5 zseniális Krasznahorkai-regény, amelyet mindenképp el kell olvasnod

rtl.hurtl.hu

2025. november 23. 10:00

Krasznahorkai László prózája nem egyszerűen irodalom. Az a fajta, amely lassan körülfon, majd beszippant, és mire észbe kapunk, már nem csak olvasunk: benne élünk. Sűrű, hömpölygő mondatai és apokaliptikus látomásai nem kínálnak könnyű menekülést, cserébe viszont felkavaróan mély világismeretet adnak. Összeállításunkban öt olyan regényt ajánlunk az idei irodalmi Nobel-díjas írótól, amely alapjaiban változtatja meg az olvasó valóságról alkotott képét.

1. Sátántangó (1985)

Krasznahorkai első regénye rögtön kultikus státuszba emelkedett, és mára a kortárs magyar próza egyik alapköve. Története egy lepusztult faluban játszódik, ahol az emberek a reménytelenség és a várakozás fogságában élnek – egészen addig, amíg fel nem bukkan a titokzatos Irimiás. A Sátántangó hipnotikus szerkezete és baljós atmoszférája nem engedi el az olvasót: lassan, könyörtelenül húz be egy világba, ahol a megváltás ígérete éppolyan képlékeny, mint a pusztulásé.

2. Az ellenállás melankóliája (1989)

Krasznahorkai második nagyregénye apokaliptikus látomásként bomlik ki: egy vándorcirkusz érkezik a kisvárosba, benne egy rejtélyes, kitömött bálnával – és mintha ezzel együtt a világ vége is megérkezne. A hatalom, a félelem és a tömeglélektani folyamatok könyörtelen elemzése ez a regény, amelyben Krasznahorkai végérvényesen megtalálja saját hangját. Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmje ennek a műnek az adaptációja – nem véletlen, hiszen a próza már önmagában is szinte filmnyelven gondolkodik.

3. Északról hegy, délről tó, nyugatról utak, keletről folyó (2013)

Ez a regény a Krasznahorkai-életmű egyik legmeditatívabb darabja. Egy férfi utazását követjük, aki a világ és önmaga határait járja körbe: a lét végtelenét, a mozdulatlanságot, a belső csendet kutatja. A japán kultúra és gondolkodásmód erőteljesen átszövi a szöveget, amely egyszerre lírai, misztikus és filozófiai. A cím labirintusa a könyv egészének esszenciája: a tér, az idő és a tudat lebomló falait idézi meg.

4. Báró Wenckheim hazatér (2016)

Krasznahorkai egyik legnagyobb szabású műve, amely groteszk humorral, ironikus élességgel és fájdalmas pontossággal rajzol képet a kortárs Magyarországról. A címszereplő, a bukott arisztokrata hazatér szülővárosába, ahol mindenki a csodavárás állapotában él – de az érkező sem azt hozza, amit várnak. A káosz, a reménytelenség és a kollektív illúziók kavargó panorámája ez a regény, amelyért az író elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A mű sötét humorában és már-már biblikus mondataiban benne van a teljes Krasznahorkai-univerzum.

5. Zsömle odavan (2024)

A legfrissebb Krasznahorkai-regény társadalomkritikai szatíra, amely egyszerre nevettet, borzaszt és gondolkodtat el. Főhőse, a 91 éves Kada Józsi bácsi megingathatatlanul hiszi, hogy ő a titkos magyar király, Horthy Miklós 1944-es rejtett koronázásának örököse, Dzsingisz kán és IV. Béla leszármazottja. Olvasás közben hol egy őrült elme tébolyult vízióját látjuk, hol pedig felmerül a gyanú: mi van, ha mindez igaz? Krasznahorkai finom egyensúlyt teremt valóság és őrület, paródia és prófécia között. A regény egyszerre tükör és torztükör: rólunk szól, és arról, amiben élünk.

Krasznahorkai regényei nem megúszhatók és nem leegyszerűsíthetők.


Aki belefog, annak fel kell adnia a könnyű olvasmány illúzióját – cserébe viszont olyan mélységeket kap, amelyek ritkán adódnak az irodalomban. Ez az öt mű tökéletes kiindulópont mindazoknak, akik szeretnének belépni a Krasznahorkai-féle, sötét fénnyel izzó univerzumba.

Nyitókép forrása: Getty Images