2026. január 19. 8:00
Franciaországban elképzelhetetlennek tűnt, ami ma már tény: a baguette egyre gyakrabban marad a polcokon. A ropogós, hosszúkás fehér kenyér, amely 2022 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része, lassan háttérbe szorul a megváltozott étkezési szokások és az egészségtudatos trendek miatt. De mi vezetett idáig, és van-e esély a baguette megmentésére?
Egykor minden étkezés része volt
Sokan nem is sejtik, mennyire központi szerepet játszott a baguette a francia mindennapokban. Korábban szinte minden étkezéshez tartozott: reggel vajjal és lekvárral kent „tartine”-ként, ebédre szendvicsként, vacsorához pedig a szaftos, hagyományos francia ételek kötelező kísérőjeként.
A reggeli séta a boulangerie-be friss baguette-ért, mellé egy croissant vagy briós – ez a kép sokáig a francia életérzés része volt. Ma azonban egyre ritkábban látni ilyet. Dominique Anract, a francia kézműves pékek és cukrászok országos szövetségének elnöke szerint a fiatalabb generáció már nem viszi tovább ezt a hagyományt.
„Hétvégén még örömmel esznek baguette-et a szülőknél, de a mindennapokban már nem alapélelmiszer” – fogalmazott.
Látványosan csökken a fogyasztás
A számok is alátámasztják a változást. Felmérések szerint a franciák több mint egyharmada összességében kevesebb kenyeret eszik, mint korábban. A statisztikák alapján az egy főre jutó napi kenyérfogyasztás a 2000-es évek elején még körülbelül 140 gramm volt, mára viszont alig haladja meg a 100 grammot.
A visszaesésnek több oka is van. Egyre erősebb az egészségtudatos gondolkodás, sokan a teljes kiőrlésű, rostban gazdagabb kenyereket részesítik előnyben. Emellett a pazarlás elleni küzdelem is szerepet játszik: egy kutatás szerint tízből hat baguette-vásárló rendszeresen kidobja a megkeményedett maradékot. Ez sokakat arra ösztönöz, hogy tartósabb pékárukat válasszanak.
Új trendek, új pékek
A változó igényekkel párhuzamosan megjelentek az úgynevezett „neo-pékek” is. Ezek az újhullámos pékségek kovászos kenyereket, teljes kiőrlésű és alternatív gabonákból készült pékárukat kínálnak. Ezek nemcsak tovább eltarthatók, hanem egészségesebbnek is tartják őket: a kovász például könnyebben emészthető, és állítólag hosszabb ideig biztosít teltségérzetet.
A baguette háttérbe szorulásához az is hozzájárul, hogy a fiatalok egyre gyakrabban esznek éttermekben vagy gyorséttermekben. A házi főzés visszaszorulásával pedig a hagyományos kenyérfogyasztás is eltűnik a mindennapokból.
A baguette tehát ma már inkább szimbólum, mint alapélelmiszer. Bár a klasszikus formájában nehéz lehet visszahozni a régi szerepét, a francia pékkultúra továbbra is él és alkalmazkodik. Lehet, hogy a baguette jövője nem a napi háromszori fogyasztásban rejlik, hanem abban, hogy különleges alkalmakhoz, hétvégi reggelikhez és a francia identitás egyik fontos jelképeként marad fenn.
Fotók: Pexels