Az 5Napközi hiánypótló délutáni korrepetálást kínál iskolás gyerekeknek. Pocskay Andrea és Schatz Roberta az 5Napközi megálmodói országos hálózatuk kiépítéséhez 200 millió forintot kértek a Cápáktól 49% tulajdonrészért cserébe. Bár a Cápák mindannyian elismerték a kishalak hiánypótló munkáját, üzleti ajánlattal nem éltek az elnagyolt cégértéket hallva. Orbók Ilona és Balogh Petya azonban felajánlotta üzleti mentoring segítségét, míg Bojinka Miklós négy hónapnyi bérleti díjjal támogatja az 5Napközit, amennyiben új egységet nyitnak.

Kaotikusan indul az új tanév hétfő reggel a közoktatásban, ennek pedig az a kormányrendelet az egyik legfőbb oka, amelyik korlátozza az okoseszközök használatát. Emellett továbbra is több ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből – mondják a Pedagógusok Szakszervezeténél. A kormány szerint egyetlen intézmény sem jelzett nehézséget létszámhiány miatt.

A Belügyminisztérium az iskolai mobiltilalom felülbírálása miatt váltotta le a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát, mert „egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt”. A helyzet bonyolult, hiszen a törvény szerint az igazgató vagy a szaktanár engedélyezheti a mobiltelefont, tehát az igazgató semmit nem tett törvénytelenül – csupán megosztotta a pedagógia érveit a nyilvánossággal. A Reggeli vendégei Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója és Asbóth Márton, a TASZ jogásza voltak. Törley szerint felfoghatatlan, hogy egy még el nem fogadott jogszabály miatt eltávolították az ország egyik legjobban működő iskolájának igazgatóját, ám nem ő volt az egyedüli intézményvezető, akit eltávolítottak pozíciójából a nyári szünetben. 

Szeptembertől a kormány egy rendelettel korlátozza az iskolai mobiltelefon-használatot. A diákoknak a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk okoseszközeiket, és csak a nap végén kapják vissza azokat. Az iskolai mobilozás visszaszorítását alapvetően támogatják a szülők és a pedagógusok is, hiszen könnyen elvonhatja a diákok figyelmét, azonban a nagyobb intézményekben szinte lehetetlen lenne betartatni. A rendelet életszerűtlenségéről írt a szülőknek és a diákoknak a budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is, amire súlyos retorzió volt a válasz: szerdán azonnali hatállyal menesztették az intézményt 24 éve vezető Mészáros Csabát. A PDSZ szerint a rendelet nemcsak átgondolatlan, hanem káros is és sokkal jobb lenne, ha az iskolák maguk dönthetnének a mobilhasználatról. Az általunk megkérdezett intézmények között van, ahol biztosan nem fogják reggel begyűjteni az összes telefont, de akad olyan iskola is, ahonnan már jóformán kitiltották a kütyüket. A Belügyminisztérium megkeresésünkre közölte: oktatási célokra továbbra is használhatók a készülékek.

Továbbtanulást és vizsgát írna elő minden tanárnak és óvodai pedagógusnak a Belügyminisztérium idén ősztől. 

Ha egy tanárnak a fizetése múlik egy magasabb átlagon, nem elképzelhetetlen, hogy kozmetikázza majd a kompetenciamérést.

 A Tanítanék Mozgalom pályázatot hirdetett, amelyen mindenki krétát igényelhetett kedvenc tanárának, csak meg kell indokolni, hogy miért szereti az adott pedagógust. A Híradónak nyilatkozó tanárok szerint szinte mindent, ami a munkájukhoz kell, ők maguk vagy a szülők finanszíroznak. Hogy miért kényszerülnek ilyen megoldásokra, arra a kérdésre a Belügyminisztérium nem reagált. 

Nem akarja kifizetni az elmaradó túlórapénzekért perelő tanárokat a Székesfehérvári Tankerületi Központ. A tankerület szerint nem jár plusz pénz az eseti helyettesítésekért és a 8 órán túli munkáért sem.

Nem jól vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerekek iskolaérettségét.

Ez utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez – mondta Varga Mihály.

Palya Tamás kémia és matematika szakos tanárt több mint másfél éve rúgták ki a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Most magánórákat tart, amire óriási a kereslet, és szomorúnak tartja, hogy a magyar oktatás ott tart, hogy sok diáknak magántanárra van szüksége.

Antigoné, Ady Endre, lyukas szöveg.

A Stereo Akt csapata egy fiktív évzáró keretében pályaelhagyó és pályán maradó tanárok történetein keresztül mutatja meg a mai magyar pedagóguslét megannyi buktatóját. A Miután felmondtam / Miután maradtam című előadás helyszíne egy működő iskola. A kortárs színházi alkotócsoport művészeti vezetőjével, Boross Martinnal beszélgettünk. 

Nyolc éve azzal fenyegették a pécsi egyházi iskolák pedagógusait, hogy ha sztrájkolnak, a püspök eljárást indít ellenük. A helyi szakszervezet akkor azt mondta, szerintük fenyegetik a tanárokat, ezért világossá tették, hogy ha kell, munkaügyi bírósághoz fordulnak, de akár a Vatikánig is elmennek, hogy visszavonják az intézkedést. Palkovics László, az Emmi akkori oktatásért felelős államtitkára a Híradónak azt mondta, a sztrájkjog az egyházi iskolák dolgozóit is megilleti. 

Bruttó 165 ezer forint gyakornoki fizetés, két év után 198 ezer, tíz év után 228 ezer, nyugdíj előtt pedig csaknem 300 ezer forint – ezek voltak 2015-ben az óvónői bérek. A Fókusznak 9 éve nyilatkozók mind egyetértettek abban, hogy nincsenek túlfizetve, de azt mondták, munkájuk egy hivatás, amit szívesen csinálnak. Volt, aki beismerte, hogy párja stabil keresete nélkül még nehezebben élne meg, és gondban lehet az a pályatársuk, aki egyedül neveli a gyerekeit. 

A döntés alapján több száz nyugdíj előtt álló tanár kap legalább 10 százalékos fizetésemelést.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete internetes felmérést végzett a tanárok körében mennyire elégedett az új besorolásával és az ehhez kapcsolódó fizetésemelésével, a kérdőívet közel kétezren töltötték ki szombatig.

Méltatlan az egyetemi oktatók fizetése a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint. Ők kimaradtak az átlagosan 32 százalékos tanárbéremelésből, így előfordulhat, hogy egy frissen végzett gyakornok pedagógus jobban keres, mint az az egyetemi docens, aki levizsgáztatta. A Híradó által megkérdezett egyetemi tanársegéd nettó 250 ezer forintot keres két diplomával. A szakszervezet szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség. A kormány megkeresésünkre nem válaszolt.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a költségvetés terhére hajtanak végre átlagosan 32,2 százalékos béremelést a szakképzésben dolgozó oktatók közt.

Csütörtökről péntekre virradó éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet a tanári bérekről. 

Üzent az állam: a tanárok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki.

Már csak néhány napig igényelhetik az óvodás gyerekek szülei az iskolakezdés halasztását. A határidő január 18., azaz jövő csütörtök. 2020. óta a szülők kérésére az Oktatási Hivatal dönt arról, iskolaérett-e egy óvodás. Az általunk kérdezett óvodapedagógus szerint sok szülőnek fejtörést okoz, hogy kérjen-e halasztást. Nahalka István oktatáskutató az RTL Híradónak azt mondta, nem előnyös, hogy központosították a döntést. 

Újabb tüntetés volt a tanárok mellett a Belügyminisztérium előtt. A demonstrációt szervező Egységes Diákfront arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy ha korábban nem vonultak volna utcára, akkor nem biztos, hogy a kormány megemelte volna a tanárok fizetését. Az egyik szervező arról beszélt az RTL Híradónak, nem bánják, hogy most csak néhány százan tüntettek.

Demonstrációt tartott szombat délután az Egységes Diákfront a Belügyminisztérium előtt. A tüntetésen közös eredményként értékelték a pedagógusok 32,2 százalékos béremelését, de az is elhangzott, hogy ez csak mézes madzag, szemfényvesztés lehet. Az emberek megélhetésével nem lehet játszani, szórakozni a négy fal között kell, nem az országgal és a tanárokkal – mondták egyebek mellett a felszólalók. Azonban a követelések nem csak a béremelésről szólnak, hívták fel a figyelmet, korszerű, modern oktatást akarnak. A diákok felszólalásakor előkerült Pintér Sándor karton alakja is, akit hipnotizáltak, mert a rendőrség nem engedte, hogy megdobálják, ledöntsék. Juhász Péter pedig szirénázással próbálta a belügyminisztert elkergetni. Videón a szombati tüntetés hangulata.

Alig négy hónappal az érettségi előtt derült ki, hogy idén mégsem lehet vizsgázni a pedagógiai ismeretek nevű tantárgyból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint országszerte legalább 10 középiskola tanulóit érinti a döntés. Egy érintett diák azt mondja, a felvételijük úszhat el ezen, mert ennyi idő alatt nem tudnak másik tárgyból felkészülni. Az illetékes minisztériumtól nem kaptunk választ. 

Január elsejétől a tanárok már nem közalkalmazottak, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át. Csak éppen azt nem tudják, ezzel milyen fizetés jár. Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormány által történelminek nevezett 32 százalékos pedagógus béremelés csak a pályakezdőknél valósul meg, a többieknél csak egy alsó határ van megadva, aminél nem kereshetnek kevesebbet. Pilz Olivér szerint ez csupán egy inflációkövető béremelés, amit a kormány európai uniós forrásokból finanszíroz. Hogy szerinte ez elegendő lesz-e a tömeges pályaelhagyás megállításához kiderül a videóból.

A pedagógusnak tanulók negyedéből sem lett tanár – derül ki a Népszava kérésére kiadott adatokból. Az Oktatási Hivatal azt közölte, az idei tanévben 2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint hiába a több mint 30 százalékos béremelés, ez nem elég, várhatóan egyre nagyobb lesz a tanárhiány. A Belügyminisztérium szerint a diplomás átlagbér 72 százaléka elegendő a pedagógusok megtartásához. 

Nem kapnak álláskeresési járadékot, mert másfél hónapja hiába várnak a kilépő papírjukra – erre panaszkodnak egy zuglói iskola korábbi dolgozói. Azután kerültek ebbe a helyzetbe, hogy nem értettek egyet a státusztörvénnyel, és nem írták alá az új munkaszerződésüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hasonló esetről tud. Az iskolát fenntartó tankerületi központ a Magyar Államkincstárra vár, hogy ki tudják adni a dokumentumokat – az Államkincstárat viszont Híradónk hiába kereste az ügyben.

Hogyan látja 2023-at, és mit vár 2024-től a környezetvédelemre is érzékeny humorista, Litkai Gergely, a független sikerfilmet készítő Reisz Gábor, a rétesboltos, aki egy majd százéves üzletet vezet, egy fővárosi gimnázium tanára, a közéleti kérdésekben is gyakran megnyilvánuló Nagy Ervin, valamint drMáriás, akinek tavalyi kiállítása botrányt kavart? Mindez kiderül a Házon kívül újévi riportjából.

 A PDSZ a státusztörvényt hibáztatja az újabb negatív rekordért. Ki fog így tanítani?

Nem biztos, hogy most kapja a legnagyobb figyelmet egy ilyen fontos kérdés.

Átlagosan 32,2 százalékos béremelést hajt végre a kormány, a legkevesebbet a pályakezdő gyakornokok keresik majd: (bruttó) 528 800 forintot.

Több sárlavina is zúdult a Heves megyei Recskre, Iványi Gábor intézményeinél ezer dolgozónak nem tudtak fizetést adni, mert nem kapták meg az állami támogatás teljes összegét. Folytatódtak a tanártüntetések, a kormányközeli Mathias Corvinus alapítvány pedig gyakorlatilag bekebelezte a Libri Csoportot. A hónap végén jelentősen visszaesett a boltok forgalma. Az orosz Wagner-csoport és vezetője fellázadtak Vlagyimir Putyin ellen, az Atlanti-óceánban pedig eltűnt egy Titanic roncsait kutató tengeralattjáró. Ezek voltak 2023 júniusának legfontosabb történései.

De csütörtökön még tárgyalnak a minisztériummal.

A Szülői Hang nevű szervezet szerint manipulatív kérdéseket küld a Belügyminisztérium a szülőknek a KRÉTA rendszeren keresztül. Azt kérik, hogy ne válaszoljanak a kérdésekre. A tanárok és az iskolaigazgatók is kaptak kérdőívet az oktatás problémáit érintő kérdésekkel. A Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szerint ez csapda. A tárca úgy reagált: mindenki kifejtheti a véleményét a témákkal kapcsolatban. 

Akár januártól a diplomás átlagbér 72 százalékára emelhetik a pedagógus átlagbért – mondta Gulyás Gergely miniszter a Híradónak. Hozzátette, ezt most így látja, de a döntést a kormány hozza meg jövő héten. Rétvári Bence államtitkár ezzel szemben arról beszélt, hogy emelésre azután lehet csak számítani, ha a szükséges pénz megérkezik Magyarországra. Csakhogy a Pedagógusok Szakszervezete szerint először a kormánynak kell fizetnie, az unió csak utólag téríti meg ezt. 

Meglett a tanárbéremelés fedezete: az Európai Bizottság jóváhagyta 10,2 milliárd euró, vagyis 3900 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését. Ezt megelőzően kedden este a Parlament megszavazta az unió által elvárt utolsó törvénymódosításokat is, ezek kora délután meg is jelentek a Magyar Közlönyben. Gulyás Gergely miniszter a Blikknek azt mondta, ha megérkezik a támogatás, a pedagógusok átlagosan akár bruttó 700 ezer forintot is kereshetnek januártól. A Belügyminisztérium azonban azt írta Híradónknak: egyelőre csak a 10 százalékos emelés a biztos. 

Bruttó 640 ezer forintot kereshet havonta egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen – erről a kerületi önkormányzat döntött november végén. A helyi óvodákból összesen 40 pedagógus hiányzik, ezen változtatnának az önkormányzati költségvetésből biztosított vonzóbb fizetéssel. A területfejlesztési miniszter hétfőn arról beszélt: a pedagógus béremelést az állami költségvetés képtelen előfinanszírozni, így kénytelenek azzal megvárni az uniós pénzeket.   

Vizsgálatot indít az alapvető jogok biztosa az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben – erről a Népszava írt. A vizsgálatot a Pedagógusok Szakszervezete kérte, a szervezet szerint ugyanis a különleges bánásmódot igénylő gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást. Több jelzést kaptak a szakemberhiányról, és arról is, hogy a speciális iskolák egy részében a pedagógusok és a szülők szerint nem megfelelőek a körülmények. Omló vakolatról, rossz műszaki állapotról számoltak be. A Belügyminisztérium a Híradó megkeresésére közölte: figyelemmel kísérik a gyermekvédelmi intézmények működését. 

Másfél hónap leforgása alatt jóformán annyi pedagógus felmondott az állami szektorban, mint a tavalyi év felében és a tavaly előtti háromnegyedében. Van olyan tankerület, ahol minden tizedik tanár távozott a státusztörvény hatályba lépése előtt.

Palya Tamást, Törley Katalint, Ocskó Emesét, Molnár Barbarát és Sallai Katalint a tankerület azért bocsátotta el, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak.

Ami egy ideig tömegeket mozgatott meg, az mostanra már jóval kevesebb embert hoz lázba: az erőteljes rendőri fellépés, az idézések és a kihallgatások lassan felőrölték a diákok és a tanárok ellenállását. Az ötvenes évek óta használt fogalom, a „visszatartó hatás”, azokat a jogi szankciókkal fenyegető technikákat foglalja össze, amelyeket a hatalom arra használ, hogy eltántorítsa az embereket jogaik gyakorlásától. Ez ma, Magyarországon működik – mutatja meg a Házon kívül riportja.

A szavazáson részt vevők többsége azt szeretné, hogy a tanárok fizetését azonnal 50 százalékkal emeljék meg, és hogy töröljék el a státusztörvényt – több mint 100 ezer ember voksolt erről az Egységes Diákfront és az aHang nevű civil szervezetek alternatív oktatási népszavazásán. A diákok novemberben újabb országos megmozdulást terveznek. A Belügyminisztérium nem reagált a szavazás eredményére.

Sok esetben az adható béremelés minimumát adták csak azoknak a tanároknak, akik a státusztörvény alapján megpróbálkoztak fizetésemelést kérni.

Hétfőn kora este több ezren vonultak a Hősök teréről az Oktogonra, ahol '56-ra emlékeztek és az oktatásért demonstráltak. A tanárok, a diákok és különböző civil szervezetek képviselői mellett felszólalt Karácsony Gergely is. A főpolgármester azt mondta, Magyarország ma köztársaság helyett részvénytársaság, de Budapest köztársaság marad. A felszólalók kiálltak Iványi Gábor mellett is, aki elcsukló hangon köszöntötte a tömeget, a demonstrálókat pedig a pesti srácok örököseinek nevezte. 

A főváros, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront szervezésében demonstrációt tartanak az oktatásért. A résztvevők a Hősök terén gyülekeztek, majd az Oktogonhoz vonultak, ahol beszédeket hallgatnak meg. Többek között felszólal Karácsony Gergely főpolgármester is. A helyszínről az RTL Híradó tudósítója, Zalavári Noémi jelentkezett.

A státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban, amikor úgy érezték, menniük kell. „Különösen felháborított, hogy szájzárat kaptunk” – veti fel Szász János, aki szerint kötelességük szólniuk a közoktatási rendszer hibáiról. Ő és Balatoni József, azaz Jocó bácsi is sok év tanítás után hagyja el a pályát. A Fókusznak a két pedagógus mesélt arról, hogyan tervezik újra a jövőjüket, és hogyan próbálnak meg ezek után is a gyerekekkel foglalkozni. 

A megkérdezettek 56 százaléka szerint rosszabb, 4 százalék szerint jobb lett a helyzet.

Már várja, mikor foglalkozhat újra csak a kutatással – ezt mondta Karikó Katalin szerda délután a Magyar Tudományos Akadémián. A Nobel-díjas tudós hozzátette, annak azonban örül, hogy az ő sikerének köszönhetően most nagy figyelmet kap a tudomány Magyarországon. Karikó Katalin az RTL Híradó kérdésére reagált a Nobel-díjas magyar fizikus, Krausz Ferenc tanárok mellett kiálló szavaira, azt mondta, nem követi a magyar tanárok helyzetét, de jó tanárokra mindig nagy szükség van.

A Telex három munkatársa Pankotai Lili, Nagy Blanka és Sas Bíborka szüleivel készített Hégető Horonka-díjas riportot. Az alkotásból kiderül, hogyan élik meg a kormányt nyíltan kritizáló fiatalok szülei azt, ahogyan a hatalom és a média bánik a gyerekükkel.