Már két hellyel előzi Románia Magyarországot azon a listán, amit a teljes állásban foglalkoztatott munkavállalók fizetése alapján állítottak össze.

A sereghajtók közt maradtak a magyar fizetések az Unióban – ezt a Bankmonitor számolta ki az Eurostat friss adataiból. Több mint 14 százalékkal, havi nettó 400 ezer forintra nőtt a magyar átlagkereset tavaly, de euróban kifejezve így sem érte el a tagállamok átlagának felét. Az eltérő árszínvonalat figyelembe véve nagyjából kétharmadára rúgott az uniós átlagnak, de kevesebbet ért a román átlagbérnél.

Boglárka három éve él kint férjével Ausztriában, fél éve megszületett közös gyermekük. A Reggeliben azt mondta, csöppet sem bánta meg, hogy kiköltöztek, hiszen az anyagiak miatt már nem kell aggódniuk. 

Egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a havi egymillió forintos fizetés a másodosztályú Nyíregyháza Spartacusnál.

A bruttó átlagbér Magyarországon januárban 14,6 százalékkal nőtt az előző januárhoz képest, ami igen jelentős ugrás. A nettó mediánbér 341 ezer forint volt, kedvezményekkel.

Orbán Viktor fizetése márciustól bruttó 6,3 millió forintra emelkedik, hála a képviselői bérek automatikus emelésének.

A reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt. A keresettel rendelkezők fele nettó 338 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta.

A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a magyar települések közötti kereseti különbségek leginkább a diplomásak arányától függ.

A KSH közzétette az augusztusra vonatkozó adatait az átlagkeresetekről. Nagyot nőttek a bérek, de az árak jobban emelkedtek, így végül a kasszánál az átlagbér kevesebbet ér, mint egy éve.  

Magyarországon a harmadik legrosszabb a munkabér az egész EU-ban, annyira a sor végén kullogunk, hogy Németország és Dánia már elérhetetlen távolságban vannak. Persze mindkét országban kiemelkedően keresnek a munkavállalók, de a teljes EU átlaga is két és félszerese a hazai órabérnek. Magyarországnak évtizedekre lenne szüksége a felzárkózáshoz, de erre is csak akkor van esély, ha változtat a stratégiáján.

Ez derült ki a KSH adataiból.

Több száz közterületi óriásplakátot helyeztek ki, amelyeken a magyar és a nyugati bérek közti különbséget próbálják érzékeltetni. 

Utoljára a 2008-as gazdasági világválság után volt a mostanihoz hasonló reálbércsökkenés Magyarországon – erről beszélt az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző. A hazai fizetések jóval kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban: a KSH szerint a reálkeresetek 7,6 százalékkal csökkentek januárban a világszinten is rekordernek számító infláció miatt. Bár a kormánypárti politikusok az átlagkeresetek növekedésével büszkélkednek, annak jelentős emelkedése csak egy szűk, ám remekül kereső réteg fizetésének köszönhető, miközben KSH adatai alapján az emberek fele 294 500 ezer forintnál kevesebbet keres. 

A Statisztikai Hivatal adatai alapján több mint öt százalékkal csökkent a reálbér. Éves szinten viszont alacsonyabb volt az infláció, mint a bérnövekedés, ezért a kormány azt mondja, hogy megvédte a keresetek vásárlóerejét. A kormánypártok kihelyezett frakcióülésén kiemelt téma volt az infláció. A miniszterelnök szerint háborút kell indítani ellene.

Az Eurostat most megjelent adatai szerint Magyarország utolsó előtti az uniós átlagbérek tavalyi rangsorában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint lehetne emelni, ha nem az alacsony bérekkel akarna a politika versenyelőnyt elérni. Az MSZP szerint a minimálbér adómentessé tétele is segítség lenne. A kormányt hiába kerestük a témában.

Csak Bulgária van mögöttünk a listán az Eurostat adatai szerint.

Csaknem 13 hónap elteltével Magyarországra ismét betört a piacgazdaság az üzemanyagárak tekintetében. A benzin és gázolaj ára felzárkózott az európai szinthez, de vajon hol tankolhatunk a legdrágábban, és hol a legolcsóbban az Európai Unióban? Erről kérdeztünk külföldön élő magyarokat. 

 A nettó átlagkereset 352 200 forint volt. 

Havi 60 ezer forinttal kevesebbet vitt haza egy átlagos dolgozó 2020-ban, mint amekkora átlagbért közölt a KSH.

A GKI Gazdaságkutató Zrt az összes dolgozó bérét számításba vette, nem úgy, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Egészen más összeg jött így ki. 

A képviselői minimumbér pedig 1,3 millió forint fölé ment.

2013 óta jóval kevesebb a nyugdíj, mint az átlagbér. 

Óriási gondot jelent a munkerőhiány.

A bevásárlói kosár nominálisan Olaszországban valamivel drágább, de egy hétvégi nagybevásárlás Magyarországon a nettó átlagbér 6,16 százalékába kerül, míg Olaszországban mindössze 3,41 százalékába.

A nettó átlagkereset 320 800 forint volt novemberben, a mediánérték viszont 250 ezer. A legtöbbet az infokummunikációs szektorban lehet keresni, ahol 750 ezer a bruttó átlagbér.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő úgy számol, a dolgozók majdnem felének csökkent az életszínvonala 2020-hoz képest.

A képviselők fizetése 75 ezer forinttal nőhet, az alapbér így elérheti a bruttó 1,3 millió forintot.

A minimálbéresek ennél nagyobb, a pedagógusok és a rendőrök viszont kisebb emelést kapnak mától.

8 és fél évet kell dolgozni Magyarországon egy új lakás áráért. Persze csak, ha egy átlagbérből minden forintot félre teszünk. És amíg 50 millió forintból Budapesten egy kis lakást lehet kapni, addig Nógrád megyében már valóságos palota járhat ennyiért. A fővárosi albérlet árak stagnálnak, de az ingatlanpiac alapvetően nem érezte meg a koronavírus válság hatásait.

Nagyjából bruttó százezer forinttal kevesebb pénzért dolgozik egy átlagos munkavállaló, mint amennyi az átlagbér. Ez derül ki a Statisztikai Hivatal két napja nyilvánosságra hozott adataiból. Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint ennek az a magyarázata, hogy az átlagbéreket felfelé húzza a kevés, de nagyon jól kereső munkavállaló fizetése. Mint például a képviselőké. Az ő tiszteletdíjukat az átlagbérhez igazítva kétszer is emelték a járvány kitörése óta.

Havi 75 ezer forinttal kevesebbet keres az átlagos dolgozó az átlagbérnél. Ennyivel alacsonyabbra, mindössze bruttó 292 ezer forintra mérte az úgynevezett mediánbért a KSH a járvány előtt. Ez az összeg, aminél a munkavállalók fele kevesebb, a másik fele pedig több fizetést kapott. Az adatot most közölte a Statisztikai Hivatal, az LMP közérdekű adatigénylésére. 

Hiába emelkedtek másfélszeresére a bérek az elmúlt hat évben, a magyarok háromnegyede úgy érzi, nem javult a pénzügyi helyzete - a GKI reprezentatív felmérése alapján. A Gazdaságkutatónál azt mondják, az inflációnál jobban nőttek a családok többségének a kiadásai. Ráadásul a munkavállalók egy része csak papíron kapott magasabb fizetést szerintük.