Az ellenzék továbbra is „fideszes Disneylandként” emlegeti a beruházást. 

A kamatstopot azonban év végénél előbb nem valószínű, hogy eltörlik, legalábbis erre lehet következtetni Gulyás Gergely csütörtöki kormányinfós kijelentéséből.

Vannak mesterek, használtautó- és ingatlaneladók, akik ragaszkodnak a készpénzhez. Ám a készpénzhez jutás egyre drágább és macerásabb, hét számjegyű összegnél már tízezres nagyságrendű készpénzfelvételi díjjal kell számolni. Ráadásul egy bizonyos összeg felett nem is lehet csak úgy besétálni a bankhoz, előre kell szólni, ha kivennénk azt a számlánkról. Ám éppen a tranzakciós illetéket bevezető állam teszi lehetővé, hogy nagyobb összegű készpénzt is ingyen vehessünk fel, csak egy kis szervezés kell hozzá.

Áprilisban még mindig bőven 20% fölötti volt az infláció, noha január, február, márciushoz képest tényleg látni némi csökkenést. Németh Dávid, a K&H csoport vezető elemzője volt a Reggeli vendége, aki elmondta, hogy mi kell ahhoz, hogy év végére elérjük az egyszámjegyű inflációt.

A külföldi bankbetétek forintban számolt növekedéséhez csak részben járult hozzá az árfolyam romlása.

A leggazdagabb magyarok az inflációnak és a forint romlásának is köszönhetik gyarapodásukat.

Több közbeszerzést is kiírtak kényszerítő eszközökre, egyik sem volt sikeres.

A találkozón részt vett a kormány több tagja: Szijjártó Péter, Varga Mihály, Lázár János és Csák János miniszterek, Orbán Balázs politikai igazgató valamint a kabinet több kormánybiztosa és államtitkára is.

A forint a dollárral szemben is erősödött szerdán: az amerikai fizetőeszköz árfolyama 337 forint körül mozog.

Kétszeresére emelték a MÁV vezetőinek a fizetését, akik között miniszter és az iparkamara elnöké is ott van.

A háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Az Oroszországtól való energiafüggés csökkentésére költené a magyar kormány azt a hitelt, amire hivatalosan is bejelentették igényüket az Európai Bizottságnak – ezt Navracsics Tibor miniszter mondta az RTL Híradónak. Erről nyár végéig kell megállapodni, de az Európai Bizottság addig ezt a pénzt sem fogja kifizetni, amíg a magyar kormány nem teljesíti a jogállamisági feltételeiket. A DK Európai Parlamenti képviselője erre nem lát esélyt.

„A chatbot több mint 230 milliós fejlesztés volt, de nyoma sincs” – erről beszélt hétfőn a parlamentben a Jobbik országgyűlési képviselője. Az emberi beszélgetést szimuláló szoftver kifejlesztésével a kormányközeli 4iG-t bízták meg még 2021-ben, de a kamara honlapján nem működik ilyen ügyféltájékoztató program. A Jobbik szerint a Parragh László vezette szervezet kormányközeli cégeket támogat ahelyett, hogy a tagságának nyújtana valódi segítséget. Ezért azt javasolták, hogy a kormány törölje el a kötelező tagságot. A miniszterelnök szerint a kamarára a vállalkozóknak és a kormánynak is szüksége van. 

Luxusétel lehet a zsíros kenyér: Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben a zsír- és olajfélék az Európai Unióban. A GKI szerint az árstop miatti veszteségeket, illetve a megemelt különadót hárították a magyar fogyasztókra a kereskedők. 

A magyar állam 14 milliárd forintos támogatást biztosít a kínai cég projektjének – jelentette be Szijjártó Péter. A miniszter szerint a gyár vízigényét 95 százalékban felszíni vízből és tisztított szennyvízből fedezik.

Itt a határidő: eddig  használhatók fel díjterhelés nélkül a tavaly október 15-ig feltöltött összegek.

Sokan nincsenek felkészülve a váratlan, anyagi vonzattal járó eseményekre. 

A csomagoláson nem tüntették fel, hogy szóját is tartalmazhat, márpedig ez allergiás reakciót válthat ki az arra érzékenyeknél.

Nem vette át a magyar szerelvényt a német személyzet, háromszázötvenen találták magukat a cseh határállomás peronján.

 27 százalékról 5 százalékra csökkentettek.

Bőven az uniós átlag felett drágultak nálunk a zsírok és az olajok.

Magyarország közbeiktatásával juthatnak dán szarvasmarhák Oroszországba egy dán lap és helyi gazdák aggodalmai szerint. Az uniós szankciók az élelmiszerekre és a haszonállatokra nem vonatkoznak, a gazdák félelmeinek középpontjában a dán mezőgazdaságban dolgozó csaknem ötezer ukrán áll, akik közül sokan a háború elől menekültek. Most előállhat egy olyan helyzet, hogy ők maguk nevelik fel a haszonállatokat Oroszországnak.

Különbözik a kormány és a Nemzeti Bank álláspontja a gazdaságpolitikáról és arról, hogyan kell stabilizálni az országot – ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozta a Portfoliónak. Szerinte az infláció csökkenésével oldódik majd ez a vita, mert a pénzromlás mérséklése mindenkinek kiemelt cél. Matolcsy György jegybankelnök korábban többször is élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját.

Háromszor akkora mértékben esett vissza Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom márciusban, mint az uniós átlag. Ez az Eurostat adataiból derül ki. A GKI Gazdaságkutató szerint ennek az a magyarázata, hogy drasztikusan csökkent a bérek vásárlóértéke a kiugró infláció miatt. Az Agrárminisztérium úgy reagált: a kötelező akciózással és az éleződő versennyel mérséklődhet a pénzromlás üteme.

Tizedére csökkent a háború kitörése óta az orosz turisták száma Budapesten, ez a szállodai foglalásokból látszik. Országszerte eltűntek az orosz vendégek, a Balatonnál huszadával kevesebb szállást foglaltak, mint 2019-ben. A Magyar Idegenvezetők Szövetsége szerint az oroszok a szankciók miatt már csak átszállásal tudnak Magyarországra jönni, így sokkal hosszabb és drágább az utazás.

Egyetlen év alatt 17 százalékkal zuhant a belföldiek turistaforgalma Magyarországon – a KSH friss, márciusról szóló adatai szerint. A Szállodaszövetség a fizetések vásárlóértékének csökkenésével magyarázza a visszaesést. A Pénzcentrum szerint idén egy tengerparti nyaralás is olcsóbb lehet a balatoni üdülésnél. Már most éjszakánként 50 ezer forintot kérhetnek egy hotelszobáért Magyarországon.   

Akár fél évre is bezárhatják azt a boltot, amelyik nem tartja be a kötelező akciók előírásait. Ez a péntek este kihirdetett kormányrendeletből derül ki. A húsz termékcsoportot érintő, legalább tíz százalékos akció kötelező az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű boltoknak. A kereskedők azt mondják: ez növeli a versenyt, de elemzők szerint nem biztos, hogy csökkenti az inflációt.

A termékek hatásait, összetételét, a diéták eredményességét illetően tett valótlan állításokat a cég. 

Pénzbüntetés pedig naponta többször is kiszabható.

A magyarok harmada pedig nem tudna kifizetni egy váratlan, nagyobb kiadást – ez derül ki az Egyensúly Intézet friss kutatásából. A tanulmány szerint az emberek optimistábbak, mint tavaly év végén, ennek azonban alapvetően az az oka, hogy sikerült kifizetniük a téli rezsiszámlákat. 

A legfrissebb adatokról a NielsenIQ piackutató vezetője nyilatkozott az RTL Híradónak. Egy éve, hogy a magyarok egyre kevesebbet vásárolnak a meglódult infláció miatt. A KSH pénteken közölte, hogy márciusban már az élelmiszerek forgalmánál is kétszámjegyű visszaesést mértek. Sajtból is kevesebb fogyott, hiába hirdettek akciókat az üzletláncok. De hogy melyik két termék esetében zuhant a legnagyobbat a boltok forgalma márciusban, az kiderül a Híradó riportjából. 

A NER titokzatos kulcsemberének külföldi érdekeltsége éveken át gyarapodott, ez tavaly megfordult. Habony Árpád angliai cégében még mindig nagyon komoly összegek vannak, de az eddigi ív megtört, itthon viszont hatalmas üzletekbe szállt be.

A gazdaság hónapok óta gyengélkedik, de a lakásárak zuhanása csak most kezdődik. Ugyanakkor drágult a lakásvásárlás finanszírozása, hiszen a lakáshitelek kamata jelentősen megnőtt az elmúlt évben. A lakosság így visszafogja a vásárlásait, a kereslet visszaesése pedig a hitelezést is visszaveti.

Magyarországon a harmadik legrosszabb a munkabér az egész EU-ban, annyira a sor végén kullogunk, hogy Németország és Dánia már elérhetetlen távolságban vannak. Persze mindkét országban kiemelkedően keresnek a munkavállalók, de a teljes EU átlaga is két és félszerese a hazai órabérnek. Magyarországnak évtizedekre lenne szüksége a felzárkózáshoz, de erre is csak akkor van esély, ha változtat a stratégiáján.

Csaknem hatmilliárd forintos, 16 millió eurós támogatást adna az Európai Bizottság a magyar gazdáknak kárpótlásul azért, hogy az ország beengedi az ukrán mezőgazdasági termékeket a piacára. 4 gabonafélét továbbra sem árulhatnak majd Magyarországon. Hogy mikortól lép életbe a múlt pénteken kötött megállapodás, azt a kormány nem árulta el. Így a határon még a korábbi rendelet alapján 25 termék szállítását ellenőrzik.

Ukrajna szerint a magyar bank kedvezményes hitelnyújtási feltételeket biztosít az orosz hadsereg tagjainak. 

Több vezérigazgató-helyettesnek is mennie kell az állami cégtől. Azzal indokolják a menesztéseket, hogy egyszerűbb és átláthatóbb lesz a jövőben az MVM vezetése.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az egy főre jutó GDP alapján már megelőztük Portugáliát és Szlovákiát is.

A tavalyi negyedik negyedévben nominálisan és reálértéken is csökkentek a lakásárak.

A Pénzügyminisztérium decemberben még 4,3 százalékos pénzromlással számolt.

Ennek legalább lefelé megy az ára.

Mostanra már rendezték a tartozást.

Egyelőre nem látszik, hogy javulna a helyzet. 

Ha a gázt nem az új magyar-orosz szerződés alapján, hanem a tőzsdén vesszük meg, akkor ugyanazért mennyiségért 187 milliárd helyett 74 milliárd forintot kellett volna fizetni.

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Megállapodott az ukrán élelmiszerek behozatali korlátozásáról az Európai Bizottság és az az öt tagállam – köztük Magyarország. Ezek az országok megtiltották bizonyos termékek importját Ukrajnából. 4 gabona tilalmát engedi a brüsszeli testület. Két hete a magyar kormány még 25 mezőgazdasági termék importját tiltotta meg. Raskó György agrárközgazdász szerint csökkentheti az inflációt, hogy újra érkezhet olcsó csirkehús, tojás és cukor Ukrajnából. 

Hetven forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára.

Hónapok óta kiugróan magas, 30 százalék körüli infláció sújtja a legszegényebbeket Magyarországon – a belga Brőghel Intézet szerint. Úgy számolnak, a legkevesebb pénzből élő 2 millió magyar 7 százalékkal nagyobb drágulással szembesült, mint a legtehetősebb 2 millió tavaly novemberben. Az ország egyik legnagyobb karitatív szervezeténél egyre kevesebb adomány jut a rászorulóknak.

A kormány átírta a közmeghallgatás szabályait, így már nem kötelező a személyes jelenlét, elég ha interneten közzéteszik a tájékoztatókat.

Ahhoz is több idő kell átlagosan, hogy egy állástalan el tudjon helyezkedni.