2026. január 17. 13:00
Sokáig szinte magától értetődőnek tűnt az elképzelés: fiatalon vagyunk a legboldogabbak. Előttünk az élet, tele lehetőségekkel, tervekkel, energiával – aztán eljön életünk közepe, ahol már igazán bizonyítani kell, majd idősebb korban valahogy újra kisimul minden. Legalábbis az elmúlt évtizedek boldogsággörbéje így alakult. Az utóbbi időben azonban olyan sok változáson ment keresztül a világ, hogy nagyban megváltoztatta a fiatalok boldogsághoz álló viszonyát.
Ma egyre több jel utal arra, hogy a boldogság már nem ott tetőzik, ahol korábban hittük. Sőt: úgy tűnik, a fiatal felnőttkor sokak számára inkább a bizonytalanság, a szorongás és a kimerültség időszaka lett.
A régi U-görbe már nem működik
A boldogság alakulását sokáig egy U alakú görbével írták le. Fiatalon magas, középkorban visszaesik – jön az életközepi válság –, majd idősebb korban újra emelkedik. Ez a minta meglepően sok országban, kultúrában és évtizeden át újra és újra megjelent.
Most viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a görbe megváltozni látszik. A legfrissebb adatok szerint a terhek ma már nem a középkorúak vállát nyomja, hanem sok esetben a fiatal felnőttekét. A húszas éveik elején járók – különösen a nők – mentális terhelése látványosan megnőtt az elmúlt években.
Vagyis: az az életszakasz, amelyet korábban a fiatalság megélésének és az önmegvalósítás idejének gondoltunk, sokaknál inkább belső küzdelemmé vált.
A generációk közti különbség ráadásul egyre csak nő. Bereczki Enikő generációkutató arról mesélt a Reggeliben, hogy miért beszélünk el egymás mellett a hétköznapokban:
Mi nyomja ennyire a fiatalok lelkét?
Erre nincs egyetlen, mindenki által elfogadott válasz – és talán pont ez az egyik legnyomasztóbb része a történetnek. A fiatal felnőttek egyszerre élnek egy túlstimulált, folyamatosan összehasonlító világban, miközben óriási elvárások nehezednek rájuk.
A fiatalok rengeteg külső ingerrel találkoznak és különböző üzeneteket közvetítenek feléjük: találd meg önmagad, építs karriert, légy sikeres, de kiegyensúlyozott, élj tudatosan, de élvezd ki az életet!
A közösségi média pedig csak tovább erősíti azt az érzést, hogy mások már előrébb járnak, boldogabbak, sikeresebbek.
Ehhez jönnek a nagyon is kézzelfogható bizonytalanságok: lakhatás, megélhetés, munkahelyi kiszámíthatatlanság, klímaszorongás, világjárvány utóhatásai. Nem csoda, ha sok fiatal úgy érzi, mintha egy állandó „készenléti üzemmódban” élne – megpihenés nélkül.
Fiatalok, akik tudatosan nem építenek karriert? Mutatjuk mit jelent a soft life!
És miért lesznek mégis boldogabbak az idősebbek?
A történet egyik legérdekesebb fordulata, hogy miközben a fiatalok lelki terhelése nő, az idősebb korosztályoknál gyakran épp az ellenkezője figyelhető meg. Az élet későbbi szakaszában sokan nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat.
Ennek egyik oka lehet, hogy az évek múlásával csökken az állandó bizonyítási kényszer. Az ember jobban megválogatja, mire fordít energiát, és kevésbé rágódik azon, mit gondolnak mások. A veszteségek mellett – amelyekből természetesen van bőven – megjelenik egyfajta belső elfogadás is.
3 egyszerű szokás, ami boldogabbá teheti a mindennapokat. Kattints ide, hogy megtudd, mik azok!
Mit üzen mindez nekünk?
Talán azt, hogy ideje újragondolni, mit várunk el az egyes életszakaszoktól. A fiatal felnőttkor nem feltétlenül a gondtalan boldogság időszaka – de nem szabad, hogy ezt egyéni kudarcként éljük meg. Sokkal inkább egy összetett, kihívásokkal teli periódus, amelyhez több támogatásra, megértésre és reálisabb elvárásokra lenne szükség.
A boldogság pedig nem egy fix pont az élet elején, hanem egy változó állapot, ami időről időre új formában tér vissza. Lehet, hogy később. Lehet, hogy másképp. De ettől még ugyanolyan értékes.
Képek forrása: Freepik