A gázai túszdrámáról, Netanjahu céljairól és az eltérő nemzetközi értelmezésekről beszéltek a megszólalók – 675 napja zajlik a konfliktus.

Meg kell teremteni a teljes jogú palesztin államot a tartós béke érdekében – jelentette ki az orosz elnök a Palesztin Hatóság elnökével tartott megbeszélésén.

Iszmail Hanije Hamász-vezért néhány órával azután ölték meg Bejrút belvárosában, hogy részt vett az iráni elnök eskütételén.

A diplomata így akarta jelezni, mit tett több mint 140 ország, amely megszavazta, hogy több jogot kapjanak a palesztinok a világszervezetben, és ismerjék el a palesztin államot. Az állásfoglalás ellen kilenc ország voksolt, köztük Magyarország. Bár a döntéssel néhány engedményt kaptak a palesztinok, szavazati joguk továbbra sem lesz.

Három Olaszországban élő palesztin férfi öngyilkos merényleteket tervezett polgári és katonai célpontok ellen külföldön, az olasz rendőrök elfogták őket. 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint egyre több gyerek hal éhen a blokád alá vont Gáza-övezetben. 

„A Palesztin Állam létrehozásáig konfliktusban maradunk Izraellel” – mondta a lemondott palesztin miniszterelnök.

Két izraeli-argentin állampolgárságú férfit mentettek ki a palesztin terroristák fogságából izraeli katonák vasárnap – a zsidó állam hadserege tette közzé az erről készült felvételeket. Közben az amerikai elnök figyelmeztette Izraelt: hagyjon fel a dél-gázai Rafah megtámadásának tervével, és védje meg a háború kezdete óta ide menekült palesztin civileket.  

Olyannyira bojkottálják őket, hogy az már a cégek forgalmán is meglátszik.

A nappaliban iskolába készülődik Dafna – a 15 éves izraeli-magyar állampolgárságú lány is azok között a túszok között volt kishúgával a 8 éves Elával, akiket a Hamasz terroristái elraboltak tavaly október 7-én, amikor támadást indítottak Izrael ellen. A lány hetekkel a visszatérésük után tudott csak interjút adni arról, min ment keresztül.

Kirúgták az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének több alkalmazottját és vizsgálat indult, hogy kiderítsék milyen szerepük volt az Izrael elleni októberi terrortámadásban. Jeruzsálemben állítják: bizonyítékaik vannak arra, hogy az ügynökség tagjai is részt vettek vérengzésben, amely kiváltotta a Gázában zajló háborút. A hírre a legnagyobb támogató országok felfüggesztették a segélyszervezet finanszírozását.

Száz napja tart a Hamász és Izrael háborúja. A terrorszervezet októberi támadásában több mint 1400-an haltak meg. Az izraeli válaszcsapásoknak pedig már csaknem 25 ezer palesztin áldozata lehet. Gázát földig bombázták, a Hamász által elhurcolt túszok felét viszont még mindig nem sikerült kiszabadítani. 

Még a nyomorban élő Kongóval is tárgyaltak palesztinok befogadásáról.

Az EU mérlegeli egy szélesebb körű, középtávú csomag kidolgozását is, amely hozzájárulna Gáza és Ciszjordánia gazdasági és politikai stabilitásához.

A palesztin hírügynökség szerint legalább ötvenen meghaltak, amikor izraeli légicsapás ért két iskolát Gázában, amely kitelepített embereknek nyújtott menedéket.

Amennyiben nem sikerül megállapodni a tűzszünet újabb meghosszabbításáról Gázában, a harcok csütörtöktől tovább folytatódnak. A Hamász eddig összesen 81 túszt engedett el. Még két magyar állampolgárságú túsz van fogságban. A külügyminisztérium azt közölte: egyikük biztosan életben van.

Tízből majdnem négy magyar ugyanakkor jóformán népirtásnak gondolja azt, amit Izrael a palesztinokkal művel, ez derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.

Önvédelem ≠ Népirtás – olvasható a budai rakpartról látható transzparensen.

A személyautó sofőrje amint meglátta a tankot, megpróbált megfordulni és elmenekülni, ám ekkor egy izraeli tank tüzet nyitott rá, a jármű pedig felrobbant. 

Az UNRWA szerint aggasztó a jelenség és arra utal a raktárak kifosztása, hogy kezd felbomlani a rend a blokád alatt tartott övezetben.

Ha az ellenség egy csapásra le kívánja zárni a fogva tartottak kérdését, mi készek vagyunk erre – üzenték. 

A világszervezet elnöke arról beszélt, hogy a palesztinokat 56 évig „fojtogató megszállás alatt tartották”.

Hosszú, konfliktusos évek húzódnak Izrael és a palesztinok viszonya mögött, amely a Hamász izraeli támadása miatt újra előtérbe került. A világ nagy része együttérzett Izraellel az első támadás után, de úgy tűnik, sokan oldalt váltottak, amikor Izrael válaszcsapása miatt Gázában humanitárius válság alakult ki. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Fókusznak adott interjúban az izraeli-palesztin konfliktus gyökereiről beszélt, elmagyarázva 80 év történetét, ami oda vezetett, hogy a kétharmad budapestnyi területen élő palesztinok körében ma is teljes a jogfosztottság. Olyan fogalmakat is tisztáz, hogy mit jelent a cionizmus, és keretezi azt is, miért nyerte meg a választást a radikalizmusáról ismert Hamász a palesztin területeken. Miért van válságban az izraeli belpolitika, és milyen lehetőségek vannak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére, még mielőtt Gázában éhen és szomjan halnak a civilek?

A 2,3 milliós Gáza övezet lakosságának mintegy fele kiskorú. Több mint 5300-an sebesültek meg közülük. 

Élelmiszert, ivóvizet és gyógyszereket szállító teherautók jutottak be a Gázai övezetbe Egyiptom felől. Mindeközben Izrael ENSZ nagykövete lemondásra szólította fel António Guterres ENSZ-főtitkárt, Mahmúd Abbász palesztin elnök pedig felszólította Emmanuel Macron francia elnököt, hogy segítsen véget vetni az agressziónak.

A Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy már több mint kétezer gyerek meghalt október 7-e óta, az összes halálos áldozatok száma pedig átlépte az ötezret az övezetben.

„Nem tudom, hogy mi lesz, hogy meddig tart a háború. Hogy lesz-e egyáltalán Gáza” – mondta a Fókusznak nyilatkozó, Magyarországon élő palesztinok egyike. Ramadan Meghari szerint a gázai fiatalok rosszkor, rossz helyre születtek. Egy ciszjordániai hoteltulajdonos szerint a nagyapja földje járna nekik.

Két amerikai túszt engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, de közben 50 másik túsz szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások kudarcot vallottak.

Az izraeli hadsereg nekiment Greta Thunbergnek, miután a svéd klímaaktivista kiállt a gázai palesztinokért és civil lakosságért, illetve mert megosztott a közösségi médiában egy posztot, amely szerint népirtás zajlik az övezetben. 

Ivóvízhiány és egészségügyi válsághelyzet fenyeget a blokád alá vett Gáza övezetben. Bár Izrael beleegyezett, hogy Egyiptom korlátozott segélyszállítmányt küldjön a palesztin civileknek, továbbra is folytatja a terület bombázását. Joe Biden amerikai elnök után Rishi Sunak brit kormányfő is Tel-Avivba utazott, hogy megpróbálja enyhíteni az egész térség biztonságát fenyegető háborús feszültséget.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem engedélyezte a II. kerületbe péntekre bejelentett demonstrációt.

Siklósi Gábor mentőápoló Magyarországról érkezett Izraelbe. 

Humanitárius léghidat hoz létre az Európai Unió Gáza megsegítésére, hogy fokozza a palesztin népnek nyújtott sürgősségi támogatást. Az első két légi járat még a héten elindul, ezek életmentő felszerelésekből szállítanak utánpótlás a gázai humanitárius szervezeteknek.

Már több mint kétezer halálos áldozata és közel tízezer sérültje van a Gáza övezetet sújtó izraeli légicsapásoknak. Tel-Aviv szombat délutánig adott határidőt a civileknek, hogy elmeneküljenek a terület északi részéről, mielőtt megindítják a szárazföldi támadást. A felszólításra százezrek hagyták el otthonukat, az Izraelt megtámadó Hamász terrorszervezet viszont továbbra is rakétákkal lövi a zsidó államot.

A Hamász péntekre az egész muszlim világban tüntetésekre szólított fel a palesztinok támogatására. Több európai országban is az antiszemitizmus és az Izrael-gyűlölet megerősödésétől tartanak, köztük Németországban is, ahol a berlini rendőrség jelentősen fokozta a biztonsági intézkedéseket. Csütörtök este egy álarcos csoport Molotov-koktéllal dobálta meg a rendőröket. Van olyan zsidó üzlet, amely inkább bezár pénteken, mert féltik a személyzetet és a vendégeket.

A francia rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be Párizsban csütörtökön, hogy feloszlasson egy palesztinokat támogató, betiltott gyűlést.

Amerikától Ausztráliáig tüntetnek az izraeli mészárlás és a Gáza övezeti bombázások miatt. Nyugati bevándorló arabok és palesztinpártiak gyakran szélsőséges megnyilvánulásokkal fejezik ki szimpátiájukat a Hamász mészárlása iránt, Sidney-ben egyenesen elgázosítással fenyegették meg a zsidókat. Nyugaton Izrael-párti hangokat is hallani az utcákon, míg Iránban például tűzijátékkal köszöntötték a terroristák akcióit.

A legfrissebb adatok szerint legalább 30 halálos áldozata és több száz sebesültje van a Gáza övezetben a keddről szerdára virradó éjszaka végrehajtott izraeli légicsapásoknak – ezt mondja legalábbis az övezetet irányító Hamász. Találat ért több lakóépületet, gyárat, mecsetet és boltot is. Az izraeli hadsereg 300 ezer katonája vonult fel az övezet határához. Élő videóközvetítésünk Gázából  véget ért.

A Hamász fegyveresei házról házra jártak a Gáza övezet határvidékénél lévő Beri kibucban, és elrabolták vagy megölték az embereket.

A Perszepolisz és a Gol Gohar mérkőzésén tűztek össze a szurkolók.

Hivatalosan is kihirdette a hadiállapotot az izraeli biztonsági kabinet a Hamász palesztin terrorszervezet összehangolt támadása után. Előzőleg az izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy megbosszulják, hogy a Hamász behatolt Izrael területére. Az összecsapásoknak már több száz halálos áldozata és legalább kétezer sebesültje van.

Ő is azok között a bulizó fiatalok között volt, akikre egy technopartin csapott le a Hamász.

Alexandriában járt az izraeli turistacsoport, amikor váratlanul fegyverrel támadt rájuk az a rendőr, akit a hírek szerint éppen a védelmükkel bíztak meg.

Videóra vették, ahogy állítólag palesztinok ugrálnak egy, a Hamász fegyveresei által zsákmányolt izraeli tankon.

Bella Hadid azután kritizálta az ultranacionalista Itamar Ben-Gvir minisztert, hogy az arról beszélt, hogy a zsidó telepesek mozgásszabadsága Ciszjordániában fontosabb, mint a palesztinok jogai.

Ciszjordániában újra föllángolt az erőszak: kedden palesztin merénylők agyonlőttek négy zsidó telepest, mire másnap az izraeliek palesztinok házait és autóit gyújtották fel.

Elszabadult az erőszak Izraelben, miután a hadsereg 11 palesztint megölt, több mint százat pedig megsebesített egy ciszjordániai razziában. A katonák terroristákra csaptak le, de az áldozatok fele civil volt, köztük idősek és egy kamaszfiú is. Miután a vérfürdőre válaszul a Gáza-övezetből több rakétát is kilőttek a zsidó állam területére, a légierő megtorló bombázást hajtott végre.

A palesztin szervezeteknek nyújtott európai támogatások leállítását akarják elérni.

A német államfő szerint az ország hibákat követett el, ami az izraeli sportolók halálhoz vezetett.