Nukleáris tél, éhínség, sugárzás – így nézne ki a világ egy globális atomháború után. A szakértő szerint nem is olyan elképzelhetetlen.

Atomháborúval fenyegette meg Vlagyimir Putyin a nyugati országokat, ha csapatokat küldenének Ukrajnába. Az orosz elnök évértékelő beszédében azzal vádolta a NATO-t, hogy miután kiprovokálta az ukrajnai háborút, most közvetlen agresszióra készül Oroszország ellen. Azt a feltételezést ellenben abszurdnak nevezte, hogy Moszkva meg akarná támadni Európát. 

Mi történne, ha aszteroida csapódna a földbe, vagy egy fekete lyuk mindent elnyelne? És ha egy bolygó csapódik be, vagy éppen egy hiperkitörés következik be? Nukleáris háború tör ki, esetlg gammakitörés, napkitörés, halálos hőhullám, netán idegen civilizáció támad, de akár az óceáni áramlatok is leállhatnak? Léteznek olyan természeti csapások, amik a létünket fenyegetik?

Szimulált atomtámadást hajtott végre Észak-Korea. Az ázsiai diktatúra olyan nagy hatótávolságú cirkálórakétákat lőtt ki, amelyek nukleáris robbanófejek hordozására is képesek. Phenjan szerint készen állnak az atomháborúra. A rezsim 2021 óta már 60 rakétatesztet hajtott végre.

A Nukemap nevű weboldalon azt lehet megnézni, mekkora rombolást okozna egy nukleáris bomba a környezetünkben. 

Semmi sem fogja eltántorítani attól, hogy induljon a 2024-es elnökválasztáson.

A Fidesz frakcióvezetője szerint „lépésekre vagyunk attól”, hogy a nyugati országok katonákat is küldjenek Ukrajnába. 

Dmitrij Muratov szerint vannak aggasztó jelei annak, hogy mégsem egy lufi az atomcsapás.

A magyar politikus megjegyezte: az atomháborúval mindenki veszít.

A történelem során mindössze kétszer vetettek be háborúban atombombát. Egy nukleáris fegyver éles bevetése megállíthatatlan láncreakciót indíthat el a világban. Ilyen fegyverrel hivatalosan jelenleg 9 ország rendelkezik: az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Pakisztán, India, Kína és Észak-Korea. A legnagyobb fenyegetést mégsem ezek az államok jelentik.

A taktikai atomfegyverek bevetése ott lehet az orosz-ukrán háború forgatókönyvei között. Sokan attól tartanak, hogy ha ez megtörténik, a sugárzás nagyon messzire is elterjedhet. Dr. Aszódi Attila atomszakértő szerint egy ilyen incidens esetén Magyarországon is mérni lehetne a radioaktivitást, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság feltétlenül veszélybe kerülne. Hogy miért nem, az a videóból kiderül.

Mindkét ország azt hitte, hogy a másik atomcsapásra készülhet. 

Az óra egy metafora a globális összeomlásra.

Vendége szerint ebből is nagy atomháború lenne.

Az orosz nukleáris fenyegetések hatására szerte a világban lázasan elkezdték felmérni, milyen állapotban vannak a hidegháborúra épült lakossági bunkerek. A magyar fővárosban csak a lakosság legfeljebb 10 százaléka húzódhatna a metróalagutakba az atombombák elől, ám a túlélésük így sem garantált.

Kísérleti jelleggel várhatóan ballisztikus rakétát is kilőnek majd, ráadásul ezzel egy időben a NATO is gyakorlatozik. 

Kemény figyelmeztetést küldött az Európai Unió külügyi főképviselője az orosz agresszoroknak.

Bár az USA vezetése hivatalosan nem tartja valószínűnek az atomháború kitörését, a lakosságot felkészítik a lehetséges sugárszennyezésre.

Egy, a patinás Nature Food magazinban megjelent friss tanulmány azt vizsgálta, hogyan hatna az élelmezésre egy atomháború. A halottak számát az ebben elhunytak fölött kell érteni.

Az atomhatalmak éppen felülvizsgálják az atomsorompó-egyezményt New Yorkban, Vlagyimir Putyin pedig azt üzente: nem lehetnek győztesei egy atomháborúnak.

A szovjetek nem hitték el, hogy az amerikaiak blöffölnek, az amerikaiak pedig azt hitték, hogy a szovjetek blöffölnek – a kubai rakétaválságnál kevésbé közismert, de hasonlóan komoly feszültség alakult ki az USA és a Szovjetunió között egy NATO-hadgyakorlat túlgondolása és a szovjet aggodalmak semmibe vétele miatt.

A Roszkozmosz 50 éves vezetője szerint nem szabad hagyni, hogy idáig fajuljon a helyzet.

Szergej Lavrov szerint Oroszország nem fenyeget atomháborúval.

A nukleáris fegyverek Hirosima és Nagaszaki óta pontosabbak és pusztítóbbak lettek. De hogyan nézne ki most egy atomháború?

Dmitrij Peszkov szerint egyelőre a tervek szerint folynak a harcok. 

Harari szerint az orosz-ukrán háború észszerűtlen és felesleges, de a következményeivel mindannyiunknak szembe kell majd néznünk.

Az orosz-ukrán háború miatt egyre nagyobb a lakosság érdeklődése a jódtabletták iránt – közölte az RTL Híradóval a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A szakértők szerint ugyanakkor ez teljesen felesleges és veszélyes reakció. 

Vlagyimir Putyin vasárnap bejelentette, hogy készültségbe helyezték az orosz nukleáris elrettentő erőket.

Nem javultak az emberiség globális kilátásai, a végítélet órája 2020 óta 23 óra 58 perc 20 másodpercet mutat. 

Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok szerint egy atomháborút nem lehet megnyerni.