Fiatalok, akik szándékosan nem építenek karriert – mi az a soft life?

Az ambíció egykor kifizetődő volt: járt érte karrier, otthon, előrehaladás és elégedettség. Azonban manapság egyre több fiatal mond nemet a karrierre és a munkahelyi mókuskerékre, mivel úgy érzik, hogy számukra nem elérhető már a tisztes polgári jólét, és küzdeni sem érdemes érte.

A Guardian szerint a mostani húszas, illetve harmincas éveikben járók körében egyre népszerűbb az úgynevezett „soft life”, azaz a „puha élet” koncepciója. Ez azt jelenti, hogy a küzdelem, a kenyérkeresés és a 9-től délután 5-ig tartó munka egyre inkább elidegeníti a korcsoportot, aminek tagjai a recesszió után már nem az első nagy pénzügyi válságon mennek keresztül.

Gabrielle Judge, az interneten csak „Anti Work Girlbossként” ismert influenszer arról beszélt a lapnak: 

Azt hiszed, hogy a főnökeid törődnek veled? Hogy a munkahelyed törődik veled? Ezt már nem nagyon hiszik el a milleniálok, főleg a 2008-as recesszió után.

Ezeknek a korosztályoknak a tagjai egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a saját otthont, és egyre kevesebb esélyük van arra, hogy realisztikus életkorban vonulhassanak nyugdíjba. A „soft life” lényege az, hogy nem egy elképzelt, jövőbeli státuszért teper az ember, hanem próbálja a jelenben jól érezni magát, akár a munka rovására is.

Ezek a fiatalok szívesebben vállalnak el alacsonyabb fizetésű, kevés előrelépési lehetőséggel járó, de könnyebb, akár részmunkaidős állásokat. 

Főleg, ha a számlákat ezekből is ki lehet fizetni, miközben félretenni még akkor se tudnának eleget a lakáshoz vagy a nyugdíjhoz, ha kifulladásig hajtanák magukat.

Nem éri meg annyit dolgozni

Márpedig a hajtás néha nem csak a saját lakást, de a lakhatást se hozza el:

• Az Egyesült Államokban 2021-ben a hajléktalanszállókon élők 53 százalékának volt állása.
• A 2022-ben utcára tett brit családok egynegyedének volt legalább egy kenyérkeresője.

A Guardiannek beszélő munkaügyi szakértő szerint a helyzet érezhetően súlyosabb a nők és a színesbőrűek körében, akik mérhetően kevesebbet keresnek átlagban, mint a fehér férfiak. A Hustle Crew vezérigazgatója, Abadesi Osunande arról beszélt: eltűnt az optimizmus, ami korábban a munkavállalókat jellemezte, mivel találkoztak a patriarchátus és a késői kapitalizmus valóságával: ahol ha nem a „megfelelő” bőrszínnel, vagy nemmel születik valaki, akár harminc százalékkal kevesebbet fog keresni az átlagnál, miközben még keményebben kell dolgoznia, hogy fenntartsa egzisztenciáját. Azt ő is elismeri, hogy a „soft living” nem működhet mindenkinek, ugyanis sokan még a lehető legalacsonyabb komfortszintet sem engedhetik meg maguknak anélkül, hogy teljes időben dolgozzanak.

Korábban a fiatalok lakáshoz jutásával a Házon kívül hosszabb riportban foglalkozott. Ebből az derült ki: nem egyszerű fiatalként az első lakást megvenni, több riportalany szerint már-már reménytelen. Hiába dolgoznak, nehéz félretenni, pláne, ha a drága albérlet elviszi a nem túl magas fizetésük jórészét.  Az elmúlt néhány évben megháromszorozódtak a lakásárak. Budapesten például 20-25 millió forint alatt szinte semmit sem lehet találni. A Házon kívül fiatalokkal együtt számolta ki, hogyan vehetnék meg az első otthonukat:

Nyitókép: Unsplash