A felrobbantott Krími híd állapotát a Csernobil sorozat szállóigéje írja le a legjobban

A világ legjobban dokumentált hídkatasztrófái közé tartozik a Krími híd elleni robbantásos támadás. Az október 8-án hajnalban történt pusztító erejű robbanásról, majd az azt követő, órákig tomboló tűzről, illetve ezek következményeiről rengeteg fotó és videó áll rendelkezésre. 

Az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetet a Krasznodari területtel összekötő, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti Kercsi-szoroson átívelő 18 kilométer hosszú hidat (ami igazából két híd) 2016-ban kezdték építeni, a négysávos közúti hidat 2018-ban adták át a forgalomnak, a kétpályás vasúti hídon 2019-ben indult meg a vasúti közlekedés. A robbantás következtében a közúti híd két sávja a Kercsi-szoros vizébe omlott, míg a mellette, a magasban vezető vasúti pályán épp arra haladó tartálykocsikat húzó szerelvény tüzet fogott, és a 6-7 tartályból kiömlő üzemanyag nagy lángokkal égni kezdett.

A tüzet a délelőtti órákra sikerült megfékezni, ehhez tűzoltó-helikoptereket vetettek be az oroszok, a Fekete-tenger vizével fojtva el a lángokat. A híd állapotáról, hogy mennyire maradt használható állapotban, milyen terhelést bír ki, rengeteg spekuláció látott napvilágot a közösségi médiában. Fotelmérnökök és igazi szakemberek latolgatták hosszasan, hogy milyen károsodás érte, rá lehet-e engedni újra a vasúti pályára hadi felszereléssel megrakott szerelvényeket.

A fő aggodalom, hogy a rövid ideig tartó, de hatalmas mechanikai terheléssel járó robbanás után még hosszú ideig tartó extrém hőterhelés is érte az acél hídelemeket és a vasbeton pilléreket – majd a helikopteres tűzoltás további stressznek tehette ki ezeket. Ennek eredményeképp, mint az edzett acél, rideggé, törékennyé válhatott a híd, és csak idő kérdése, hogy mikor szakad le egy áthaladó, esetleg hadianyaggal, katonai felszereléssel megrakott szerelvény alatt.

Ami a látottakból következhet

A krími orosz hadi utánpótlás szempontjából lényeges kérdés, hogy mennyire veszélyes jelenlegi állapotában a híd, milyen újjáépítési munkákat kellene elvégezni rajta, hogy eredeti funkcióját újra biztonságosan betölthesse. Nem mellékes kérdés az sem, hogy egy ilyen hídkárosodás után mennyi ideig tartana egy alapos statikai, hídmérnöki felmérés, mikor lehetne a látszólag viszonylag épségben maradt vasúti és közúti pályákra a forgalmat ráengedni (ami egyébként már a támadás estéjén demonstratíve meg is történt).

„Amit mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a Krími hídról ahhoz, hogy érdemi megállapításokat tehessünk a helyzettel kapcsolatban” – mondta az rtl.hu-nak Horváth Adrián ipari professzor, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékén a Hidak és infrastruktúra szerkezetek tantárgy oktatója. A híd látványosabb részéről, a két kosárfüles közúti és vasúti ívhídról még csak-csak találni adatokat az interneten, de a kéttámaszú tartókkal megoldott hosszú szakaszokról már alig lehet információkat összeszedni, magyarázta Horváth. „Éppen ezért nehéz megítélni, hogy milyen károkat okozott a tűz.”

Talán a legfontosabb szempont, hogy a hidakat úgy szokás tervezni, hogy jóval nagyobb teherbírásúak legyenek, mint az aktuális igénybevétel: „Mindig van bennük tartalék, soha nem teljes teherbírással üzemelnek. Egy jól méretezett híd a tervezett terhelés akár kétszeresét is elbírja, miközben általában annak legfeljebb 60-70 százalékán szokott üzemelni.” Az, hogy a robbanás, majd a tűz mennyiben rontotta le a híd teherbírását, több tényezőtől is függ.

A rendelkezésre álló fotók és videók alapján két problémás szakaszról lehet beszélni: a lángok huzamosabb ideig tomboltak két víz fölötti hídszakaszon, egy hídnyílás kb. ötödében, és egy másik helyen, közvetlenül az egyik vasbeton támasznál. Horváth Adrián szerint a tűz hatását a következő szempontok alapján lehet valamelyest megítélni:

• a hőmérséklet extrém nagy lehetett, ha valóban üzemanyag (szénhidrogén) égett, akkor akár 1200 Celsius-fok is, ami nincs jó hatással az acél szilárdsági tulajdonságaira, szívósságára.
• A hídszerkezet nyitott, a tűz is nyílt térben égett, a hő javarészt felfelé terjedt, így az acélszerkezetet érő közvetlen hőterhelés kisebb lehetett.
• Az acél maga valószínűleg nem lágyulhatott ki ennyi idő alatt teljesen.
• A hideg tengervízzel végrehajtott oltás nem szerencsés, az acél kristályszerkezete a hevítés, majd a hirtelen hűtés hatására kedvezőtlen változásokon megy keresztül, az acélszerkezet rugalmatlanná, rideggé, törékennyé válhat.

A professzor szerint a támaszok közti szakaszok a kevésbé problematikusak. „Ezek javítása nem lenne bonyolult. Ha a szépészetre nem adnak az oroszok, akkor egy-egy nagy acéllemezt megfelelő méretre vágva az épen maradt lemezszakaszokra lehet azokat rögzíteni, ezzel kiváltva a sérült szakaszokat” – mondta Horváth Adrián.

„Ami a javítást illeti, a támasz melletti tűz nagyobb gondot jelenthet. Itt ugyanis a vasbeton anyagú támaszt is érhette a hő, és az elég kínos, ha egy kéttámaszú híd egyik pillérje ekkora hőterhelést kapott. Ugyanis ha a vasbeton nagyon nagy hőterhelést kap, akkor a benne lévő nedvesség elpárolog, és leveti magáról a betonrétegeket, a betonacélok védelme is megszűnik, azok is károsodnak. Valószínűleg itt célszerűbb kompletten cserélni a híd két támasz közötti felszerkezetét, gyakorlatilag kivéve a teljes 40-60 méteres szakaszt. Az új szerkezetet gyártani kell, odavinni, a sérültet kiemelni, az újat beemelni a gyorsan javított pillérre.”

Mivel relatíve egyszerű hídszerkezetről van szó, mindez nem tűnik rettenetesen nehéz dolognak, elő kell keresni az építési terveket, és azok alapján akár pár héten, hónapon belül elvégezhető a javítás, beleértve a károsodott vasútüzemi berendezések, a térközjelzők, elektromos rendszerek cseréjét is.

Nem bír el nehéz szerelvényeket

Az, hogy jelenlegi állapotában terhelhető-e a híd, igazából attól függ, hogy károsodott-e az acél szemszerkezete. Ha igen, akkor a híd teherbírása jelentősen lecsökkenhetett.

„A korábbi szintű vasúti forgalom átengedése veszélyes lenne, azonban kisebb, például a névleges teherbírás felét kitevő terheléssel a híd még valószínűleg használható” – tette hozzá a professzor, utalva arra, hogy a híd javításának befejezéséig nemigen lehet harcjárműveket, katonai utánpótlást a hídon keresztül a Krím félszigetre szállítani.

Az oroszok egy teher- és egy személyvonatot rögtön át is engedtek a hídon, amiből azt látni, hogy a névleges teherbírás felét kitevő terhet, azaz a híd tényleges teherbírásának a negyedét mostani állapotában is elbírhatja. „A teher átengedése után a gondos orosz hídmérnököknek meg kell vizsgálniuk a szerkezetet, hogy észlelnek-e rajta túlterhelésre utaló alakváltozásokat vagy repedéseket. Ha nem, akkor az olyan nagyságú teher elfogadható biztonsággal igénybe veheti a hidat” – magyarázta Horváth Adrián.

A legutóbbi hírek szerint Oroszország 2023-ra irányozta elő a Krími híd teljes helyreállítását, az pedig mostanra vált nyilvánvalóvá, hogy a robbantás komoly logisztikai csapást jelentett a félszigeten állomásozó orosz haderő utánpótlására.

Nyitókép: Lángok a Krími hídon, 2022. október 8-án. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint a híd közúti szakaszán egy teherautó robbant fel – Fotó: AP / MTI