Méregként hat a stressz, így tehet ellene egészsége védelmében

Az emberi szervezet evolúciós szinten nem tanult meg megküzdeni a hosszútávú stresszel. Az őskori stressz mindig rövidtávú volt – éhezés, kiszáradás, támadás, amit vagy túlélt az ember, vagy sem. Dr. Lawson R. Wulsin, a Cincinnati Egyetem professzora írt könyvében a hosszútávú stressz negatív hatásairól, amit a DailyMail foglalt össze.

A modern mindennapokban az emberek életében a stressz nem szakaszosan, rövid időkre jelentkezik, hanem hosszútávon jelen van, ami szinte méregként, lassan rombolja a szervezetünket. Az Amerikai Pszichológusok Szövetsége évente végez felmérést, amiben négy stresszfaktor jelenik meg minden alkalommal: 

munka, pénz, család és egészség.

A szüntelen stresszből nincs ideje regenerálódni szervezetnek regenerálódni, ami így hosszútávon károsodhat. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegségek egyik leggyakoribb és egyben legkevésbé kezelt oka a krónikus stressz.

Vannak azonban olyan emberek, akik a hosszútávú stressz ellenére is sokáig élnek, az ő titkuk a regenerálódás biztosítása. Vannak, akik vallásuk gyakorlásával tudják csökkenteni a stressz negatív hatásait, mások optimista életfilozófiával, pénzügyi stabilitással, fizikumuk fejlesztésével vagy épp gazdag szociális kapcsolatokkal.

Tanulmányok alapján a legtöbb 100 év feletti ember elzárt vidékeken, a rohanó mindennapoktól távol, például Pakisztánban, Ecuadorban vagy Grúziában él, azonban bizonyos szokások megegyeznek a százévesek körében:

•  mindennap mozognak és ezt gyengéden, odafigyeléssel teszik, 
• céltudatosan dolgoznak, 
• szembenéznek a stresszel, majd elengedik, 
• aktívan részt vesznek közösségeik életében, 
• mindennap törődnek családjukkal, 
• több növényi alapú ételt fogyasztanak,
• és néha-néha egy pohár bor is lecsúszik.

A rohanó világban ezekre nem mindig lehet időt szakítani, azonban a tudomány már bebizonyította, hogy mégis vannak apróságok, amikkel csökkenthetjük a felgyülemlett stresszt a szervezetünkben. Következzen ezekből egy gyűjtés.

Ölelések, kisállatok és társaságban étkezés

Az embereket a legtöbb esetben a vérünkben megtalálható oxitocin nevű hormon irányítja. Ez a hormon segít felismerni a különböző szociális jeleket, tompítja az üss vagy fuss állapotunkat (ami egy feszült, stresszel járó állapot) és általánosan nyugtató hatással van a szervezetünkre, ami segít másokhoz kapcsolódni. Az oxitocin képes csökkenteni a vérnyomást és a kortizol, vagyis a stresszért felelős hormon mennyiségét a véráramban.

Oxitocin-szintünket úgy tudjuk emelni, ha fizikai kontaktusba lépünk másokkal. Ez egy egyszerű kézfogástól akár a szexuális együttlétig terjedhet, de már egy tartós ölelés is nagy segítség tud lenni. A fizikai kontaktus azonban nem korlátozódik emberekre: a háziállatok szintén nagy segítséget jelenthetnek. Több kutatás is bizonyította, hogy a szívrohamot átvészelő betegek közül azok, akik kutyát tartottak, sokkal nagyobb eséllyel épültek fel, mint azok, akiknek nem volt háziállata.

Más tanulmányok azt igazolták, hogy a testmozgás és társaságban étkezés szintén szerepet játszhatnak az oxitocin szintjének növelésében.

Meditáció, jóga, sőt: dobolás

Akik naponta 15-30 percet szánnak meditációra, azok pulzusa és légzése stabilabb a hétköznapokban, illetve a stresszel járó szituációkból is gyorsabban kerülnek vissza nyugalmi állapotba.

A meditáció az autonóm idegrendszer szimpatikus részének, azaz a stresszért felelős módjának aktivitását csökkenti, és a nyugalmi állapotért felelős paraszimpatikus idegrendszer működését erősíti.

Vannak azonban olyanok, akiknek a meditáció nem működik, mert nehezükre esik egy pozícióban maradni. Az ő esetükben a meditációt felválthatja séta, lassú táncolás, gyengéd dobolás vagy a jóga. A lassú, ismétlődő mozgások segítenek egy nyugodtabb állapot elérésében, ami szintén elősegíti a paraszimpatikus idegrendszer aktiválását.

Stresszoldás felsőfokon

A Fókusz mutatta be korábban az úgynevezett Puppy Yogát, azaz kiskutyás jógát, amelynek lényege, hogy a jógaórán részt vesznek olyan négylábúak, akiknek egyelőre nincs gazdájuk. Csak fel-alá futkároznak, játszanak egymással vagy a vendégekkel, esetleg éppen szundítanak egyet, ha ahhoz van kedvük. Az ötlet Tóth Viviené, aki jógaoktató és két kutyának állandó, nyolcnak pedig ideiglenes gazdija:

Nyitókép: Pexels