Rászoruló kárpátaljai és menekült ukrán gyerekeknek adja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmát Krausz Ferenc. A fizikus az RTL Híradónak azt mondta, éppen tanárokat toboroznak, hogy korrepetálni tudják a háború miatt nehéz helyzetbe került gyerekeket. A tudós azt is elárulta, most elsősorban azt kutatja, hogyan lehet a lézert a rákdiagnosztikában használni.

Interjút adott az RTL Híradónak Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A legnagyobb nemzetközi tudományos elismeréssel kitüntetett kutató azt mondta, még nehezen fogja fel a történteket, több időre lesz szüksége ahhoz, hogy mindent feldolgozzon. Karikó Katalin sikerét is óriási örömmel fogadta, akit minden kutató számára példaértékűnek tart. Az interjúban Krausz Ferenc elmondta, milyen jótékonysági célra ajánlja fel a díjjal járó pénzjutalmat, elmagyarázta, hogyan lehet a lézereket a rákdiagnosztikában használni, és azt is, mit nyújt számára a németországi tudományos környezet. 

Átszámítva 368 millió forintot adományoz ukrajnai rászorulóknak.

Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja a kémiai Nobel-díjat.

Szilva Attila szerint remek, hogy két magyar is Nobel-díjat kapott, de érdemes megnézni, hogy milyen helyzetben van a magyar oktatás.

Egykori tanára szerint a Nobel-díjas tudós ugyanaz a szerény kisújszállási lány maradt, mint aki egykoron volt.

Újabb magyar Nobel-díjasunk van. Krausz Ferenc és kutatótársai kapták idén a fizikai Nobel-díjat. A kutatókat azért díjazták, mert új módszereket dolgoztak ki az atomok és molekulák belsejében található elektronok mozgásának feltárásához. Ennek többek között az orvostudományban lehet gyakorlati jelentősége, korai szakaszban diagnosztizálhatnak súlyos betegségeket, például a rákot vagy az Alzheimer-kórt.

Még nem szokott hozzá ahhoz, hogy Nobel-díjas tudós lett – ezt mondta az RTL Híradónak Karikó Katalin. A Philadelphiában élő magyar kutató hétfőn kapta meg az orvosi Nobel-díjat tudóstársával. Azt is elmondta, a Covid után most már egy másik betegséget kutat, de részleteket egyelőre nem árult el. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkár helyettese szerint itthon is lehetne hasonló eredményeket elérni, ha nagyságrendileg több pénzt kapnának a kutatók.

Karikó Katalin után, Krausz Ferenc fizikus is megkapta a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést. Őt és két társát lézertechnológiai kutatásaikért díjazták. Krausz Ferenc Móron született, Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Németországban él, már 20 éve. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává. Miután kiderült, hogy Nobel-díjas lett azt mondta, egyelőre próbálja elhinni, hogy ez megtörténik vele.

Karikó Katalin tavaly azért hagyta el a BioNTech-et, hogy új kutatásaira koncentráljon. Nem árulta el, hogy melyik gyógyíthatatlan betegséggel dolgozik, mert nem akar feleslegesen reményt adni. A Nobel-díjjal elismert magyar kutató az RTL Híradónak adott interjút.

Most mindenki büszke rájuk – de korábban is azok voltunk?

Telefonon adott interjút a Nobel-díjas magyar fizikus.

Többek között Gyurcsány Ferenc és Novák Katalin is gratulált Krausz Ferencnek.

 A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába.

Újabb magyar Nobel-díjasunk van.

Karikó Katalin, a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa az mRNS vakcinák kifejlesztésével kulcsszerepet játszottak az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben és új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt. Karikó lett az első Nobel-díjas magyar nő, ugyanakkor a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a legrangosabb tudományos díjat.

A sikerhez jó társ és kitartás kell – ezt mondta Karikó Katalin a Tudományos Akadémián, diákoknak tartott előadásában még júniusban. Többször is beszélt arról, hogy egyszerű, vidéki családból származik, ahol alapvető volt a szorgalom és a tanulás. Karikó Katalint mindig is a kutatásai gyakorlati haszna, és nem a tudományos siker érdekelte. Nem is álmodott arról, hogy egyszer a világ egyik legismertebb – és legelismertebb – tudósa lesz.

Orvosi Nobel-díjat kapott Karikó Katalin. A Covid-járvány elleni küzdelem sikeréhez nélkülözhetetlen, mRNS alapú vakcinák működési elvének kidolgozásáért ítélték neki és kutatótársának, Drew Weissman-nak a legrangosabb tudományos elismerést. Karikó Katalin Amerikában van, még aludt, amikor felhívták a hírrel. Egykori egyetemén, Szegeden mostani diákok is élőben izgulták végig a bejelentést. Nekik videóhívásban azt mondta, hogy koncentráljanak a munkájukra, és azokra a dolgokra, amiken változtatni tudnak, így lehetnek sikeresek. 

Karikó Katalin kapta az idei élettani és orvosi Nobel-díjat, megosztva, a Covid-járvány sikeres leküzdéséhez nélkülözhetetlen, mRNS alapú vakcina kifejlesztésért. A tudós egykori egyetemén, Szegeden hatalmas ováció fogadta a bejelentést, amit élőben követtek az oktatók, hallgatók és újságírók. A friss Nobel-díjas Karikó Katalin videón jelentkezett be philadelphiai otthonából. A magyar diákoknak azt üzente: élvezzék azt a munkát, amit csinálnak, mert akkor egyre jobbak lesznek benne és csak arra koncentráljanak, amin tudnak változtatni, így tudnak sikereket elérni.

Először azt hitte, valaki csak viccel vele.

A kitüntetés nem csak dicsőség, pénzdíjjal is jár. Karikó Katalin milliókat tehet zsebre. 

Az ellenzéki pártok vezetői és Novák Katalin köztársasági elnök is reagált már.

Az idén Karikó Katalin kapta a fiziológiai-orvosi Nobel-díjt közösen Drew Weissmannel. A bejelentéskor a döntést azzal indokolták, hogy a szolnoki születésű mikrobiológus társával együtt kulcsszerepet játszott az mRNS-vakcinák kifejlesztésében, ami utat nyitott a jövő számára is. A Svéd Királyi Akadémiánál azt írták, hogy az űttörő felfedezés alapvetően változtatta meg az mRNS és az emberi immunrendszer közti kapcsolat megértését. A díjazottak a modern történelem egyik legnagyobb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején járultak hozzá a vakcinafejlesztés ütemének gyorsításához.

Karikó Katalin és Drew Weissman nyerte az orvosi Nobel-díjat, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

Az orosz és a fehérorosz nagykövetet is meghívták az idei Nobel-díj ünnepségre. Az alapítvány szerint most igyekeztek azokat is bevonni, akik nem osztják a Nobel-díj értékeit.

Hatalmas életmű, felmérhetetlen veszteség – írja az irodalomtörténész.

Azért, mert azt közösen kapta ukrán és fehérorosz jogvédőkkel.

Három amerikai kutató nyerte el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését.

Azokat teszi fel a listára a Putyin-rezsim, akiket be akarnak fenyíteni.

Még a nevét sem hajlandó kimondani, annyit ártott Európának. 

Magyarul például az Árulás, az Egy asszony, az Évek és a Lánytörténet című regénye jelent meg. 

Az indoklás szerint Ernaux a bátorsággal és sebészi pontossággal tárta fel a személyes emlékezet gyökereit és elidegenedéseit.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (375 millió forintnyi összegen) osztoznak.

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger munkásságát ismerte el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A svéd Svante Pääbo kapta a díjat.

Kiáltványukban a tudósok azt írták, hogy a tudomány erős fegyvereket adott a politikusok kezébe, de nekik azokat békés célokra kell használniuk.

A Novaja Gazeta főszerkesztője szerint közös szégyenük a jelenlegi háborús helyzet.

Az idei kémiai Nobel-díjat sem Karikó Katalin kapta, pedig sokan a magyar biokémikust tartották a legesélyesebbnek a több koronavírus elleni oltóanyag alapjául szolgáló mRNS-technológia kifejlesztése miatt. A díjat két molekula-kutató kapta. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese szerint a Nobel-díjnál gyakori, hogy több tíz év is eltellik a felfedezés és a díjazás között.

David Julius és Ardem Patapoutian kapták idén az orvosi Nobel-díjat. Olyan kutatásért, ami azt segít megérteni, hogyan érzékeli az idegrendszerünk a mechanikai hatásokat, például a hőt. Karikó Katalinnak is nagy esélyese volt a díjnak, idén minden rangos nemzetközi elismerést megkapott a Covid-vakcina fejlesztésében végzett munkájáért.

Karikó Katalin Nobel-díjra jelöltségét nem tudta díjra váltani. Az elmúlt napokban azonban csak úgy záporoztak felé a díjak. Amiért úttörő szerepet játszott a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, a hétvégén megkapta a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat. De bezsebelte Ausztria, Németország, és Franciaország legelőkelőbb tudományos elismeréseit is.

Mindössze 25 fiatal kapott meghívást a világból a Nobel-díjátadóra és az azt megelőző konferenciára, de Novák Blanka köztük volt. Ha kíváncsi vagy, hogy mit hozott a Cápák elé a fiatal lány, kapcsolj hétfőn 21 órakor az RTL Klubra!

Tudós volt, de nem kerülhette el a politikát. Kémkedett a németek ellen, de harcolt a szovjet önkény miatt is – mindig hazájáért küzdött – az ötvenes években Amerikába emigrált. Egy magyar életút a XXI. században.

Mit csinálunk a pénzünkkel, a befektetéseinkkel, mire és milyen hitelt veszünk fel? Ezek a döntéseink mozgatják a gazdaságot, így ez igencsak érdekli a közgazdászok egy növekvő csoportját. Ez az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan.

Meglepte és részben meghökkentette az irodalom világát, hogy nem író és nem költő, hanem egy kolosszális zenész, dalszerző és előadóművész, a 75 éves, ma is koncertező amerikai Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat. Lelkendező és fanyalgó vélemények fogadják. Költészet a dalszöveg? Irodalom egy zenei és előadóművészi életmű? Az irodalom fogalmának tágítása és modernizálása vagy az irodalom rangfosztása Bob Dylan Nobel-díja?

Konrád György jelölte az írót az irodalmi Nobel-díjra. A Svéd Akadémia szabályzata viszont titoktartást ír elő. Konrád azonban elárulta, hogy kire szavazott, ezért kizárhatják Esterházyt. Konrád azzal indokolta döntését, hogy Esterházy beteg és jót tenne neki, ha tudná, hogy jelölt.

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra - állítja egy német szaklap, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat. Krausz Ferenc az MTA külső tagja és egy németországi Kvantumfizikai Intézet igazgatója. Szakterülete segítségével az atomok mozgása is láthatóvá válhat, ami a gyógyszerfejlesztésben is jelentős lépéseket hozhat. A magyar tudós bár örül, hogy esélyesnek tartják a díjra, szerinte vannak, akik érdemesebbek erre a kitüntetésre.

A fasoriban a számítógép atyja nem kapott jelest mennyiségtanból. Mi emelete a világ középiskolái fölé a magyar gimnáziumot?