2026. január 31. 9:30
Egy rosszul megválasztott étel komoly tüneteket is okozhat az allergiásoknál. Az EU előírásai szerint 14 fő allergént kötelező feltüntetni az élelmiszereken és az éttermekben. Mutatjuk, mely összetevők tartoznak ide, és hol fordulnak elő leggyakrabban.
Mik azok az allergének?
Allergéneknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki. Ezek többnyire fehérjék, amelyek az emberek többségénél teljesen ártalmatlanok, az allergiások immunrendszere azonban túlzott reakcióval válaszol rájuk.
Az Európai Unió 2014-ben bevezetett élelmiszer-információs rendelete (LMIV) szerint a 14 fő allergént kötelező feltüntetni az ételekben – például éttermekben, menzákon vagy előrecsomagolt termékeken. Az allergének jelölése betűkkel és név szerint is történik, a pontos megjelenítés módját az adott vállalkozás határozza meg.
A szigorú szabályozás nem véletlen: egy súlyos allergiás reakció akár életveszélyes is lehet. A tünetek az enyhe rossz közérzettől egészen az anafilaxiás sokkig terjedhetnek.
A 14 fő allergén – áttekintés
Az alábbi allergéncsoportokat kötelező jelölni, mivel gyakran váltanak ki allergiás reakciókat:
- Glutén és gluténtartalmú gabonák (pl. búza, rozs, árpa – kenyér, péksütemények, szószok, felvágottak)
- Rákfélék (pl. levesek, szószok, tengeri ételek, sashimi)
- Tojás (pl. sütemények, torták, öntetek, desszertek)
- Hal (pl. szószok, levesek, pástétomok, halkészítmények)
- Földimogyoró (pl. müzli, sütemények, margarin, kenyérfélék)
- Szója (pl. édességek, majonéz, pácok, kávétejszín)
- Tej és tejtermékek (laktóz) (pl. desszertek, kolbászfélék, panírozott ételek, kakaó)
- Csonthéjasok (pl. diófélék, sütemények, joghurtok, müzliszeletek)
- Zeller (pl. levesalapok, felvágottak, fűszerkeverékek, chips)
- Mustár (pl. szószok, öntetek, ketchup, majonéz)
- Szezámmag (pl. pékáruk, hummusz, saláták, desszertek)
- Kén-dioxid és szulfitok (pl. aszalt gyümölcsök, savanyú káposzta, gyümölcslevek)
- Csillagfürt, lupin (pl. kenyerek, tészták, pizzák, snackek)
- Puhatestűek (pl. tintahal, kagyló – levesek, szószok, saláták)
Fontos tudni, hogy elméletileg bármely fehérje allergénné válhat, még ha ritkán is fordul elő.
Ezt láttad már? Étkezés utazás alatt: így nyaralj biztonságosan ételallergiával – Dusa Fanny tanácsai
Allergia és életkor – számít?
Az allergiák gyakran életkorhoz kötötten jelennek meg. Gyermekkorban jellemzőbb a tej- és tojásallergia, míg felnőtteknél gyakrabban fordul elő gyümölcs-, dió- vagy halfélékre adott reakció. Jó hír, hogy a gyermekkori allergiák egy része idővel megszűnhet.
Ugyanakkor létezik az úgynevezett atopiás menetelés, amikor az allergiás tünetek más formában térnek vissza – például asztmaként. Ennek kialakulásában szerepet játszhat az életmód, a környezeti hatások és az öröklött hajlam is.
Mi az atópiás menetelés? Az atópiás menetelés azt jelenti, hogy az allergiás hajlam idővel továbbvándorol: a szervezet újabb és újabb allergénekre válik érzékennyé. Ilyenkor az immunrendszer minden új allergénnel való találkozáskor ellenanyagokat termel, ami új tünetek megjelenéséhez vezethet.
Ha az allergia felnőttkorban alakul ki, kisebb az esély arra, hogy magától elmúljon. Általános szabály: minél később jelentkezik, annál fontosabb a tudatos odafigyelés és szükség esetén az orvosi kezelés.
Fotó: Freepik