„Meddig mentek volna el a magyarok 1956-ban?” – teszi fel a kérdést a kinevezésre váró ukrán nagykövet.

Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Orbán Viktor elárulta az európai vezetőket. A külügyminiszter szerint Ukrajna elnöke minősíthetetlen szavakkal illetve a magyar miniszterelnököt.

Petr Fiala szerint Orbán Viktor moszkvai útja az Adolf Hitler megbékítésére tett kísérletre emlékeztet, és nem szolgálja Európa érdekeit.

Charles Michel szerint Orbán Viktor békemissziója valótlan állításokon alapul, így az sem igaz, hogy Európa háborúpárti politikát folytat.

Több ország is bojkottálja a soros magyar elnökség eseményeit, az Európai Bizottság tagjaiból álló biztosi kollégium pedig nem is látogat Magyarországra.

Sz. Bíró Zoltán külügyi szakértő szerint nincs racionális magyarázat Orbán Viktor és az orosz vezető barátságára, a „diplomáciai ámokfutással” pedig kompenzálhat valamit a kormány.

Orbán Viktor sokat kritizált pekingi és moszkvai „békemissziója” miatt 63 EP-képviselő azt kéri, hogy függesszék fel Magyarország szavazati jogát a Tanácsban.

Rácz András szerint sületlenség, hogy Orbán Viktor lenne az egyetlen, aki az orosz és az ukrán vezetéssel is szóba tud állni. A törökök és a kínaiak többször és fontosabb ügyekben beszélnek a felekkel, valamint „természetesen folyamatos az egyeztetés Moszkva és Washington között is – még akkor is, ha esetleg erről a Magyar Nemzetnek és a Pesti Srácoknak nem szólnak.”

A brit konzervatív lap állásfoglalása szerint Orbán Viktor „békemissziója” a Kreml bevásárlólistáját juttatta el Brüsszelbe.

Orbán Viktor a „békemissziója” keretében találkozott mások mellett a háborús bűnök miatt körözött Vlagyimir Putyinnal is, aki nem sokkal utána egy gyerekkórházra zúdította terrorbombáit Kijevben. 

Egy percben mutatták meg Orbán Viktor „békemisszióját” a kormányfő Facebook-oldalán. 

A svédek már be is jelentették, hogy bojkottálják a budapesti miniszteri üléseket az EU Tanácsában, öt másik tagállam is erre készül.

Magyarország szavazati jogába kerülhet, hogy Orbán Viktor a háborús bűnök miatt nemzetközi körözés alatt álló Vlagyimir Putyinnal, és az olcsó elektromos autóival éppen az európai piacot letaroló kínai kommunista diktatúra vezetőjével találkozott. 

Orbán Viktor szerint az orosz és a kínai elnök arra számít, hogy Ukrajna és Oroszország még idén béketárgyalást tart. Ehhez Putyin azt a korábbi béketervet tartja alapnak, ami elszakítaná Ukrajnától a Krímet, és elszigetelné Ukrajnát a NATO-tól.

A magyar külügyminiszter akciótervet adott át Dmitro Kulebának.

Orbán Viktor szerint a magyarok „két és fél éve a háború árnyékában” élnek, Kínától pedig azt várja, hogy szorgalmazza a békét. Szerinte Hisz Csin-ping múltkori magyarországi látogatásából több nemzedék fog megélni.

Budapestről hazafelé az egyházfő azt mondta, ukrajnai békemisszión vesz részt.

1973. április végén két tisztet, Dylski Aurél határőr őrnagyot és Cziboly Csabát, a Néphadsereg századosát temették el a budapesti Farkasréti temetőben. Mindketten Vietnámban haltak meg, amikor lelőtték az őket szállító helikoptert. Azzal a nemzetközi egységgel szolgáltak kint, amelyiknek a vietnámi háború utáni békét kellett felügyelnie, asszisztálni a fogolycseréknél és kivizsgálni a háborús bűntettekről szóló bejelentéseket. Az ötven évvel ezelőtti küldetésről a küldöttség ma már nyugdíjas tagjai beszéltek a XXI. századnak.

Szerinte viszont Magyarország értékes támogatást nyújtott Ukrajnának.

A kormányfő szerint ő mindent megtett, ami emberileg lehetséges.