Itt a nagy tiszás választási matek. Vajon Magyar Péternek muszáj lesz beülnie az Európai Parlamentbe, vagy a Fővárosi Közgyűlésbe? Vannak elegen a választási listáikon, hogy az összes elnyert képviselői helyet betöltsék? Mintha a Tisza Párt sem számított volna ekkora sikerre, amikor nekivágtak a választásnak, ami most könnyen visszaüthet. Ha pedig Magyar Péter köti az ebet a karóhoz, még nehezebb helyzetben találhatja magát.

Két hónappal ezelőtt még szinte senki sem ismerte a Tisza Pártot Magyarországon, ehhez képest kiemelkedően jól szerepeltek mind az EP-, mind az önkormányzati választáson. A választási listáikat elnézve talán ők sem számítottak ilyen eredményre. Az RTL választási műsorában már az is elhangzott, elképzelhető, hogy nem is lesz elég jelöltjük, hogy az összes megnyert helyet betöltsék. Emiatt talán még Magyar Péternek is be kellene ülnie a Fővárosi Közgyűlésbe, vagy az Európai Parlamentbe, noha korábban mindkettőt kizárta.

Nagyon szoros főpolgármester-jelölti verseny után úgy tűnik, hogy Karácsony Gergely 324 szavazattal megőrizheti pozícióját. Lesz-e újraszámlálás? Zárug Péter Farkas politológus értékelte a helyzetet.

Míg az első részeredményeknél Vitézy Dávid vezetett, hajnalra Karácsony Gergely fordított, és bár nagyon szoros versenyben, de úgy tűnik, hogy újrázhat Budapest főpolgármestere. 

„Nagyon erős felhatalmazással tudom folytatni a munkát” – írta Ferencváros újraválasztott polgármestere.

„Tegnap nagyon világosan mutattátok meg, hogy milyen Ferencvárost akartok. Pártpolitikamentes, nyitott, befogadó, szolidáris várost” – írja Baranyi Krisztina, Ferencváros újraválasztott polgármestere, aki saját civil szervezete nevében indult.

Tizenhat településen szavazategyenlőség alakult ki a polgármesterjelöltek között, így valószínűleg időközi választásokat kell tartani, írja az MTI.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő településeket érintette a jelenség:

Nicola Fratoianni, a Sinistra Italiana nemzeti titkára biztosra veszi, hogy Ilaria Salis EP-képviselő lesz.

Ilaria Salis olasz antifa aktivista, aki a budapesti antifa-támadások elsőrendű vádlottja, bejutott az Európai Parlamentbe. Ügye és a fogva tartásának körülményei korábban közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A bíróság szabadlábra helyezte, miután családja kifizette a 16 millió forintos óvadékot.

Szentkirály Alexandra pénteki visszalépése minden idők legszorosabb főpolgármester-választásához vezetett. A 781 550 érvényes szavazatból Karácsony Gergely elképesztő módon mindössze 324 vokssal előzte meg a Vitézy Dávidot, de a szavazatokat minden bizonnyal újraszámolják, így az LMP jelöltje még reménykedhet  a fordításban. Hogy összességében hogyan csapódott le az eredményekben Szentkirályi visszalépése, azt szinte lehetetlen megbecsülni: míg a fideszes hátszél bizonyára nagyot lökött Vitézy támogatottságán, vélhetően ellentétes hatás is érvényesült, vagyis bőven lehetnek olyanok az ellenzéki többségű fővárosban, akik eredeti szándékuk szerint Vitézyre szavaztak volna, de Orbán Viktor árnyától elrettenve az utolsó pillanatban átpártoltak Karácsonyhoz. Nem reprezentatív házi felmérésünkben ezen választói attitűdök arányairól próbálunk képet kapni.

Ugyanannyian szavaztak a Fideszre, mint öt éve, mégis 7 százalékkal kevesebbet ért. A Momentum európai politikai értéke lenullázódott, a kutyapártos Kovács Gergelynek meg kell szoknia, hogy délelőtt ne aludjon, és Magyar Péter megkapta az esélyt, hogy Orbán Viktor igazi kihívója legyen – Nagy Attila Tibor politológussal a választási eredményeket elemeztük a Reggeliben.

A kegyelmi botrány, Magyar Péter és a háború vagy béke mozgósító hívószó is kellhetett ahhoz, hogy a vártnál nagyobb legyen a részvétel az európai parlamenti és önkormányzati választáson – magyarázta Nagy Attila Tibor politológus hétfőn a Reggeliben. 

Belpolitikai válsághoz vezethet Franciaországban és Németországban is a kormányzó erők európai parlamenti választásokon elszenvedett súlyos veresége. Franciaországban előrehozott választásokat jelentett be Macron elnök, Németországban is ezt pedzegeti az ellenzék, azonban ott a szocdem-zöld-liberális koalíció pártjai egyelőre ragaszkodnak a kormányzáshoz. A szélsőjobboldali pártok az EU több befolyásos államában is megerősödtek.

Hétfő reggeli európai körképünk első részében a Magyarország szempontjából legérdekesebb közép-európai országok európai parlamenti választási eredményeit foglaltuk össze, most pedig az EU legnagyobb, legbefolyásosabb államait vesszük sorra.

A volt fideszes Borkai Zsolt is ott lesz a képviselő-testületben, egyben gratulált a fideszes polgármester Dézsi András ellenzéki legyőzőjének. 

Mint arról beszámoltunk, Győrben az LMP-Momentum támogatású Pintér Bence mindössze 439 szavazattal legyőzte a fideszes Dézsi Andrást, Borkai Zsolt pedig harmadik lett a győri polgármesterválasztáson.

Tiszaburán a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz), amelyet Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos vezet, 100 százalékos győzelmet aratott. A CiKöSz adja a polgármestert, Vavrik Gézát, és a képviselő-testület hat tagját is.

Vavrik 788 szavazatot kapott az 1438 érvényes szavazatból, elődje, Farkas László, aki a Fiatal Romák Országos színeiben indult, 507 szavazatot szerzett.

A CiKöSz sikerét beárnyékolhatják a választási csalás és szavazatvásárlás vádjai, amelyeket Farkas László fogalmazott meg nem sokkal a választás után. Farkas szerint legalább 150-200 szavazatot vásárolhattak meg, és azt állítja, hogy így nem lehet tiszta versenyről beszélni. Tiszaburán 51 egyéni listás jelöltet regisztráltak a hat képviselői helyre, ami az idei rekordot jelentette a településen, a témával az RTL Híradója is foglalkozott:

 „Bocsássatok meg nekünk, vannak ilyen reggelek, még Sebestyén Balázs is elaludhat.” 

„Választás volt, választásiműsor-nézés, választási műsor nézésével való együtt ivás, és ilyenek, úgyhogy ezért kicsit megcsúsztunk, de itt vagyunk” – kezdte Rákóczi Ferenc az adást. Hétfő reggel ugyanis a névadó, Sebestyén Balázs nélkül indult a Rádió1 Balázsék című műsora, írja a Telex.

Hadházy Ákos független képviselő szerint nem demokratikus választást láttunk, hanem egy hibrid rezsim demokratikus választásokra hasonlító rendezvényét. 

„…múlt vasárnap az eddig ismert ellenzék lényegében megsemmisült (nem volt ez csoda, sokan mindent meg is tettek ezért), egy néhány hónapja még nem létező párt, egy néhány hónapja még a Fideszt erősítő vezetővel pedig vastag biankó csekket kapott az ellenzéki választóktól. Ők pedig vasárnap este, az eredmények ismeretében már arról beszéltek, hogy 2026-ban nyerni fognak, és csak nekik van erre esélyük” – írja hétfői posztjában Hadházy Ákos, aki a vasárnap lezajlott választást a 2019-essel vetette össze írásában.

Pedig a leköszönő paksi fideszes polgármester mellett Szijjártó Péter is kampányolt.

A volt szocialista Heringes Anita nyerte a polgármesterválasztást Pakson, és a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei kerültek többségbe a városi testületben. Heringes Anita a TelePaksnak adott nyilatkozatában gratulált a város lakóinak, amiért hittek a demokráciában és a változás szükségességében. Hangsúlyozta, hogy októbertől a város szolgálatában állnak, és a következő öt évben a fejlesztésekre fognak koncentrálni.

Magyarország szempontjából a legérdekesebbnek nyilvánvalóan a szomszédos országokban, illetve a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) elért választási eredmények mondhatók. Így alakultak a közép-európai térség országainak EP-választási eredményei.

Magyarországon Orbán Viktor pártja, a Fidesz két helyet veszítve 11 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. Mint összesítésünkből kiderül, Szlovéniában és Csehországban a magyar miniszterelnök politikai szövetségesei győztek, Szlovákiában azonban nem Robert Ficóék futottak be elsőnek, és Lengyelországban is csak második lett Lech Kaczyński pártja, a PiS. 

Az alábbi képre kattintva nyílik térképes cikkünk, amiben az országos és a budapesti önkormányzati választás településekre bontott, részletes eredményeit láthatják.