Lejárt a határidő: a kormánynak máig kell elküldenie az Európai Bizottságnak a jogállamisági kifogásokra hozott intézkedések listáját. Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken azt ígérte: szombaton elküldi a hivatalos levelet. Hogy ez megtörtént-e, adásunkig nem árulták el. 3 ezer milliárd forint a tét. A tárcavezető szerint modellértékűek a magyar jogállamisági intézkedések. Az Európai Bizottság alelnöke azt mondta: konstruktív tárgyalásokon vannak túl, de több új aggály is felmerült.

Szerinte a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége sürgős védelemre szorul.

Több mint 3000 milliárd forintnyi uniós pénz a tét. Magyarország a jogállamisági problémák miatt eshet el a pénztől.

November 18-án ismét napirenden lesz a magyarországi jogállamiság helyzete az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácsában. Az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében ezúttal meghallgatás lesz, amelyen a kormány részéről várhatóan Varga Judit igazságügyi miniszter vesz részt. A Népszava szerint a kormány ellenzi, hogy a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is vitát nyissanak a miniszteri tanácsban.

Továbbra is tart a globális jogállamisági recesszió. A World Justice Project friss rangsorában az országok kétharmada lecsúszott, Magyarország négy helyet rontott tavalyhoz képest.

Az RTL Híradó által megkérdezett szakértő szerint Lengyelország példája mutatja: nem elég megszavazni a törvényeket, be is kell tartani azokat.

Az indítványozó azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogszabályt.

Navracsics Tibor miniszter azt mondta, a kormány teljesíti minden ígéretét, így szerinte Magyarország biztosan nem veszít uniós támogatást.

Az Európai Bizottság vasárnap hozza nyilvánosságra döntését.

Hamarosan döntenek a magyar jogállamiságról, és arról, hogy zárolnak-e forrásokat.

Mintegy 6400 milliárd forintot tarthatnak vissza 2027-ig a magyar jogállamisági problémák, elsősorban a korrupció miatt.

A demokráciára és az igazságszolgáltatásra is rossz hatással volt ez az időszak, Lengyelországot és Magyarországot külön kiemelték.

Csütörtökön szavaznak az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló friss jogállamisági jelentésről. A dokumentumot jegyző Gwendoline Delbos-Corfield az rtl.hu-nak azt mondta: a kormány vállalásait – például egy új korrupcióellenes hatóság felállítását – kevesli, az uniós pénzek kifizetését pedig meghatározott vállalások teljesítéséhez kötné. A jelentésben 12 területet elemeztek, és arra jutottak: a legutóbbi vizsgálat óta a jogállamiság helyzete csak romlott Magyarországon. Az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró szerint a dokumentum elvben semmire sem kötelezi az Európai Bizottságot – mégis újabb kanyart vihet a befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalásokba. 

A korábbi vitákon Orbán Viktor személyesen vett részt.

Hétfőn járt le a 30 napos határidő, eddig kellett válaszolnia a kormánynak az Európai Bizottság jogállamisággal és korrupciós ügyekkel kapcsolatos aggályaira azért, hogy Magyarország megkaphasson több ezer milliárd forintnyi uniós támogatást.

Az uniós pénzek folyósítását pedig a jogállamisági követelmények betartásához kötnék.

Felszólították az Európai Bizottságot, hogy ne hagyják addig jóvá a helyreállítási pénzeket, amíg Magyarország nem tesz eleget az összes vonatkozó európai ajánlásnak.

 Leltárba vették az elmúlt négy év magyarországi történéseit.

Varga Judit szerint „a kormány számára mindig is fontos volt a lojális együttműködés és a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszéd”.

Didier Reynders ezt azután mondta, hogy tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszterrel.

A Fidesz EP-képviselője jogi alap nélküli politikai támadásoknak nevezte a hazánkat érő bírálatokat.

A Miniszterelnökség vezetője korábban azt mondta, nem jogállamisági, hanem politikai vita van Brüsszel és Budapest között.

A szélsőjobboldali képviselő szerint a magyaroknak és a lengyeleknek van igazuk a jogállamisági vitában.

Johannes Hahn szerint új eszközt kapott az EU a bíróságtól a jogállamiság megvédésére.

A Híradó által megkérdezett szakértő emlékeztetett: azt az eljárást, amelyet most bírál Orbán Viktor, éppen ő kezdeményezte.

A magyar miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett hozzon politikai döntéseket. 

Ha az Európai Bíróság jogszerűnek találja a mechanizmust februári döntésében, akkor bajba kerülhetnek a Brüsszel szerint jogállamiságot sértő tagországok, például Magyarország.

A Human Rights Watch éves jelentése szerint a magyar kormány folytatta a jogállamiság leépítését. Megszületett a válasz.

Megjelent a szervezet éves jelentése.

A jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos levelet küldött az Európai Bizottság a magyar és a lengyel kormánynak. Az Eurológus értesülése szerint az Orbán-kormánytól a közbeszerzésekről és a korrupcióról kérnek tájékoztatást. Végső esetben az uniós támogatásokat is megvonhatja a bizottság. A Momentum szerint már hamarabb lépnie kellett volna az uniónak. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bíróságnál támadta meg az eljárást. Gulyás Gergely korábban azt mondta: amíg ez a per tart, addig nem függeszthetők fel a kifizetések.

A jogállamiság köszöni szépen, jól van. Ezt írta közösségi oldalára Varga Judit igazságügyi miniszter, miután Genfben újra a magyarországi emberi jogi helyzetet vizsgálta az ENSZ. Az ülésen Szijjártó Péter arról beszélt, visszautasítanak minden olyan bírálatot, amelyeket a nemzeti értékek védelme miatt kap Magyarország. A Momentum úgy látja, az ENSZ számos, korábbi ajánlását nem teljesítette a kormány.

Beperli az Európai Parlament az Európai Bizottságot, amiért még mindig nem alkalmazzák a tavaly év végén elfogadott jogállamisági mechanizmust - ezt a parlament elnöke közölte szerdán. David Sassoli szerint nem lehet tovább várni a jogállamiságot megsértőkkel szembeni fellépésre. Az uniós támogatások jogállamisági kritériumokhoz kötését Magyarország és Lengyelország korábban megtámadta az Európai Bíróságon. Gulyás Gergely miniszter szerint amíg ez a per le nem zárul, addig nem függeszthetők fel a kifizetések.

Hiába kérdezték, nem kaptak választ a Pegasus-üggyel kapcsolatos kérdéseikre az Európai Parlament képviselői a kormánytól. A jogállamiság helyzetét vizsgáló 7 tagú delegáció három napot töltött Magyarországon. Az újságírók ellen is bevetett kémszoftverről azonban sem Varga Judit igazságügyi-, sem pedig Pintér Sándor belügyminiszter nem adott nekik érdemben tájékoztatást.

Európai uniós forrásból, a helyreállítási alapból fizetné az egészségügyi dolgozók béremelését a kormány, ezt a G7 gazdasági portál írta meg. Amikor még arról szólt a vita, hogy jogállamisági feltételekhez kötik a támogatások kifizetését, a miniszterelnök azt mondta, Magyarország nincs rászorulva az uniós hitelre. Az MSZP szerint a magyar költségvetésben kellene megtalálni a forrást a béremelésre, nem az egyszeri uniós támogatásból. A kormány azt írta, a 300 milliárd forintból 6 éven át finanszíroznák a béremelés 14 százalékát, és ha az unió nem ad forrást a bérekre, a költségvetésben találnak rá fedezetet.

Mégis lesznek jogállamisági feltételek az uniós támogatások kifizetésénél, erről állapodott meg az Európai Parlament és az Európai Tanács. Ezt akarta elkerülni a magyar és a lengyel kormány is. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az unió parlamentje ezzel a költségvetést, és a koronavírus miatti mentőcsomagot veszélyezteti.

A korrupciót, valamint a média és a bíróságok helyzetét is kritizálja az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentése, amit most először készítettek el. A dokumentum szerdai bemutatásakor Vera Jourová, a bizottság alelnöke azt mondta, minden tagállam kötelezettséget vállalt az Európai Unió alapértékeinek betartására. Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált: a jelentés abszurd és valótlan.

Sérti a jogállamiságot a pénzügyminiszter bonus-malus rendelete - az Alapvető Jogok Biztosának friss jelentése szerint. Közben a Nemzeti Bank is a díjak felülvizsgálatára szólította fel a biztosítókat. A Magyar Autóklub úgy számol, egyelőre akár négyszeresére ugorhat a tarifa egyetlen koccanás miatt.