Ki hisz még az élsport és a világversenyek helyszíneiről döntő nemzetközi szövetségek tisztaságában? Botrány botrányt követ. Korrupció, csalás, dopping. Kerékpár, futball, atlétika, újabban tenisz. Elcsalt pályázatok és az ezekben résztvevő vagy ezeket elhallgató világszövetségek.  Háborgó szponzorok. Van esély a rendrakásra?

Vajon hogy lehet az, hogy Mészáros Lőrinc két év alatt 50 milliárdnyi közbeszerzést nyert? Vajon hogy lehet az, hogy a jegybankelnök fia közvetve ugyan, de a jegybanktól kapott hatalmas hitelt? Hogy juthatott földhöz számos kormányközeli szereplő? És trafikhoz? És még sorolhatnánk a hasonló kérdéseket. Ezekre kerestük a válaszokat, és ezekről az ügyekről beszélgettünk egy korrupciókutatóval. Persze ezek az ügyek - a kormányzati nyilatkozatok szerint - minden jogszabálynak megfelelnek. És Önök szerint?

Decemberben beszélgettünk az olasz Giovanni Kesslerrel, az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vezetőjével. A miniszterelnökség nevében Csepreghy Nándor államtitkár jelentkezett, hogy reagálni akar Kessler úr szavaira.

Magyarország a felderítésben gyengén teljesít – ezt állítja az Európai Unió csalás elleni hivatala. Tény, hogy miközben a korrupciós bűncselekmények száma egyetlen év alatt megháromszorozódott, a korrupció miatt elítéltek száma ötödével esett vissza. Mit szól ehhez a Miniszterelnökség államtitkára és a korrupciókutató?

Nyolc évre eltiltotta a FIFA Sepp Blattert és Michel Platinit minden futballal kapcsolatos tevékenységtől. A korrupció gyanújába került futballvezetők nem tudnak ugyanis elszámolni kétmillió frankkal, melynek kifizetését Blatter engedélyezte Platininek. A döntés ellen mindketten fellebbezni akarnak, Blatter pedig továbbra is magát tekinti a FIFA elnökének.

Évente átlagosan 100 millió euró uniós pénzt szerez vissza az OLAF, ez egy rövidítés, az unió korrupció és csalás elleni szervezete. Munkájának másik eredménye összesen 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak. Vendégünk, az olasz Giovanni Kessler 12 évig volt ügyész Olaszországban, a maffia ellen is nyomozott, ami nem életbiztosítás, 4 éve a most 435 embert foglalkoztató OLAF elnöke.

Az unió 28 tagországa közül Magyarország a 21-ik a korrupciós ranglistán, tehát csak hét országot előzünk meg. A kormány szerint eredményes harc folyik a korrupció ellen. A 2006-tól 2010-ig tartó időszakhoz képest 2010 és 2013 között lényegében több mint háromszorosára nőtt különféle korrupcióval kapcsolatos feljelentések elutasításának aránya.

Szakértő becslések szerint évente mindenkinek, a csecsemőket is beleértve, 45 ezer forintjába kerül. Intézményesült. Többé-kevésbé Európában is. Hogyan küzd ellene az Európai Unió? Vendégünk Giovanni Kessler, az unió csalás elleni hivatalának főigazgatója. És mit tesz Magyarország? Hazai szakértőket is kérdezünk.

Méltatlannak és igazságtalannak nevezte Lázár János az amerikai nagykövet korrupcióval kapcsolatos kritikáját. Colleen Bell azt bírálta, hogy ismét indulhatnak a magyar közbeszerzési pályázatokon a magyar döntéshozók rokonai, így az amerikai cégeknek velük kell versenyezniük.  A belügyminiszter szerint a kormány célja a korrupció felszámolása. A Transparency International viszont azt állítja, az elmúlt öt évben megszaporodtak Magyarországon a mesés meggazdagodások.

Minden hatodik magyar úgy gondolja, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. A Transparency International szerint ez azért van, mert a kormány módszeresen leépítette azokat a szervezeteket, amelyek ellenőrizhetnék a hatalmat. Az Együtt úgy látja, hogy a kormánypárt egyszerűen központosította a korrupciót. A kormány szerint viszont, bár valóban van korrupció Magyarországon, most jobb a helyzet, mint korábban.

Mégis indulhat az állami vezetők rokonsága közbeszerzéseken. Így döntött kivételes gyorsasággal az Országgyűlés. Az új közbeszerzési törvényben, amelyet alig több mint egy hónapja fogadtak el, még összeférhetetlennek találták, hogy a miniszterelnök, a kormánytagok és a közjogi méltóságok családtagjai állami megbízatásokhoz jussanak. A kormány azt mondja, túl szigorúra sikeredett a korábbi szabályozás. A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint aggodalomra ad okot a mostani módosítás.

Élesen kritizálta Magyarországot Colleen Bell. A Budapesten akkreditált amerikai nagykövet a magyar-amerikai kapcsolatokról tartott előadásában rendszerszintű korrupcióról, idegengyűlöletről, szűkülő sajtószabadságról és túlzott hatalom-központosításról beszélt. Szerinte a magyarországi korrupció súlyos aggodalomra ad okot, a növekvő hatalomkoncentráció miatt pedig a legfontosabb döntések nem kerülnek nyilvánosságra. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Bell csak azért kritizálja Magyarországot, mert Amerika minél több bevándorlót akar Európában látni.

8 napja, sokéves nyomozás után az amerikai és a svájci hatóságok szinkronban működve Zürichben és Miamiban letartóztattak 14 embert, és vagy 150 millió dollárnyi csalással, vesztegetéssel és zsarolással vádolják őket. A világ médiája persze rávetette magát a történetre. A botrány közepette a FIFA ötödször is elnökké választotta a svájci Sepp Blattert, majd 4 nappal később, kedden hirtelen lemondott. Pedig hivatalosan nem gyanúsítják semmivel. Egyelőre. A műsor vendége dr. Bienerth Gusztáv jogász, a világ egyik vezető könyvvizsgáló cégének volt magyarországi vezetője.

Négy éves nyomozómunka után ma egy hete a svájci és az amerikai hatóságok korrupció, csalás és zsarolás gyanújával őrizetbe vették a FIFA néhány vezetőjét. Ám két nappal később újraválasztották a FIFA svájci elnökét, aki június 2-án mégis lemondott tisztségéről. Mi történik?

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

Alighanem a kormánynak is feltűnt, hogy a közbeszerzést – ez nálunk évi legalább 2 ezermilliárd forint - sokan azonosítják a korrupcióval és különféle becslések forognak arról, hogy ez évente hány százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Akik ezt – kevés kivétellel - már-már vállvonogatva veszik tudomásul. Megjegyzendő, hogy a közbeszerzési korrupció Európa-szerte dühíti az adófizetőket. Nálunk most mindenesetre új közbeszerzési törvény készül – az utóbbi években megszokott rapid módszerrel.

Keveset tudunk arról, mire, miért és hogyan költi az állam a pénzünket, amikor a nevünkben szolgáltatást vagy beruházást vesz. Ez a közbeszerzés, évente több pénzért, mint amennyit oktatásra vagy egészségügyre költ az ország. Szakértők szerint a közbeszerzés egyenlő korrupció, ezért az állam most minimális vitaidővel – új közbeszerzési törvényt javasol. Átláthatóbbá teszi a rendszert?

Vendégünk egy kutató, Amerikában már megjelent munkája szerint meghökkentően sokan vesznek részt egy-egy vesztegetési folyamatban. Esetenként széles körben használható technikákat is kialakítanak, amelyeket azután korrupciós brókerek értékesítenek a korrupciós piacon.

Nincs hova hátrálnunk - ezzel a mottóval hirdettek tüntetést kedden civil szervezetek - így több ezren demonstráltak újra Budapesten és 20 vidéki városban, de Párizsban és Londonban is, a korrupció, a kormány gazdasági- és szociális politikája ellen tiltakozva.  

Újabb tüntetés van Budapesten. Ezúttal Vida Ildikó, NAV elnök lemondását követeleik az utcára vonulók. Előzetesen több mint 10 ezren jelezték, hogy részt vesznek a megmozduláson, amely a Dob utcából indul, az adóhivatal egyik épületétől, és a József nádor térre tart.