Toma András 53 évet töltött orosz elmegyógyintézetben. A Fókusz riportjában testvére 56 év után ismeri fel az orosz hadifoglyot. 

Az angol király, az amerikai elnök, a francia államfő és hollywoodi csillagok is részt vettek a normandiai partraszállás 80. évfordulójára rendezett ünnepségeken Franciaországban. 1944-ben ezen a napon indult a második világháború egyik legfontosabb hadművelete és kezdődött Nyugat-Európa felszabadítása.  

„Hát akkor innen kezdjük a háborút!” – így értékelte a normandiai partraszállást ifjabb Theodore Roosevelt dandártábornok, aki az első között érkezett a darálóba. 56 évével ő volt a legidősebb, aki részt vett a hadműveletben. Egy hónappal később halt meg szívrohamban. A legendás D-napon magyarok és koreaiak is harcoltak német egyenruhában, és volt, aki nyakig ürülékben indult a csatába. Íme 13 érdekesség az 1944. június 6-án kezdődő ütközetről, ami megfordította a II. világháború menetét. 

Vasárnap tartották az idei Győzelem napi katonai parádé főpróbáját az oroszországi Moszkva központjában lévő Vörös téren. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint több mint 9000 katona és 70 haditechnikai eszköz vesz részt a nagyszabású ünnepségen, amellyel a Szovjetunió 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének 79. évfordulójára emlékeznek.

A brit Királyi Légierő egykori pilótája, Jack Hemmings vélhetően a legidősebb ember, aki felszállt a második világháborús Spitfire vadászgéppel.

A japán külügyminiszter szerint az úgynevezett komfortnők ügyében hozott döntés elfogadhatatlan és sérti a nemzetközi jogot.

A II. világháború pusztítása különösen súlyosan érintette Magyarországot és Budapestet. A világégés után a nyugati segélyszervezetek nagy mennyiségű adományt küldtek az országba, hogy ezzel enyhítsék az emberek szenvedését. Itthon Nyugatról visszatért magyarok segítségével intézték a segélyek célba juttatását, a XXI. század hétfő esti adásában olyanokat láthatnak, akiket emiatt meghurcoltak és bebörtönöztek. Pusztán nyugati kapcsolataik, és az onnan érkezett segélyek miatt váltak gyanússá, akikben nem bízott az állambiztonság. Még olyanokban sem, akik egyébként kommunisták voltak.

Egy nemzetközi igazságügyi szakértői csoport sikeresen azonosította a férfit. 

A gép hadtörténeti jelentősége, hogy a jelenlegi ismeretek szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező, fellelt Messerschmitt vadászgép.

Második világháborús szerelmeslevelet kapott vissza egy hadifogságot is megjárt magyar katona lánya.

Csütörtökön Nagybajomban tartottak ünnepséget a felújított II. világháborús szovjet emlékműnél, amit felszenteltek és megkoszorúztak.

A Nukemap nevű weboldalon azt lehet megnézni, mekkora rombolást okozna egy nukleáris bomba a környezetünkben. 

A páratlan családi emléket véletlenül fedezték fel egy amerikai múzeumban, és azonnal felismerték egy régi fotóról, amely még 1945-ben, nem sokkal apjuk halála előtt készült. A múzeum ezután visszaadta nekik a zászlót.

Annak idején azt mondták neki, hogy senkinek nem beszélhet róla. Jó sokáig így is tett. 

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Sztálinnak köszönhetően a lengyelek jelentős területeket kaptak a II. világháború után, és Oroszország erre emlékeztetni fogja Lengyelországot.

Több mint 11 hónapja tart az orosz-ukrán háború legvéresebb csatája, Bahmut ostroma. A Luhanszk-Donyeck-Izjum háromszög közepén fekvő, mindkét fél számára stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai kisváros fölötti ellenőrzés az utóbbi hetekben egyre inkább az ukrán hadsereg kezébe kerül, miután a Wagner zsoldoshadsereg kivonult a térségből. Az óvatos becslések szerint is több tízezerre tehető a veszteségek száma mindkét oldalon, a több ezer civil áldozatról nem is beszélve. Az emberi történelemben a második világháború volt a legnagyobb és legkiterjedtebb fegyveres konfliktus, ahol ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben áldozták életüket százezrével a harcoló felek egy-egy város elfoglalása érdekében. Ha átfutjuk a világháborús statisztikákat, elborzasztó számokkal szembesülünk. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttük a hat legvéresebb városostrom egy-egy jellegzetes képét, a kontraszt kedvéért párosítva egy-egy manapság készült fotóval.

A magyar hadsereg körülbelül 200-350 ezer katonát veszített a II. világháborúban, ami az ország akkori méretéhez képest, lakosságarányosan kiemelkedően súlyos veszteség. Az Associated Press archívumából válogatott képeink megmutatják, milyenek is voltak a magyar katonák a II. világháború idején. A képek leginkább arról árulkodnak, hogy a díszelgő alakulatokon kívül nem volt valami jól felszerelt és igazán ütőképes a magyar haderő.

A háború végén rá sem lehetett ismerni Budapestre, a XX. század elejének egyik legvonzóbb turisztikai célpontjára. A három hónapig tartó ostrom, amikor a szovjet hadsereg körbezárta a magyar fővárost és utcáról utcára harcolt a német és magyar alakulatokkal, kulcsfontosságú volt a Vörös Hadsereg számára a Berlin felé vezető úton. A kíméletlen harcok során mindkét harcoló oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az ostromgyűrűbe vont, 1945. február 13-án kétségbeesett kitöréssel próbálkozó német és magyar egységek felszámolása után a szovjet hadsereg ellenőrzése alá került a város, és a következő hónapokban megkezdődött a magyar főváros újjáépítése. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amibe összegyűjtöttünk pár ritkán látható fotót az ostromról, a szétlőtt Budapestről és az újjáépítés első erőfeszítéseiről.

Az új vezérkari főnök tisztázta korábbi nyilatkozatát. 

A jobb élet és a jobb világ alapját az igazság és a jóvátétel kell, hogy képezze – mondta Mateusz Morawiecki Németország második világháborús bűneiről.

Három gyűlést tiltott be a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Budai Vár országos jelentőségű történelmi emlékhely.

A 450 kilogrammos M65 általános célú bombát 1939-ben fejlesztették ki az Egyesült Államokban, és széles körben használták a II. világháborúban, Magyarországra is ezrével dobtak ilyet. Jellemzően megerősített célpontok, például gátak és beton vagy acél vasúti hidak ellen használták. Magyarországon még most is rendszeresen találnak ilyeneket építkezéseken. A kormányzati plakáton egy stockfotót használnak, amit egy thaiföldi felhasználótól vásárolhattak meg. 

A náci megszállásra hivatkozva várnak jóvátételt. Berlin szerint már lezárták az ügyet.

A hatástalanítás várhatóan reggel 7 órakor kezdődik Angyalföldön.

A Magyar Nemzeti Bank kincseit szállító aranyvonat sorsának bemutatása kalandfilmért kiált.

Német II. világháborús katona férfi jelmez, 18 990 Ft, és a megrendelés után 7-8 munkanappal már meg is érkezik. Döbbenetes választás a farsangra, hiszen ezzel a jelmezzel sok millió ember érzékenységét sérthetjük meg. Mégis kapható. Radnóti Zoltán, rabbi sem érti, hogyan kerülhet ez bármilyen webshopba.

Több ezer bombát találtak egy második világháborús német hajóroncs körül a Balti-tengerben. A Kalinyingrád partjaitól mindössze másfél kilométerre rejtőző bombatemetőt orosz katonai búvárok kezdték el feltárni. Munkájukat a rossz látási viszonyok miatt víz alatti robotok is segítik, de még így is egy évig eltarthat, amíg az összes robbanóanyagot semlegesíteni tudják.

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá, és mint kiderült, 1941-ben írta két lengyel férfi, akik egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét - a hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

Néhány hete világszerte tartottak megemlékezéseket arról, hogy 75 éve fejeződött be a II. világháború. Magyarországon a legnagyobb pusztítást a főváros szenvedte el. Több mint 100 napig tartó ostrom után foglalta el a szovjet vörös hadsereg. Senki nem kíméltek. Se a saját katonáikat, se a civileket. Több ezer épület semmisült meg vagy vált lakhatatlanná. A harcokról még most, 75 év távlatából is kerülnek elő új dokumentumok.

Napra pontosan 80 évvel ezelőtt lengyel milicista ruhába öltözött német titkos ügynökök támadták meg a lengyel-német határ melletti Gleiwitz rádióállomását. Az akciót egy SS ügynök vezette, és ez is része volt az úgynevezett Himmler hadműveletnek, amely során összesen 21 támadást hajtottak végre a két ország határán fekvő német, azaz saját célpontok ellen. Másnap, 1939. szeptember elsején a németek megtámadták Lengyelországot és kitört a második világháború.

A második világháborúban több tízezer bombát dobtak le Magyarországra, aminek egy része még mindig a föld alatt rejtőzik. Ráadásul sok közülük nagyon veszélyes, hiszen még ma is ugyanúgy működésbe léphet, ha hozzányúlnak.

Amíg forgattunk – harckocsin, doni emléktúrán, hegyekben és irattárban - láttuk, milyen sokaknak szívügye mindaz, ami 75 éve történt. Tapasztaltuk, hogy mennyi tévhit él még mindig, ha a Don-kanyart emlegetik. És míg forgattunk, azzal is szembesültünk, milyen rosszul tanították ezt nekünk annak idején. Már ha tanították. Mert sokáig beszélni sem lehetett a tragédiáról.

Nem a II. világháborút akarjuk elemezni, hanem tanulságairól, utóéletéről, s ha van, a mai világ- vagy Európa-rendről gondolkozni, különös tekintettel Oroszország szerepére. Vendégünk két történész, Pók Attila és Sz. Bíró Zoltán.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Százezrével kényszerültek özvegyi sorba ifjú feleségek. A fiatal férfiak nagy része meghalt a II. világháborúban. Mihez kezdtek az egyedül maradt nők? A gyengébbik nemre hárult a kemény férfimunka. Ökröt hajtottak és barkácsoltak - amíg hirtelen helyre nem állt a nemek aránya.

Az emberek többsége úgy tudja, Budapest hídjait a II. világháború végén a visszavonuló német csapatok robbantották fel az oroszok előtt, hogy megnehezítsék az átkelést. Tévednek.