Magyarországon megszűnt a felderítetlen korrupció - ezt állította csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank online konferenciáján Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint a rendőrség munkájának köszönhetően ma már nincsenek olyan kivizsgálatlan korrupció ügyek, amelyek sértik az emberek érdekeit. A DK viszont úgy látja: az Orbán-rendszer lényege a korrupció.

Orbán Viktor megöregített képével illusztrálja egy svéd emberi jogi szervezet a kampányát. Arra biztatnak, hogy minél többen támogassák azokat, akik felszólalnak a korrupt kormányok ellen. A plakát szövege szerint 2034-ben ismét Orbán Viktor nyerte a választást Magyarországon. A szervezet korábban bírálta azt a magyar törvénymódosítást is, amely miniszteri engedélyhez köti, hogy nem házasságban élők - így az azonos nemű párok is - örökbe fogadhassanak gyereket. A kormány megkeresésünkre azt írta: nem foglalkoznak külföldi melegjogi szervezetek pénzgyűjtő kampányaival.

Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt Lázár János szerint a Miniszterelnökség egykori budai telkének értékesítése. A korábbi miniszter erről a válaszonline-nak beszélt. Utána több ellenzéki politikus is a hatóságokhoz fordult, hogy újra vizsgálják meg a Feneketlen-tó melletti terület eladásának körülményeit. A rendőrség szerint viszont nem történt bűncselekmény. Lázár János annak idején elbocsátotta a tárca cégének vezetőjét, aki az eladásról döntött.

Letöltendő börtönt, pénzbüntetést és vagyonelkobzást is javasol az Központi Nyomozó Főügyészség a korrupt autópálya-rendőrök ellen. Tavaly februárban derült ki, hogy a gyanú szerint külföldi sofőrök szabályszegései felett hunytak szemet pénzért cserébe. Alkalmanként 20 és 50 euró közötti összeget fogadhattak el. A 18 lébényi exrendőr ellen most emeltek vádat.

Soha nem hozott korrupt szándékú döntéseket és soha nem engedett maga köré korrupt szándékú embereket - mondta az RTL Híradó kérdésére Szijjártó Péter, ám arra továbbra sem válaszolt a külügyminiszter, hogy ki fizette az adriai luxusjachton töltött nyaralását. Szijjártó Pétert még augusztusban az Átlátszó fotósa fényképezte le az állami közbeszerzéseket százmilliárdos nagyságrendben elnyerő Szíjj László luxusjachtján.

Korrupcióval vádolja a német közszolgálati média a nemzetközi súlyemelő szövetséget. Ennek elnöke a magyar Aján Tamás. Az ARD több millió dollárnyi tisztázatlan sorsú támogatásról és lefizethető magyar doppingellenőrökről ír. A sportszövetség szerint több hazugság is van az állítások között, de kivizsgálják az elhangzottakat. A doppingellenes szervezet minden vádat cáfol.

Még az önkormányzati választások előtt jelent meg a Magyar Nemzetben és a Hír TV-n egy titokban rögzített felvétel, amelyen szerintük Lackner Csaba kispesti szocialista képviselő szerepel. Korrupcióról beszél, ügyeskedésről, százmilliós összegekről, és a felvétel még a drogozás gyanúját is felveti. Lacknert mindezek ellenére simán megválasztották, át is vette a mandátumát, igaz, botrányos körülmények között. Serdült Szilvia beszélt az ügy összes szereplőjével.

15 millió forint készpénze és 10 millió forintnyi tartozása van Borkai Zsolt győri polgármesternek – írta meg a hvg.hu, miután megnézték a vagyonnyilatkozatát. Az is kiderült: felesége nyilatkozatát nem csatolta a sajátjához. A Transparency International szerint ez lehet azért, mert nem élnek egy háztartásban, vagy eddig senki nem ellenőrizte a nyilatkozatát. Egy hete derült ki, hogy a korábban tanárként dolgozó feleségének négyhektáros farmja van Győr mellett. Borkai Zsoltot ma is hiába kerestük.

Uniós támogatásokkal összefüggő költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények miatt folyik nyomozás a törökszentmiklósi központú választókerület több településénél - erről tájékoztatta Polt Péter legfőbb ügyész a független Hadházy Ákost. Ő úgy tudja, hogy a terület fideszes képviselője, Boldog István megzsarolt polgármestereket azzal, hogy nem kapnak uniós támogatást, ha nem az általa kijelölt cégek végezhetik el a munkát.

A kórházi orvosokat nehogy megbüntessék, mert különben a rendőrök nem jutnak be soron kívül a vizsgálatokra – erre kéri a karcagi rendőrkapitány egyik beosztottját. A 11 perces, titokban rögzített beszélgetésben a kapitány azt is elmondja, hogyan intézné el, hogy a mozgássérült-helyre parkoló kórházi főigazgató büntetését eltöröljék. Az RTL Híradó birtokába került vágatlan felvételből kiderül, hogyan működnek a szabályokat kikerülő kölcsönös szívességek Karcagon.

A kórházi dolgozókat ne büntessék, mert akkor nem lehet elintézni a rendőrök soron kívüli ellátását - egyebek közt ezt is mondja a karcagi rendőrkapitány azon a hangfelvételen, amely az RTL Híradó birtokába jutott. Beosztottjait kéri arra, hogy differenciáltan bírságoljanak. Úgy tudjuk, az ügyben fegyelmi eljárás folyik, de nem a rendőrkapitány, hanem a felvételt készítő rendőrök ellen.

Amióta elvette a Fidesztől a polgármesteri széket Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen, most először vádolták meg őt korrupciós üggyel, egy önkormányzati lakás eladása miatt. Persze azt mondják, semmi szabálytalan nem történt. De ha már megvádolták, a hivatala elkezdte végignézni a korábbi lakáseladásokat, és ők is előálltak a Fideszre nézve kínos ügyekkel. Akik szintén azt mondták nekünk, hogy az ő idejükben minden rendben volt. 

Korrupció gyanúját veti fel, hogy a magyar állam előnyben részesíti a gazdasági élet bizonyos szereplőit - egyebek mellett ezt állapította meg az amerikai külügyminisztérium friss országjelentésében. Kritizálták a plakátkampányokat, a börtönök túlzsúfoltságát, a vagyonnyilatkozatok rendszerét, és azt is, hogy a Terrorelhárítási Központ bírói felhatalmazás nélkül indíthat megfigyeléseket. A Külügyminisztérium szerint a magyar gazdaság növekedése cáfolja a korrupciós vádakat.

Két és fél perces videóban mutatja be az európai liberálisok európai parlamenti frakciója, hogy szerintük Orbán Viktor hogyan épített ki oligarcha-rendszert Magyarországon, főként uniós források felhasználásával. Az animáció végén azt mondják, nem így kellene elkölteni a támogatásokat.

Egy 32 éves állatorvos helyi önkormányzati képviselőnek áll Szekszárdon, fideszes, 6 év után csalódik, meggyőződik róla, hogy a döntéseket nem éppen a tisztesség jellemzi. Kiszáll. 4 év múlva az LMP társelnöke.

Mi  a közös Orbán Viktorban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemben, a Magyar Kormányban vagy a KLIK elnökében? Hadházy Ákos LMP-s képviselő ellen kértek vizsgálatot vagy tettek feljelentést, mert megpiszkált számos korrupciógyanús ügyet. Legutóbb a Nemzeti Konzultációs kérdőívek helyett talált üres dobozokat, előtte túlárazott lélegeztetőgépekre bukkant. A korrupció-infóiról ismertté vált képviselőt kérdezzük, hol tartanak folyamatban lévő ügyei.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese szerint korrupciós ügyek felvetésekor nem egyforma a hozzáállás.

Romániában naponta százezres tüntetések vannak, a legnagyobbak 1989 óta. A felszín: a DNA, a korrupcióellenes ügyészség működése. Az Európai Unió és az Egyesült Államok ösztönzésére 2003 óta működő szervezet bírálói szerint szorosan együttműködik a román titkosszolgálattal és több ezer ember ellen folytatott és folytat eljárást – meghökkentő eredményességgel. Itt van néhány vezető román politikus, akik ellen eljárás indult: három volt miniszterelnök, a jelenleg kormányzó PSD szociáldemokrata párt elnöke és egy volt államfő. A Romániával foglalkozó szakértők szerint a tüntetések a felszín, amely alatt és mögött mély társadalmi megosztottság és válság van.

Bilincsben vittek el korrupt vámosokat. Lebukott a nyelvvizsga-maffia. Vizsgálják a Voldemort néven elhíresült fideszes képviselő ügyét. Nyomoznak a 4-es metró építése miatt. Orbán Viktor nem tűri a korrupciót, Kósa Lajos szerint pedig tulajdonképpen meg is szűntették. Ha csak ezeket a híreket halljuk, egy tiszta ország képe sejlik fel előttünk, ahol nem éri meg korruptnak lenni. De mi a valóság? Miért van az, hogy a közvélekedés szerint Magyarországot mélyen átjárja a korrupció? És hogyhogy nem bukik le szinte egyetlen politikus sem?

Az előző uniós pénzosztási ciklus zárónapja 2015. december 31. volt. Ez volt az a nap, amire az összes, 2007 után kapott uniós forrást el kellett költeni, a beruházásokat át kellett adni. Sok pályázatot csupán néhány hónappal a ciklus vége előtt írtak ki. Ilyenek voltak a kerékpárutakra kiírt pályázatok is. A szűk határidőnek meg is lett az eredménye: szinte az összes bringaútra elköltött pénzt a nyílt verseny teljes mellőzésével osztották ki az önkormányzatok. Több esetben ráadásul kiugróan drága utakat építettek, a 350 fős Tákos például 187 millió forintos kilométeráron kapott új bringautat. Találtunk olyan utat is, amelynek bár kilométere 108 millió forintba került, kiegyenesíteni, azt valamiért mégsem sikerült.

Magyarország a negyedik legkorruptabb a fejlett országok közül - legalábbis ez derül ki a Business Insider gazdasági szaklap rangsorából. Ezt a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum éves értékeléséből állították össze. Csak Szlovákia, Olaszország és Mexikó előzi meg Magyarországot. Az LMP szerint ma már minden nap szembesülnek az emberek a korrupcióval. A kormányt hiába kérdeztük, adásunkig nem válaszoltak.

Kicsi az ország, és mindenki ismer mindenkit - a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezzel magyarázható, hogy a Mengyi-ügy gyanúsítottjai tudomást szerezhettek a lehallgatásukról. A szocialisták feljelentést tettek államtitoksértés miatt, ők azt mondják, a feletteseik elárulták az adónyomozókat. Az ügyészség csütörtökön kérte a korrupciós botrányba keveredett fideszes képviselő, Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését, most pedig azt közölték, megvizsgálják, kitől és hogyan szivároghattak ki a nyomozás részletei.

A legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet kapta meg a román Korrupcióellenes Ügyészség vezetője, Laura-Codruţa Kövesi. A sepsiszentgyörgyi születésű főügyész a francia kormány szerint egész Európának példát mutat a korrupció visszaszorításában. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy miniszterek, sőt még a hivatalban lévő miniszterelnök ellen is vádat emeljenek visszaélések miatt.

Egy friss felmérés szerint a világon sokfelé a politikusokat és a gazdasági élet szereplőit ha ugyan lassan növekvő mértékben is, de mégis egyre inkább foglalkoztatja a vállalati korrupció, magyarul a visszaélések, mutyik, csalások, az „elintézzük okosba” világa. Kell valami? Megoldjuk. Az országnak évente több ezer milliárdos veszteséget okoz a vállalati korrupció. Egy új kutatás szerint a cégek ezt érzik, tudnak róla, mégsem tesznek ellene, a munkavállalók viszont nem mernek fellépni ellene. Vegyük tudomásul? Vagy?

Egy vidéki állatorvos, aki helyi szinten politizált is, belelátott a trafikpályázatok körüli kavarásba. Szólt, hogy ez így nincs rendben, de hiába, mert a pártjában ez senkit nem érdekelt. Annyi következménye mégis lett a kibeszélésnek, hogy Hadházy Ákos kilépett a Fideszből, lemondott az önkormányzati képviselői mandátumáról, és most LMP-s támogatással küzd a korrupció ellen. Nem foglalkozik vele, hogy a Fideszben árulónak tartják, állatokat gyógyít, és profi pilóta lett. Moskovics Judittal repülőre ültek, hogy a korrupcióról beszélgessenek.

Mindannyian gondolunk valamit, de tényszerűen keveset tudunk a korrupcióról. Ez elsősorban a közbeszerzéseknél valósul meg, amikor állam, önkormányzat, közintézmény költi az adófizetők pénzét. Egy tájékozott becslés szerint évente valamennyiünknek fejenként több tízezer forintjába kerül az, hogy ügyesek és szerencsések nagyon sokszor többszereplős pályázat nélkül, bármiféle árcsökkentő verseny nélkül, a szükségesnél és a lehetségesnél sokkal magasabb áron szállítanak a köznek. És majdnem mindegy, hogy a magyar adófizetők, vagy az uniós adófizetők pénzéről van szó: ebből is, abból is lopnak, akik visszaélnek a közbeszerzéssel.

Az elmúlt hat évből ötben nőtt a korrupciós kockázat a magyar közbeszerzéseknél – mondja egy korrupció kutató műsorunkban nyilvánosságra kerülő tanulmánya. A közbeszerzések egy teljes harmadánál egyetlen cég ad be ajánlatot. Hol a verseny? Az uniós pénzek elosztása még kevésbé átlátható és még inkább túlárazott.

Évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk az országgyűlési képviselőknek és közszolgálati vezetőknek, beleértve a kormány tagjait, a vezető köztisztviselőket, az önkormányzatok vezetőit és másokat, összesen több ezer emberről van szó. A nyilatkozatok egy része nyilvános. Évente egyszer néhány napig a média szórakoztató összeállításokat prezentál arról, melyik országgyűlési képviselő mit állít a saját vagyonáról, mennyivel lett gazdagabb vagy éppen szegényebb 365 nap alatt, hány ingatlana, mennyi földje, milyen vagyontárgyai vannak. Hogy a gyarapodás megfelel-e éves jövedelmének, azt senki nem vizsgálja. Azt sem, hogy kitől származik például egy-egy többszáz milliós kölcsön, amelyből ingatlant vagy éppen erdőt vett egy képviselő. Van ennek értelme így?

Tudják, hogy a futballtól 8 évre eltiltott Sepp Blatter, a nemzetközi szövetség lemondott, de máig nem távozott elnöke továbbra is kapja évi több millió dolláros fizetését? És fizetést kap Michel Platini, az európai szövetség ugyancsak eltiltott elnöke is. Tudják, hogy még mindig nem lehet tudni, hogy orosz atléták egyáltalán részt vehetnek-e a nyári riói olimpián, mert Oroszországot állami szinten támogatott doppingolással vádolják. Mi történik az egész világot szórakoztató élsporttal?

Ki hisz még az élsport és a világversenyek helyszíneiről döntő nemzetközi szövetségek tisztaságában? Botrány botrányt követ. Korrupció, csalás, dopping. Kerékpár, futball, atlétika, újabban tenisz. Elcsalt pályázatok és az ezekben résztvevő vagy ezeket elhallgató világszövetségek.  Háborgó szponzorok. Van esély a rendrakásra?

Vajon hogy lehet az, hogy Mészáros Lőrinc két év alatt 50 milliárdnyi közbeszerzést nyert? Vajon hogy lehet az, hogy a jegybankelnök fia közvetve ugyan, de a jegybanktól kapott hatalmas hitelt? Hogy juthatott földhöz számos kormányközeli szereplő? És trafikhoz? És még sorolhatnánk a hasonló kérdéseket. Ezekre kerestük a válaszokat, és ezekről az ügyekről beszélgettünk egy korrupciókutatóval. Persze ezek az ügyek - a kormányzati nyilatkozatok szerint - minden jogszabálynak megfelelnek. És Önök szerint?

Decemberben beszélgettünk az olasz Giovanni Kesslerrel, az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vezetőjével. A miniszterelnökség nevében Csepreghy Nándor államtitkár jelentkezett, hogy reagálni akar Kessler úr szavaira.

Magyarország a felderítésben gyengén teljesít – ezt állítja az Európai Unió csalás elleni hivatala. Tény, hogy miközben a korrupciós bűncselekmények száma egyetlen év alatt megháromszorozódott, a korrupció miatt elítéltek száma ötödével esett vissza. Mit szól ehhez a Miniszterelnökség államtitkára és a korrupciókutató?

Nyolc évre eltiltotta a FIFA Sepp Blattert és Michel Platinit minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. A korrupció gyanújába került futballvezetők nem tudnak ugyanis elszámolni kétmillió frankkal, melynek kifizetését Blatter engedélyezte Platininek. A döntés ellen mindketten fellebbezni akarnak, Blatter pedig továbbra is magát tekinti a FIFA elnökének.

Évente átlagosan 100 millió euró uniós pénzt szerez vissza az OLAF, ez egy rövidítés, az unió korrupció és csalás elleni szervezete. Munkájának másik eredménye összesen 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak. Vendégünk, az olasz Giovanni Kessler 12 évig volt ügyész Olaszországban, a maffia ellen is nyomozott, ami nem életbiztosítás, 4 éve a most 435 embert foglalkoztató OLAF elnöke.

Az unió 28 tagországa közül Magyarország a 21-ik a korrupciós ranglistán, tehát csak hét országot előzünk meg. A kormány szerint eredményes harc folyik a korrupció ellen. A 2006-tól 2010-ig tartó időszakhoz képest 2010 és 2013 között lényegében több mint háromszorosára nőtt különféle korrupcióval kapcsolatos feljelentések elutasításának aránya.

Szakértő becslések szerint évente mindenkinek, a csecsemőket is beleértve, 45 ezer forintjába kerül. Intézményesült. Többé-kevésbé Európában is. Hogyan küzd ellene az Európai Unió? Vendégünk Giovanni Kessler, az unió csalás elleni hivatalának főigazgatója. És mit tesz Magyarország? Hazai szakértőket is kérdezünk.

Méltatlannak és igazságtalannak nevezte Lázár János az amerikai nagykövet korrupcióval kapcsolatos kritikáját. Colleen Bell azt bírálta, hogy ismét indulhatnak a magyar közbeszerzési pályázatokon a magyar döntéshozók rokonai, így az amerikai cégeknek velük kell versenyezniük.  A belügyminiszter szerint a kormány célja a korrupció felszámolása. A Transparency International viszont azt állítja, az elmúlt öt évben megszaporodtak Magyarországon a mesés meggazdagodások.

Minden hatodik magyar úgy gondolja, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. A Transparency International szerint ez azért van, mert a kormány módszeresen leépítette azokat a szervezeteket, amelyek ellenőrizhetnék a hatalmat. Az Együtt úgy látja, hogy a kormánypárt egyszerűen központosította a korrupciót. A kormány szerint viszont, bár valóban van korrupció Magyarországon, most jobb a helyzet, mint korábban.

Mégis indulhat az állami vezetők rokonsága közbeszerzéseken. Így döntött kivételes gyorsasággal az Országgyűlés. Az új közbeszerzési törvényben, amelyet alig több mint egy hónapja fogadtak el, még összeférhetetlennek találták, hogy a miniszterelnök, a kormánytagok és a közjogi méltóságok családtagjai állami megbízatásokhoz jussanak. A kormány azt mondja, túl szigorúra sikeredett a korábbi szabályozás. A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint aggodalomra ad okot a mostani módosítás.

Élesen kritizálta Magyarországot Colleen Bell. A Budapesten akkreditált amerikai nagykövet a magyar-amerikai kapcsolatokról tartott előadásában rendszerszintű korrupcióról, idegengyűlöletről, szűkülő sajtószabadságról és túlzott hatalom-központosításról beszélt. Szerinte a magyarországi korrupció súlyos aggodalomra ad okot, a növekvő hatalomkoncentráció miatt pedig a legfontosabb döntések nem kerülnek nyilvánosságra. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Bell csak azért kritizálja Magyarországot, mert Amerika minél több bevándorlót akar Európában látni.

8 napja, sokéves nyomozás után az amerikai és a svájci hatóságok szinkronban működve Zürichben és Miamiban letartóztattak 14 embert, és vagy 150 millió dollárnyi csalással, vesztegetéssel és zsarolással vádolják őket. A világ médiája persze rávetette magát a történetre. A botrány közepette a FIFA ötödször is elnökké választotta a svájci Sepp Blattert, majd 4 nappal később, kedden hirtelen lemondott. Pedig hivatalosan nem gyanúsítják semmivel. Egyelőre. A műsor vendége dr. Bienerth Gusztáv jogász, a világ egyik vezető könyvvizsgáló cégének volt magyarországi vezetője.

Négy éves nyomozómunka után ma egy hete a svájci és az amerikai hatóságok korrupció, csalás és zsarolás gyanújával őrizetbe vették a FIFA néhány vezetőjét. Ám két nappal később újraválasztották a FIFA svájci elnökét, aki június 2-án mégis lemondott tisztségéről. Mi történik?

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

Alighanem a kormánynak is feltűnt, hogy a közbeszerzést – ez nálunk évi legalább 2 ezermilliárd forint - sokan azonosítják a korrupcióval és különféle becslések forognak arról, hogy ez évente hány százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Akik ezt – kevés kivétellel - már-már vállvonogatva veszik tudomásul. Megjegyzendő, hogy a közbeszerzési korrupció Európa-szerte dühíti az adófizetőket. Nálunk most mindenesetre új közbeszerzési törvény készül – az utóbbi években megszokott rapid módszerrel.

Keveset tudunk arról, mire, miért és hogyan költi az állam a pénzünket, amikor a nevünkben szolgáltatást vagy beruházást vesz. Ez a közbeszerzés, évente több pénzért, mint amennyit oktatásra vagy egészségügyre költ az ország. Szakértők szerint a közbeszerzés egyenlő korrupció, ezért az állam most minimális vitaidővel – új közbeszerzési törvényt javasol. Átláthatóbbá teszi a rendszert?

Vendégünk egy kutató, Amerikában már megjelent munkája szerint meghökkentően sokan vesznek részt egy-egy vesztegetési folyamatban. Esetenként széles körben használható technikákat is kialakítanak, amelyeket azután korrupciós brókerek értékesítenek a korrupciós piacon.

Nincs hova hátrálnunk - ezzel a mottóval hirdettek tüntetést kedden civil szervezetek - így több ezren demonstráltak újra Budapesten és 20 vidéki városban, de Párizsban és Londonban is, a korrupció, a kormány gazdasági- és szociális politikája ellen tiltakozva.  

Újabb tüntetés van Budapesten. Ezúttal Vida Ildikó, NAV elnök lemondását követeleik az utcára vonulók. Előzetesen több mint 10 ezren jelezték, hogy részt vesznek a megmozduláson, amely a Dob utcából indul, az adóhivatal egyik épületétől, és a József nádor térre tart.