Hogyan lehetsz légi irányító és kereshetsz milliókat Magyarországon?

Annak, hogy valaki légi forgalmi irányítónak tanulhasson, vannak bizonyos alapfeltételei: középfokú angol nyelvvizsga, középfokú végzettség, büntetlen előélet, európai uniós állampolgárság és a 20. betöltött életév. Ám az, hogy valaki megfelel ezeknek, még korántsem sem jelenti azt, hogy felvételt nyer a légi forgalmi irányítói képzésre. 

Ezt is ajánljuk: Mutatunk egy munkát, amivel kétmilliót lehet keresni, és csak középfokú végzettség kell hozzá

A kiválasztási folyamat igazi próbatételei az úgynevezett FEAST-tesztek, amelyek egyebek mellett a jelentkezők alapvető készségeit mérik fel. „Én mindig úgy képzelem ezt el, mint egy tortaformát, amiben a szeletek az emberek egy-egy jellemzőit reprezentálják” – magyarázta az rtl.hu-nak Balogh János szervezetpszichológus, a HungaroControl ATM (Air Traffic Management) szervezetfejlesztője, aki a jelöltek kiválasztásáért is felel. Mint mondta, öt területen keresik azokat a tulajdonságokat és személyiségjegyeket, amik szükségesek ahhoz, hogy valaki légi forgalmi irányítóvá váljon:

• Kognitív készségek: a gyors döntéshozatal, jó észlelés és stabil mentális készségek elengedhetetlenek, hogy stresszhelyzetben is megfelelő döntések születhessenek.
• Nyelvtudás: a légi forgalmi irányítóknak gyakran kell kommunikálniuk más országok irányítóival, illetve a légi járművek pilótáival, ezért biztos alapokon nyugvó angol nyelvtudásra van szükségük.
• Személyiségjegyek: a reziliencia, vagyis a rugalmas ellenállóképesség kulcsfontosságú a dinamikus légtér felügyeletéhez, de a szabálykövetés és a magabiztosság is olyan tulajdonságok, amikre szükség van a munkavégzés során.
• Szociális készségek: mivel a légi forgalmi irányítók folyamatosan párban dolgoznak, alapkövetelmény, hogy a jelöltek csapatban is tudjanak dolgozni.
• Tanulási hajlandóság: a tanfolyamon gyorsan kell elsajátítani a legfontosabb ismereteket, illetve a tanultakat azonnal alkalmazni kell a gyakorlatban is.

A felsoroltak mellett pedig fontos belső tulajdonság az elfogulatlan önvizsgálatra való képesség, hiszen nyitottnak kell lenni a visszajelzésekre: „A szimulációs képzések során mindig megbeszéljük, hogyan sikerült abszolválni a feladatokat, mi okozott nehézséget, és mi ment jól. A teljesítményértékeléskor az esetleges kritikát is tudni kell kezelni ahhoz, hogy az építő jellegű lehessen. 

Ha a jelölt nem tudja elfogadni a visszajelzést, hanem folyamatosan hárít, nehezen válik belőle jó irányító.

A rettegett FEAST-teszt

A számítógépes FEAST-teszt három részből áll: az első az alapvető kognitív készségeket méri, a második az úgynevezett munkapróbateszt, amely leegyszerűsített irányítói feladatokból áll, míg az utolsó az angol nyelvű személyiségteszt. A tesztsorozat célja, hogy a munkavégzéshez szükséges összes készségeket feltérképezze.

Vannak kevésbé fejleszthető készségek, például az oldalak differenciálása, vagyis a bal és a jobb oldal felismerése.

A jelentkező ugyan gyakorolhat a tesztre, hogy gyorsabban tudjon reagálni az ilyen feladatoknál, de ha alapvetően oldaltévesztő, az később ki fog ütközni. Stresszhelyzetben a szervezet visszatér egy alapállapotra, így ez a probléma elő fog jönni” – magyarázta a HungaroControl munkatársa.

Egyes internetes fórumokon ugyan találhatunk egy-egy kiszivárogtatott FEAST-tesztre hasonlító feladatot, de alapvetően megvan az oka annak, hogy miért nem hozzák azokat nyilvánosságra. A mögöttes megfontolás az, hogy a velünk született alapkészségeket és zsigeri reakciókat kívánják elsősorban felméri, nem pedig a begyakorolt mozdulatokat és feladatvégzést.

„Az alapos tájékoztatás mellett rövid gyakorlófeladatok előzik meg az éles tesztírást, hogy a jelentkezők minden esetben tisztában legyenek azzal, hogy mi a feladat. Ezért is szánunk a teszt kitöltésére három és fél, négy órát” – ismertette Balogh János a fontos tudnivalókat a FEAST-teszt első részével kapcsolatban. Ezt a tesztet a HungaroControl székházában írják meg a jelentkezők, és helyben kiderül az eredmény.

Aki sikerrel vette az akadályt, azzal közvetlenül a teszt után megíratják az angol nyelvű személyiségtesztet, amely a munka szempontjából releváns személyiségjegyeket vizsgálja. Fontos például a szakma iránti alázat és a tanulási hajlandóság.

Ha valaki túlságosan magabiztos, vagy éppen ellenkezőleg, önbizalomhiányos, akkor azt feltehetően kiszűrik a kiválasztási folyamat során. 

Az önkritika és a stressztűrési képesség hiánya is csökkenti a jelentkező esélyét arra, hogy felvegyék a tanfolyamra. 

A kiválasztási folyamat utolsó lépése egy egynapos részvétel az úgynevezett Assessment Centeren, ahol egyéni és csoportos feladatokat kell megoldani. Itt kell kitölteni a leegyszerűsített szimulációs feladatból álló tesztet is, amit úgy tervezetek meg, hogy előtudás és mindenféle jártasság nélkül teljesíthető legyen.

A kiválasztás

A kiválasztási folyamat teljes időtartamában légiirányítók, pszichológusok és HR-szakemberek kísérik figyelemmel és értékelik a jelentkezők teljesítményét, majd összegzik az eredményeket. Ennek alapján a vezetőség alapos mérlegelés után eldönti, hogy ki nyerhet felvételt a tanfolyamra. 

„A több szem többet lát alapelvet követjük, hiszen sohasem csupán egy ember véleményére alapozva döntjük el, ki jut át a rostán” – mondta erről Balogh János. A rostán igen sokan fennakadnak, tavaly például a körülbelül 600 jelentkezőből csupán 32 szerencsésnek sikerült a bejutás. 

A FEAST-tesztekkel eddig csupán egyszer lehetett próbálkozni, aki elbukott, többé nem jelentkezhetett légi forgalmi irányítónak. Sokaknak talán jó hír, hogy ez a szabály a közelmúltban változott: 

sikertelen próbálkozás esetén két év elteltével újra neki lehet veselkedni. Egyébként a FEAST-tesztet a brüsszeli székhelyű EUROCONTROL fejleszti, jelenleg több mint ötven ország légi navigációs szolgálata használja a légi forgalmi irányítói tanfolyamra jelentkezők kiválasztására.

Tanulás és munka

Akit beválogatnak a tanfolyamra, két éven keresztül tanulja ezt a hivatást, a képzés első felében főleg elméleti, a másodikban pedig gyakorlati tudással és tapasztalattal vértezik fel. A képzés teljes időtartama alatt egyfajta ösztöndíjban is részesülnek a hallgatók – bruttó 350 ezer forint havonta, ami a képzés előrehaladtával 450 ezer forint bruttóra növekszik, és műszaki pótlékokkal is kiegészül. 

Az utóbbi pótlék még jóval kisebb, mint amit a szakszolgálati engedéllyel rendelkező irányítók kapnak, ennek ellenére mellékállásra nincs nagyon lehetőség. Balogh János elmondta: „A képzési tempó és az elsajátítandó tananyag mennyisége nem ad erre lehetőséget, így ha jól szeretnének teljesíteni a hallgatók, akkor tudatosságra, összpontosításra és pihenésre is szükségük van. Emberi életekért fognak felelni, ezért nem kalandozhat el a figyelmük, mert például fáradtak. 

A lelki kiegyensúlyozottság is fontos szempont, ezért a képzés során nagyon odafigyelünk a tanfolyamon részt vevők mentális egészségére.

Hozzátette, hogy a támogató közeg magában foglalja azt is, hogy teljesítményromlás vagy bármiféle nehézség felmerülése esetén a hallgatók bátran fordulhatnak az oktatókhoz vagy a szervezet pszichológusaihoz, akik segítenek a stresszkezelésben és a kiegyensúlyozottság megőrzésében.  

Balogh János szerint azért is nehéz kiválasztani a jelentkezőket, mert itt nemcsak egy kollégát, hanem szinte már egy új családtagot keresnek. „Az irányítók azt szokták mondani egymásra, hogy bár különböznek, egyre jár az agyuk, félszavakból is megértik egymást” – írta le a közösségben uralkodó hangulatot a szervezetpszichológus. A családias hangulat azért is fontos, mert egyik irányító sem dolgozik egyedül, sokszor rá van utalva a kollégájára vagy az ő munkáját támogató műszaki és egyéb szakemberekre, így a zavartalan kommunikáció és a szoros együttműködés nélkülözhetetlen.

Nyitókép és a cikkben szereplő fotók: HungaroControl