Borozva, hegedűszóra ünnepelte Orbán Viktor Krasznahorkai László Nobel-díját – az író könyvei pillanatok alatt elfogytak.

23 év után újra magyar író nyerte el az irodalmi Nobel-díjat: Krasznahorkai László. Már első regényével, az 1985-ös Sátántangó-val hatalmas sikert aratott, és azóta is különleges, apokaliptikus világokat tár az olvasók elé. Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója szerint Krasznahorkai bemutatja az elesettek életét, és azt, hogyan keresik a boldogságot. Stílusa egyedi: hosszú, légzésnyi ritmusú mondatai magukkal ragadják az olvasót, és a legnehezebb helyzetekben rejlő csodákat is feltárják.

Krasznahorkai László kapta meg az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben. Az író meghatottan nyilatkozott a svéd rádióban az elismerésről.

A díjat Sulyok Tamás adta át. Az eseményen Áder János korábbi államfő is részt vett, de Novák Katalin nem.

A kortárs novella mesterének tartják.

Krausz Ferenc szerint önmagában az nem probléma, ha külföldön is szereznek tapasztalatot a magyar tudósok.

Átutalta a Nobel-díjért járó félmillió dollárt, azaz több mint 180 millió forintot a szegedi egyetemnek Karikó Katalin – jelentette be a tudós Szegeden. A pénzből évente egy-egy kiemelkedő hallgatót és oktatót díjaznak majd 5-5 ezer dollárral. A tudós az egyetemnek ajándékozta a 18 karátos aranyból készült Nobel-díj hiteles másolatát is, amit a tiszteletére rendezett kiállításon állítottak ki.

Karikó elmondta, nagyon sokan dolgoztak a koronavírus elleni vakcinán és az azt lehetővé tevő kutatásokon, ezért szeretné megosztani a díjat.

És azt is elmondta, mi az, ami elkeseríti.

A tudósok és a politikai hatalom felelőségéről szól a Rózsavölgyi Szalonban héten bemutatott A díj című darab. Az előadás valós történetet mond el, ami az egyik Nobel-díjjal kapcsolatos. A színdarabhoz a tudósok felelőségét hangsúlyozva két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc levelet írt a rendezőnek. 

A Nobel-díj nem teszi sem tévedhetetlenné, sem feddhetetlenné az embert: ezt az utóbbi évekből számos eset bizonyítja, köztük Bob Dylané is.

Balogh Petya két új cápatársával, Dr. Varga Eszterrel és Sárospataki Alberttel közösen fektettek be Pardo-Aroca Ricardo tudásfeltáró szoftverébe, a HubSciencbe. Petyát többek között arról kérdeztük, hogy milyen innovációs lehetőségeket lát a szoftverben, és azt is kifejtette, hogy egy startup esetében miért érdemes első befektetőként alacsony százalékért cserébe magas összeget ajánlani – amit a Cápák közöttben Balogh Levente sérelmezett.

Bill Gates, a Microsoft multimilliárdos alapítója ötös listát készített azokról a dolgokról, amik szerinte 2023-ban a legjobb történések voltak.

Két magyar is Nobel-díjat kapott, meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, elbocsátották Ádám Zoltánt, a Corvinus docensét, megdőlt az októberi melegrekord, a Hamász terroristái megtámadták Izraelt. Az októberi hírek felidézésével folytatjuk a 2023-as év eseményeinek összefoglalását.

Kitartás, és a tudományba vetett megingathatatlan hit – ez a közös Karikó Katalinban és Krausz Ferencben. Ezeknek köszönhetően pedig idén megkapták a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat. Karikó Katalin az mRns alapú vakcinák kifejlesztéséért orvosi, Krausz Ferenc pedig az elektronok mozgásának feltérképezéséért fizikai Nobel-díjat kapott. Idén mindketten az Év embere jelöltjei. 

Cserpes Laura kísérőként utazott Stockholmba, ahol a Nobel-díj gálájához kapcsolódó különleges programokon vehetett részt. Például volt komolyzenei koncerten, és a Nobel-díjasok kerekasztal-beszélgetését is meghallgatta. Élményeiről a Reggeliben mesélt. 

Michelin-csillagos séf által megtervezett halvacsorával, ünnepi beszédekkel, és végül éjszakába nyúló tánccal ért véget az idei Nobel-díjasok méltatása a svéd fővárosban. Miután a díjazottak – köztük a két magyar, Karikó Katalin és Krausz Ferenc – vasárnap délután megkapta a legnagyobb tudományos elismerést, a svéd királyi család tagjaival és a meghívott több mint ezer vendéggel együtt a stockholmi városházára vonultak a hagyományos Nobel-bankettre. 

Vasárnap a két új Nobel-díjasunkért öltözött piros-fehér-zöldbe a Lánchíd.

Két magyar vehetett át Nobel-díjat a svéd királytól Stockholmban. Azt már október óta tudni, hogy Karikó Katalin kapta megosztva az orvosi, illetve Krausz Ferenc szintén megosztva a fizikai Nobel-díjat. Az elismeréseket azonban hagyományosan az alapító svéd tudós, Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

A két magyar kitüntetettnek XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a díjat a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.

Főként a tudományos eredményekről volt szó, de a háborút is megemlítette Krausz.

Az mRNS kifejlesztése gyógyításhoz című előadásában kitért a szegedi egyetemi éveire is Karikó Katalin a stockholmi előadásán.

Karikó Katalin szerint a tehetség kevésbé számít, akinek vannak álmai, elszántsága és kitartása, az sikeres lehet.

Új regényét azért kezdte el írni, mert, mint mondja, Erdogan kormánya egyre jobban autoriterré vált. A pestis éjszakái nemrég jelent meg magyarul, a regény kapcsán az elnyomó rendszerről, a nem olvasó török bírákról, a Nobel-díj nyújtotta védelemről és a New York-i metróról is beszélgettünk Orhan Pamuk íróval. És arról is, hogy szerinte miben nincs igaza Margaret Atwoodnak.

Több tettes is magára vállalta a Nobel-díjas tudós, Karikó Katalin ükszüleinek megölését, de egyikre sem tudták rábizonyítani a bűnösséget.

75 milliárd forint támogatást kap a kormánytól a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ kutatása. A fizikus korábban azt mondta a programról a Híradónak, hogy lézer segítségével hatékonyabban tudják vizsgálni az emberek vérmintáit. Ez pedig segíthet a betegségek korai felismerésében. A szerdai kormányinfón bejelentették azt is, hogy Krausz Ferenc lett a frissen megalakult Kutatási Kiválósági Tanács elnöke.

António Egas Monizt biztosan nem rossz szándék vezette, amikor kitalálta a lobotómiát egy olyan korban, amikor a mentális betegségek kezelésére alig volt lehetőség. Sokakat azonban megnyomorított a kezelés, amiből egyesek üzletet csináltak, és még akkor is végezték, amikor már régen túllépett rajta a tudomány.

Egy székesfehérvári diákot hívott maga mellé a színpadra Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a hétfői díszvacsorán, ahol Novák Katalin köztársasági elnök és több kormánytag is részt vett. A fizikus arra kérte a közönséget, hogy tegyenek meg mindent a jövő kutatóiért. Karikó Katalin Nobel-díjas biológus pedig arról beszélt, hogy tanárai milyen sorsdöntő hatással voltak rá. A jelenlévő kormánytagok többségét hiába kérdeztük, hogy mit gondolnak a pedagógusok helyzetéről.

A közös fotójuk örökké a színész szobáját díszíti majd.

Krausz Ferenc a kormány tudománypolitikai tanácsának is a tagja volt, de nyáron kikerült belőle. Most egy új szervezet tagja lett.

Már várja, mikor foglalkozhat újra csak a kutatással – ezt mondta Karikó Katalin szerda délután a Magyar Tudományos Akadémián. A Nobel-díjas tudós hozzátette, annak azonban örül, hogy az ő sikerének köszönhetően most nagy figyelmet kap a tudomány Magyarországon. Karikó Katalin az RTL Híradó kérdésére reagált a Nobel-díjas magyar fizikus, Krausz Ferenc tanárok mellett kiálló szavaira, azt mondta, nem követi a magyar tanárok helyzetét, de jó tanárokra mindig nagy szükség van.

 A nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértéséért tett erőfeszítéseiért.

A világhírű tudós az amerikai CNBC-nek mesélt a szülőségről.

A magyar származású belgrádi érsek Mária országáról prédikált.

Aggodalommal figyeli a tanári szakma jelenlegi megbecsültségét Krausz Ferenc, aki a héten kapott fizikai Nobel-díjat. Az állami tévének nyilatkozva azt kérte a döntéshozóktól, tegyenek meg mindent, hogy helyreálljon a tanári szakma becsülete, különben nemhogy Nobel-díjasai, tanárai sem lesznek Magyarországnak. Ezeket a mondatokat azonban az állami hírügynökség kihagyta a tudósításából.

Elsöprő magyar siker: a héten Nobel-díjas lett Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Káosz volt a Keletiben, miután a Budapestről érkező nemzetközi vonatokat levágták a nyugat-európai hálózatról. Nagy Ervin szerint ha máshogy nem megy, közvetlenül kell támogatni Ivány Gáborék munkáját, a kormány pedig nem tervezi korlátozni a készpénz használatát. Mit gondol Lukács László Tóth Gabiról és a Carson Comáról? Ezek a hét videói. 

Az iráni vezetés szerint Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni jogvédő Nobel-békedíja politikailag motivált.

A Nobel-díjas fizikus szerint még a leggazdagabb országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek.

Milyen lesz vajon, ha megjelennek a volán mögött az ázsiai buszsofőrök? Hogyan lehet olcsóbb az élet egy tengerjáró hajón, mint a nyugdíjasotthonban? Miért fontos a vessző a rendeletekben? Hogy lehet az utca közepén a villanyoszlop? Mit tennél, ha téged is felhívna Djokovic? A Reggeli szerkesztői összeszedték a szeptember legmegdöbbentőbb, legmókásabb vagy épp legbizarrabb híreit, hogy ezekről Hajdú Steve színésszel, Tóth Zolkó TikTokkerrel és Pácz Viki, valamint Valtner Mályki Miklós humoristával beszélgessenek.

Az illetékes minisztérium nem árulta el, hogy a tudós miért került ki a testületből.

A rektori épület előtt fogadják Karikó Katalint a Szegedi Tudományegyetemen.

A norvég író, Jon Fosse kapja a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

Hatalmas áttörés következhet be és teljesen átalakulhat az orvostudomány a közeljövőben: ebben szerepe van a friss magyar Nobel-díjasoknak, Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek is. A riportból az is kiderül, pontosan hogyan működik az mRNS alapú terápia.

Rászoruló kárpátaljai és menekült ukrán gyerekeknek adja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmát Krausz Ferenc. A fizikus az RTL Híradónak azt mondta, éppen tanárokat toboroznak, hogy korrepetálni tudják a háború miatt nehéz helyzetbe került gyerekeket. A tudós azt is elárulta, most elsősorban azt kutatja, hogyan lehet a lézert a rákdiagnosztikában használni.

Interjút adott az RTL Híradónak Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A legnagyobb nemzetközi tudományos elismeréssel kitüntetett kutató azt mondta, még nehezen fogja fel a történteket, több időre lesz szüksége ahhoz, hogy mindent feldolgozzon. Karikó Katalin sikerét is óriási örömmel fogadta, akit minden kutató számára példaértékűnek tart. Az interjúban Krausz Ferenc elmondta, milyen jótékonysági célra ajánlja fel a díjjal járó pénzjutalmat, elmagyarázta, hogyan lehet a lézereket a rákdiagnosztikában használni, és azt is, mit nyújt számára a németországi tudományos környezet. 

Átszámítva 368 millió forintot adományoz ukrajnai rászorulóknak.

Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja a kémiai Nobel-díjat.

Szilva Attila szerint remek, hogy két magyar is Nobel-díjat kapott, de érdemes megnézni, hogy milyen helyzetben van a magyar oktatás.

Egykori tanára szerint a Nobel-díjas tudós ugyanaz a szerény kisújszállási lány maradt, mint aki egykoron volt.

Újabb magyar Nobel-díjasunk van. Krausz Ferenc és kutatótársai kapták idén a fizikai Nobel-díjat. A kutatókat azért díjazták, mert új módszereket dolgoztak ki az atomok és molekulák belsejében található elektronok mozgásának feltárásához. Ennek többek között az orvostudományban lehet gyakorlati jelentősége, korai szakaszban diagnosztizálhatnak súlyos betegségeket, például a rákot vagy az Alzheimer-kórt.