Havi 400 ezer forintot is kereshet egy szakmunkás az építőiparban, de a képzetlenek keveset kapnak

A magyarországi építőipar 2016-tól látványos növekedési pályán van, 2019-ben elérte a 2008–2014 közötti gazdasági válság előtti termelési szinte – írta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) jelentése, amelyet a Világgazdaság szemlézett. 

Azonban a jelentés szerint a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése miatt a 48 százalékban importtermékeket használó magyar építési piacon 15–160 százalék közötti építőanyag- és alapanyagár-emelkedéseket regisztráltak.

Az ÉVOSZ összegzése alapján napjainkban az építőipar mintegy 370 ezer főt foglalkoztat idehaza, ami hozzávetőleg 25 ezerrel több a járvány előttinél. Körülbelül 120 ezer vállalkozás működik az ágazatban, amelyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás. 

A termelés bővülését azonban gátolja, hogy az ágazatot szakmunkás- és mérnökhiány jellemzi. Emiatt az elmúlt időszakban évről évre átlagosan 8–10 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre az ágazatban.

2021 második fél évében a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a 400 ezer forintot, a mérnököknél 650 és 900 ezer forint között szóródott a havi jövedelem.

Az ÉVOSZ azonban hozzátette: az ágazatban a foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra mintegy 80 százaléka körül van havi 340 ezer forinttal. A hazai piacról felvett új munkaerő szakmai végzettsége, képzetlensége rengeteg gondot okoz.

Nyitókép: Épül a a H2Offices irodakomplexum a főváros XIII. kerületében, a Váci út és a Dózsa György út találkozásánál, 2022. február 9.-én. – Fotó: Balaton József / MTVA