Világháború és felszabadulás: hitek és tévhitek április 4-ről

Dörmer Csaba

2016. április 2. 20:00

Egy pesti vicc szerint Magyarországon három dúlás volt: a tatárdúlás, a török dúlás és a felszabadulás. Amit ugye évtizedekig április negyedikéhez kötöttünk, és piros betűs ünnepként jegyeztünk. De pontosan mikor lett vége Magyarországon II. világháborúnak, és mi lett volna, ha 1944. október 15-én a románokhoz hasonlóan nekünk is sikerül a kiugrás?

Így zengett a dal évtizedekig, április negyedike szerepelt a lexikonokban és a történelemkönyvekben is. Ma már tudjuk, hogy Magyarország számára nem ekkor jött el béke, de pontosan mikor és hol lett vége a második világháborúnak? És emellett mit hallgattak el és hamisítottak meg a legnagyobb XX. századi világégés magyar vonatkozású eseményei közül? Utánajártunk, hogyan zajlottak az események hét évtizeddel ezelőtt. Például merre menekült el a német és magyar hadvezetés az ostromlott Budai Várból?
 
 

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a második világháborúba a németek oldalán, öt nappal azután, hogy Barbarossa fedőnév alatt Hitler csapatai három irányból megtámadták a Szovjetuniót. Kezdetben úgy tűnt, a győztes oldalon tettük le a voksunkat, aztán megfordult a kocka, a náci haderő, és vele együtt a magyar is, üldözőből üldözött lett. Megindultak a fegyverszüneti tapogatózások az angolok irányába. Ezeket részben a szövetségeseknek köszönhetően a németek is megtudták, és ezt megelőzendő 1944. március 19-én megszállták Magyarországot. Hatalomra került a Sztójay-kormány, haláltáborba hurcoltak közel félmillió zsidót és 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg magyar földre lépett. Horthy azonban továbbra sem adta fel.
 
 

Horthy fegyverszünetet akart. Ungváry Krisztián szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy mi lett volna, ha október 15-én a románokhoz hasonlóan nekünk is sikerül a kiugrás?

undefined
Nézd vissza a Fókusz adásait az RTL+-on!
Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!