Feleannyi szerződést sem kötöttek a vállalkozók novemberben, mint egy évvel korábban. Emiatt a 2024-esnél is sokkal nehezebb évet várnak 2025-ben a magyar gazdaság egyik húzóágazatában. Az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak azt mondta, az elmúlt egy évben 30 ezer dolgozótól váltak meg a megrendelések visszaesése miatt, és szerinte az elbocsátások idén is folytatódnak.

Drágulhatnak a lakásfelújítások jövőre a szállítás és az energiaárak emelkedése miatt. Pedig 2025-ben a SZÉP-kártya feltöltések felét otthonuk rendbetételére költhetik a dolgozók, a kormány bejelentései alapján. 

A gazdasági kabinet megvizsgálta, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.

A piaci árnál negyven százalékkal drágábban vehetett irodaházakat a magyar állam a többek között Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti köröktől – a Válasz Online becsültette fel szakértőkkel az ingatlanok piaci árát, miután a Transparency Magyarország által kiperelt iratokból kiderült a pontos vételár. Az viszont nem, hogy mi alapján állapították meg az árat. Erre ma a kormánytól sem kaptunk választ. Magyar Péter azt mondta az RTL Híradónak, hogy feljelentést tesz az ügyben.

Már 20 ezer embert bocsátottak el az építőiparból tavalyhoz képest – ezt az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke nyilatkozta az RTL Híradónak. A húzóágazat teljesítménye majdnem hat és fél százalékkal esett egyetlen hónap alatt. Zuhannak a megrendelések, mert a családok és a kormány is kevesebbet költ beruházásokra. Közben az építkezések öt százalékkal drágultak az első félévben.

Júliusban az új megrendelések meredeken, március óta a legjelentősebben csökkentek.

Ha a GVH rábólint az üzletre, akkor ismét jelentős vállalattal gyarapodhat Mészáros Lőrinc cégbirodalma.

Az rtl.hu megkeresésére a magyar ingatlanfejlesztő határozottan cáfolta, hogy 30 üzbég vendégmunkás érkezik Magyarországra. 

5-6 százalékkal drágulhatnak az építőanyagok az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke szerint. A kormány új online árfigyelővel venné elejét az indokolatlan emeléseknek az Otthonfelújítási Program júniusi indulása után. A Szakszövetség úgy számol, hogy évi 200 milliárd forintot zsebbe fizetnek megrendeléseikért a jellemzően árérzékeny magyarok, ami 75 milliárddal rövidíti meg a költségvetést.  

A kormány az elmúlt években már többször belengette, hogy megszűnik az 5 százalékos lakásáfa. Most újra meghosszabbították. 

Virág Gergő az Imperial Holding tulajdonosa szerint nagyon komolyan kell majd vennie az új otthonfelújítási támogatást azoknak, akik szeretnék igénybe venni a támogatást. A kivitelező elmondta, náluk már a bejelentést követően égtek a telefonvonalak: mindenki szerette volna megtudni, milyen feltételekkel lehet részt venni a programban. A felméréseket már most el lehet kezdeni, sőt el is kell a szakértő szerint. De milyen hatással lesz az új támogatási program az építőiparra? És milyen hatással lesz az ingatlantulajdonosokra, mire lesz elég a támogatás? Kiderül a beszélgetésből.

8 és fél százalékkal esett az építőipar teljesítménye januárról februárra. Fél év alatt 15 ezer embert bocsátottak el a magyar húzóágazatból – mondta az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak. Azt mondják, az új otthonfelújítási program annyit hozhat, amennyit az állami beruházások elhalasztása visz a szektortól. Úgy számolnak, 5-10 százalékkal drágulhatnak az építkezések a második félévben.

Ismét megtorpant a magyar gazdaság, stagnálást mért a 2023 utolsó negyedévére a KSH. Az év egészére pedig majdnem egyszázalékos visszaesést mutatnak a friss adatok, miközben a kormány másfél százalékos növekedést remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a gyengélkedés átmeneti, az építőiparban viszont leépítési hullámtól tartanak. A negyedik negyedévben ugyanakkor 4,4 százalékra nőtt a munkanélküliség. 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

Már az első negyedévben infláció felett, akár 10%-kal drágulhatnak az építőanyagok. Ezt az útdíjak és az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével magyarázza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Hiába esnek a megrendelések, várhatóan a munkadíjak sem csökkennek idén.

Nem kívánatosak a külföldi építési és építőanyag gyártó cégek Magyarországon – ezt mondta Lázár János építésügyi miniszter egy sajtótájékoztatón. Szerinte jobb lenne, ha a külföldi tulajdonosok eladnák a vállalkozásaikat és távoznának az országból. Mindezt azzal indokolta, hogy túl nagy a külföldiek súlya az építőiparban. Egy német tulajdonú cementgyártól azt írták a Híradónak, hogy elkötelezettek a magyar befektetésük iránt. A DK szerint Lázár János nagyon rossz üzenetet küldött a külföldi cégeknek.

Szakértők szerint a lakásépítési mélypont 2024-re várható.

Minden téglagyár leállt Magyarországon, az építőanyag-gyártó szektorban akár 30 százalékos is lehet a létszámleépítés az egyik szakszervezet szerint. Az építőanyag-kereskedelem  20-30 százalékkal esett vissza, miközben a vas ára a felére zuhant. Lázár János korábban azt mondta, 2024 még rossszabb lehet, minisztériuma ugyanakkor kedden azt írta, jövőre már jelentősebb beruházások lehetnek, és a CSOK Plusz is új lendületet adhat az építőiparnak.

Nagy Márton szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet.

Az állam csaknem 3 ezer milliárd forint értékű beruházást függesztett fel.

Lázár János építési miniszter korábban azt mondta: a cégfelvásárlás a patrióta gazdaságpolitika eszköze, és ha kell az unióval is szembemennek. A Momentum szerint a cégek kormányközeli oligarhák kezében kötnek majd ki.

Hőszigeteléssel, ragasztástechnikával, nyílászárókkal kapcsolatos munkakörbe várják a pedagógusokat. 

Kellemetlen, pedig elkerülhető lenne: mit tehet egy lakóközösség, ha egyik tagjuk kész helyzet elé állítja őket, és egy forró nyári napon egyszerűen elzáratja a vizet a házban? Gyakorlatilag semmit. Személyiség és illem kérdése, hogy a vizet elzárató lakótárs a közösség tudjára adja-e, mire készül. A lakóknak pedig joguk van várni, zsörtölődni, egymásnak panaszkodni, máshoz viszont nem nagyon. 

 Április végén már 15 ezerrel kevesebben dolgoztak az építőiparban, mint 2023 elején.

Kevés olyan fotó van, ami ismertebb lenne a fenti galérianyitó képünknél – egy kivételes korszak emblematikus fotója. Az 1932. szeptemberi fotó a Rockefeller Plaza központi tornyának építésekor készült, és máig megtalálható világszerte éttermek, irodák, kocsmák, osztálytermek falain. A fotós ismeretlen, ahogy a 11 bátor építőmunkás közül is csak két-háromnak a nevét tudták kideríteni a történészek az elmúlt bő 90 évben. A szédítő fotó az Art Deco építészet gyöngyszemének reklámozására készült egyébként, az archívumok még őriznek arról a napról pár másik fekete-fehér felvételt, amin más munkások zászlókat lengetnek, labdáznak, vagy alvást mímelnek. Képgalériánkban 10 képet mutatunk az elképesztő magasságokban, munkavédelmi szabályok híján gyakorlatilag életüket kockáztatva dolgozó munkásokról, akiknek Manhattan egyedülállóan jellegzetes arcát köszönhette. Bár a pontos számokat nem tudni, kétségtelen, hogy sokan meghaltak közülük, csak az Empire State Building építésénél öten. 

Közbeszerzés nélkül.

Szinte megduplázódott az építőipari vállalkozások száma 2015 óta, ma Magyarországon 140 ezer építési vállalkozó működik, míg Ausztriában csak 36 ezer. A szakma felhígult, sok magyar vállalkozásnak tíznél kevesebb alkalmazottja van, nem tudnak felépíteni egy ingatlant ennyi emberrel. Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke arról beszélt a Reggeliben, hogyan előzhetjük meg, hogy hozzá nem értő vállalkozóval szerződjünk le és elússzon a pénzünk.

Minden negyedik kereskedő további áremelést tervez a következő negyedévben – derül ki a GKI friss felméréséből. Az építőiparban átlagon felül számolnak drágulással, ám az élelmiszerekért is többet kérhetnek a kereskedők. A Gazdaságkutató szerint tetőzött az infláció, de több terméknek emelkedhet, mint ahánynak csökkenhet az ára.  

Bár az ingatlanpiacon visszaesett az adásvételek száma, az építőiparban továbbra sem csökkentek az árak. Kiss Csaba építési vállalkozó szerint izgalmas időszak előtt állunk. 2015-2016-ban elkezdett emelkedni a kereslet az új építésű ingatlanokra, ez azonban mostanra visszaesett, ezen pedig az sem segített, hogy január elsejétől megszűnt a lakásfelújítási támogatás.

Boros Péter hat évet élt kint Svájcban, azóta itthonról segíti azokat a munkavállalókat, akik szeretnének kint szerencsét próbálni. A Reggeliben azt mondta, többek között azért lett munkaközvetítő, mert úgy tapasztalta, sok az átverés a külföldi munkák terén: ajánlatokkal kecsegtetik a magyarokat, majd ha kiutaznak az adott országba, kiderül, hogy nem várja ott őket senki. Mennyivel drágább az élet Svájcban, és mennyivel ér ott többet vagy kevesebbet a magyar építőipari fizetések többszöröse? A beszélgetésből ez is kiderül.

Az építésügyi minisztérium úgy reagált: így védenék a magyar gazdaságot – mint fogalmaztak – a szankciós infláció hatásaitól.

Az Evercover sisakhuzatjai iránt 79 országból vannak érdeklődők, ráadásul már nemcsak a sportolni vágyók, de az építőiparban dolgozók is használják munkavédelmi termékeiket. Kellner Zsolt és Kellner Gyöngyi 50 millió forint reményében érkeztek a Cápák közé, amiért cserébe 30 százalék tulajdonrészt ajánlottak.

Nagy változások jönnek. 

A megrendelés-állomány várható csökkenése miatt a segédmunkások megtartása is nehézséget okozhat.

A gazdasági kamara helyi vezetője azonos feltételeket követel. A magyar cégek sokáig jelentősen olcsóbban tankolhattak. Ahogyan a szlovén vállalkozások is. Ez az osztrák cégek egy részének olyan versenyhátrányt jelentett, amit nem tudtak kigazdálkodni. 

A lakáspiac is bezuhanhat, ha a válság igazán kifejti hatását az építőiparon.

A kedvezményes adózásból kieső építőipari vállalkozók a magasabb adóterheket nagy valószínűséggel tovább fogják hárítani a lakosságra.

Legtöbben Budapesten, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében választják az építőipari szakmákat.

Festők esetében például semmilyen végzettségre nincs szükség.

Az építőipari szövetség szerint ideje elgondolkodni azon, hogy milyen projekteket lehet leállítani és melyek nélkülözhetetlenek.

Óriási gondot jelent a munkerőhiány.

Az árakra ható nyomás az építőiparban egyre nő.

Már diákokat is toboroznának az építőiparban az unión kívülről, hogy enyhítsék a szakemberhiányt. Azt remélik, a tanulók Magyarországon maradnak, ha itt szereznek szakmunkás bizonyítványt. Az Építési Vállalkozók Szakszövetsége a külföldiek munkavállalásának egyszerűsítését kéri a kormánytól. Úgy számolnak, 10 ezerrel több vendégmunkásra lenne szükségük jövőre. Az építkezések egyelőre drágulnak és lassulnak.

Németországban és Hollandiában már be is költöztek az első speciális 3-d-s nyomtatóval épített házakba, amiket mindössze két ember állított elő, rekordsebességgel.

Mit jelent a családok számára az építőipari drágulás? Erről láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. A műsornak nyilatkozó építkezők között volt, aki arról beszélt, hogy emiatt akár az állami támogatásokat is elbukhatják, más pedig szerződést bontott, és várja vissza a pénzét, annyival drágább lett volna a házuk felépítése.

A fát hamarosan akár 25%-kal, a fémeket legalább 10%-kal olcsóbban árulhatják a kereskedések - az Építési Vállalkozók Szakszövetsége szerint. Azt mondják, vége az általános áruhiánynak, de úgy számolnak, az év eleji szintre nem csökkennek vissza az árak.

Az építőanyag forgalmazók kétharmadánál talált valamilyen hiányosságot a júliustól indult ellenőrzések során a fogyasztóvédelem. Az ellenőrzéseknek azonban rövidtávon nem lesz érezhető hatása az elszabadult építőipari árakra a Híradónak nyilatkozó gazdasági szakértő szerint. Az újépítésű lakások csak az év első negyedévében 10 százalékkal drágultak.

Hatvanmilliárd forintnyi osztalékot vettek ki tavaly a kormányközeli építőipari cégek tulajdonosai, miközben csaknem 3700 dolgozójuknak összesen feleennyi bért fizettek. Ezt a G7 számolta össze. A gazdasági lap szerint más cégeknél jellemzően a dolgozóknak jutott több pénz, amit azt jelzi, hogy a kormányközeli cégek nagyon jól keresnek az állami megrendeléseken.

Évtizedek óta nem látott áremelkedés az építőiparban. Egy családi ház akár több millió forinttal is drágább lehet az eredeti terveknél. Az árak naponta változhatnak, ezért sokan megtippelni sem tudják, milyen végösszeggel kell számolniuk.

A következő egy-két hétben 15-20 komoly gazdasági intézkedésről dönt majd a kormány - ezt Orbán Viktor jelentette be. A miniszterelnök szerint ezek sokakat meglepnek majd, de szerinte ezek nélkül nem teljesíthető a kitűzött legalább 5 és fél százalékos gazdasági növekedés. Ez a feltétele több intézkedésnek, például a családoknak járó egyszeri adó-visszatéritésnek. Szerinte különösen az építőiparban van szükség erőteljes lépésekre az alapanyagok árának drasztikus emelkedése miatt.

A turizmust, a vendéglátást és a szépségipart kétvállra fektette a koronavírus. Az éttermek tavaly óta nem fogadhatnak vendégeket, eltűntek a turisták és a különböző szolgáltatók is nap, mint nap a megélhetésért küzdenek. Ezzel szemben az építőipar továbbra is dübörög, a vírus harmadik hullámában is stabil iparágnak számít. Vajon meddig? A gyorsabban terjedő mutációk több fős brigádokat fertőztek meg. Az építőiparban ma legalább 340 ezer embert foglalkoztatnak. Ráadásul az építkezéseken nem egyszerű a még elvárható higiéniai körülmények megteremtése sem. Mutatjuk ki hogyan törekszik a lehető legnagyobb biztonságra.