Magyarokat is terrorizáló, II. világháborús légibombával szemlélteti a „brüsszeli szankciókat” a kormány

Mint azt korábban az rtl.hu is megírta, egy félelmetes, fekete, szankciók feliratú bombával jeleníti meg a „brüsszeli szankciókat” a kormány az Oroszország ellen hozott uniós intézkedésekről szóló nemzeti konzultáció kampányanyagain. A vizuális megoldás célja feltehetően az, hogy összemossa az Ukrajnára ledobott orosz bombák okozta pusztítást, és a civilek, köztük gyerekek lemészárlását az Oroszország elleni szankciók miatti gazdasági hatásokkal.

Visszakerestük, a kormányzati plakátokon, online hirdetéseken, a YouTube-on, Facebookon terjesztett kampányvideókban látható bomba képe egy Suwin nevű thaiföldi stockfotóstól származik, az ő Shutterstock oldalán úgy szerepel a fénykép, mint „nagy bomba fehér háttérrel”.

A bomba azonban nem valami fiktív, esetleg 3d programmal készült modell, hanem egy létező típus:

az amerikai hadsereg 1000 fontos (450 kilogrammos) Mark 65 típusú, általános célú II. világháborús légibombája látható a magyar kormány hirdetésein.

Az Egyesült Államok Légierejének Nemzeti Múzeuma így ír róla:

Az M65 1000 fontos általános célú (general purpose, GP) bombát jellemzően megerősített célpontok, például gátak és beton vagy acél vasúti hidak ellen használták. A P-47 Thunderbolt két M65-öst, míg a B-26 közepes bombázó négyet tudott szállítani.

A bomba Wikipédia oldala azt írja, hogy a 450 kilogrammos Mark 65 általános célú bombát 1939-ben fejlesztették ki az amerikai hadsereg számára. A bomba pontos jelölése AN-M65 volt. Az M65-öst úgy alakították ki, hogy a robbanóanyag nagyobb részét egy, a korábbi légibombáknál könnyebb, de nagyobb szilárdságú acélburkolatba helyezték, így a bomba tömegének akár 65 százaléka lehetett robbanóanyag. Az M65-ös bombát 1939-ben kezdték gyártani, és széles körben használták a második világháborúban és a koreai háborúban.

A II. világháborúban jellemzően ilyen 1000 fontos (vagy kétszer ekkora, 2000 fontos) légibombákat dobtak ezrével magyarországi célpontokra a B-17-es és B-24-es bombázók. Építkezéseken rendszeresen találnak manapság is még fel nem robbant GP-1000-eseket (a hírekeben ezek általában úgy szerepelnek, hogy 450 vagy 500 kilogrammos amerikai légibomba). 

Ajánló: 78 éve amerikai és brit bombázók lángba borították Magyarországot

A tűzszerészek szerint ezek attól igazán veszélyesek, hogy két gyújtószerkezetük is van: az orr- és a farokrészben is található egy-egy. Az orr-részben úgynevezett pillanat-gyújtószerkezet (nose fuse) van, amely a bomba becsapódása után néhány századmásodperccel robbant. A farokrészen pedig egy hosszú késleltető gyújtószerkezet van (tail fuse), amely a bomba földbe csapódását követő fél másodpercen belül robbant, amikor a bomba már 4-5 méter mélyen van a földben.

A bombának romboló- és repeszhatása is van. Rombolóhatása – amit a robbanóanyag okoz – akkora, hogy 500 méteres körzetben mindent képes megmozgatni. Nem közvetlenül a házat rombolja le, hanem megrázza a házak alapját, ami miatt az épületek összedőlnek. A repeszhatás azt jelenti, hogy a bomba darabjai szétszóródva egy kilométeres körzetben is pusztíthatnak.

Egy tavalyi budapesti hatástalanítás képei:

Egy taksonyi bomba szintén 2021-ből:

Budapesti fel nem robbant GP-1000-es 2020-ból:

Az összehasonlítás kedvéért egy hasonló kialakítású, de kétszer nagyobb, GP-2000-es amerikai légibomba 2020-ban, szintén a Kvassay-hídnál: