak információt, akkor marad az internet, ahol nagyon sok olyan álhír, félrevezető tartalom van, ami káros a gyerekekre nézve

– fejtette ki.

Megvárják a népszavazást

A kormánypártok által gyermekvédelminek nevezett törvényhez az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága nyújtotta be azt a módosító javaslatot, ami az iskolai foglalkozások korlátozását is tartalmazza. Erre a javaslat indoklása szerint azért volt szükség, mert „egyes szervezetek képviselői ezeken a foglalkozásokon a hátrányos megkülönböztetés elleni felvilágosító tevékenység keretében érzékenyítő programnak nevezett tevékenységgel kívánják befolyásolni a gyermekek szexuális fejlődését, amivel súlyos károkat okozhatnak a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésében”.

A bizottság nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrét esetekre alapozzák ezt az állítást, mely szervezetek végeztek ilyen tevékenységet és hogyan befolyásolták ezzel a gyerekek szexuális fejlődését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a miniszteri rendelet megjelenése az iskolai foglalkozásokat tartó szervezetek nyilvántartásba vételéről. A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont így reagált a megkeresésünkre:

A magyar kormány népszavazást kezdeményezett a gyermekek védelméről. Fontosnak tartjuk, hogy az LMBTQ propagandát kitiltsuk az óvodákból és az iskolákból. Erről Magyarországon az emberek fognak dönteni 2022 tavaszán. Számunkra a magyar emberek akarata az első, ezért minden további jogalkotási lépéssel megvárjuk az emberek véleményét.

A nyitókép illusztráció – Fotó: Pixabay