A zenész egy interjúban elmondta, hogy neki nincs szüksége az állami pénzre, igaz, így nem is lett Rolexe.

„Azt kérdezik a kollégák, hogy akkor mostantól ne fizessünk adót? És mit fog akkor csinálni ezentúl az állam? Stadiont épít, meg uniós pénzeket költ hol jól, hol rosszul, de a szociális gondoskodásból egy laza mozdulattal kiszáll?” – mondta Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke.

„A kommunizmus öröksége volt még az a szemléletmód, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg” – mondta a Belügyminisztérium államtitkára.

Az egyik fővárosi rendelőben októberben tizenhétszerésre nőtt a fűtés díja tavaly áprilishoz képest. A Háziorvosok Online Szervezeténél azt mondják: a praxisok fele kerülhet bajba, ha nem kap önkormányzati segítséget, az önkormányzatok viszont az államtól várnak segítséget a megemelkedett rezsiköltségek kifizetésére. 

A lakáspiac is bezuhanhat, ha a válság igazán kifejti hatását az építőiparon.

Egyelőre nem tudni, hány önkormányzat adja állami tulajdonba a vízműcégét. A kormány által adott határidő szeptember 20-án lejárt, eddig jelezhették a települések, hogy ingyen lemondanak az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került vízszolgáltatókról. Több önkormányzat már korábban közölte: a nehézségek ellenére sem adják át a vízművagyont. 

Önkormányzati tulajdonban marad a szolgáltatás.

A 715 milliárd forintos kérdés: mire jó, ha egy államnak saját telefonszolgáltatója van? Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők gazdasági és kiberbiztonsági szempontból is értelmezhetetlennek tartják a bevásárlást: a Vodafone belátható időn belül nem hoz hasznot az adófizetőknek, a megfigyeléseket pedig ezután is olyan könnyű lesz elvégezni, mint eddig.

Évente 1500-1600 esetben fordul elő, hogy örökös híján az államhoz kerül egy elhunyt minden vagyona – tudta meg az rtl.hu a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Az összesen több milliárd forint értékű hagyaték azonban gyakran sok problémával jár, sőt van olyan év, amikor több az örökölt adósság, mint az értékesíthető vagyon.

Minden eddiginél nagyobb méretet öltött az állami vagyon „kitalicskázása”.

Ma már tényleg mindent lehet?

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Pesti srácok egyik videójában arról beszélt, hogy a jövőben „destruktív utcai anarchistákat, mint noÁr, nem fog támogatni a minisztérium”.

Prioritások.

Nemrég derült ki, hogy a kormány nem veszi állami fenntartásba a két megmaradt magán meddőségi centrumot, az egyik maga döntött a megszűnés mellett, a másikat pedig nem támogatja az állam. A témában Rékassy Balázs volt a Reggeli vendége, aki arról beszélt, hogy az állam célja a meddőségi klinikák központosításával az, hogy minden megyeszékhelyen lehessen egy ilyen intézmény. Az orvos azt mondta, 45 éves kor felett csupán 1 százalék esélye van annak, hogy valaki mesterséges megtermékenyítéssel teherbe essen.

Egy friss kormányrendelet szerint menekültenként 4000 forintos támogatásra jogosultak az önkormányzatok. Hogy mikortól, arra nem kaptunk választ.

A kormány érdemben nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a települések mikor és mennyi segítséget fognak kapni.

Hetekig nem volt szabad megírni az MTI-nél, hogy Biden nyerte az elnökválasztást, az ellenzéki összefogást pedig csak baloldalinak volt szabad nevezni.

Első fokon pert nyert az állammal szemben az a hat család, amelyben súlyos-halmozott fogyatékossággal élő felnőttet gondoz az édesanyjuk. Az ítélet szerint az állami szervek súlyosan megsértették az érintett családok emberi méltóságát, magánélethez és egyenlő bánásmódhoz való alapjogát azzal, hogy nem biztosítottak a gyermekeik számára megfelelő elhelyezést.

Felmerülhet olyan opció, hogy a fővárosi tömegközlekedésben korlátozásokat kelljen bevezetni, ha a kormány nem fizeti ki az állami normatívát – ezt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nyilatkozta az RTL Híradónak. A főváros közösségi közlekedésére a kormánynak 12 milliárd forintot kellene juttatnia 2021-ben.

Egy vendégház, amit valaki más épített a kormánypárti polgármester hatalmas birtokára. Sok állami támogatás érkezik a turizmusra, sokan álltak szállásadónak. Felkutattunk néhány vendégházat, amit alig lehet megtalálni.

Ezúttal 710 millió forintot kér a kormánytól a Magyar Tenisz Szövetség, hogy befizethessék az adóhivatalnak az előző vezetés alatt felhalmozott ÁFA-tartozást. A szövetséget Orbán Viktor felkérésére tavaly nyár óta Lázár János vezeti. A fideszes politikus elnöksége alatt már csaknem négymilliárd forint közpénzt kapott a szervezet, hogy rendezze a pénzügyi helyzetét.

Az államnak adná a Főváros az állatkertben álló Biodóm területét, hogy a beruházás végre befejeződhessen. A városvezetés szerint ugyanis Budapestnek erre - a kormányzati elvonások miatt - nincs pénze. A növények és állatok betelepítését, valamint a későbbi üzemeltetést azonban vállalnák. A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Híradónak azt mondta: mindenre nyitottak, ha a Főváros elszámol az eddigi támogatásokkal.

A szociális ágazatban dolgozóknak is joguk van sztrájkolni - lényegében ezt mondta ki a Kúria ítélete. Több szakszervezet még 2019-ben azért ment perre, mert az állammal nem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásokról. A perben a kormány azzal érvelt, hogy bizonyos gyermeknevelési és betegeket ellátó intézményekben nem lehet sztrájkot tartani, mert az az ellátottak egészségét veszélyeztethetné. A bíróság szerint azonban a sztrájkhoz való jog alkotmányos alapjog.

A hétgyerekes kézműves család elkezdte eladogatni, amije van, hogy legyen némi pénzük. A volt szállodai igazgató egyelőre hiába keres munkát, mert amihez ért, arra nincs most szükség, és talán túl idős is. Az idegenvezető pedig napközis tanárnak állt, de amit így keres, az még a rezsire se elég. Százezrek vannak hasonló helyzetben március óta, és százezrek várják, hogy munkát vagy valamiféle segítséget kapjanak az államtól. És addig hogy élnek túl?

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott központban csütörtök reggel jelentek meg a Nemzeti Közművek szakemberi, hogy leszereljék a gázórát.

Felperzselt föld, és törmelékkupac. Ennyi maradt a tűz pusztítása után Kalifornia államban, ahol több kitelepített helybéli most először szembesülhetett a természet erejével. Még mindig csaknem hatezer négyzetkilométeren tombolnak a lángok, de a hatóságok most azt mondják, urai a helyzetnek. Ez azonban könnyen megváltozhat, ugyanis az igazi tűzszezon majd csak szeptember-október környékén érkezik.

Két héttel ezelőtt a csecsemőjüket nem anyakönyvező dusnoki párról forgattunk. Elkezdtünk utánajárni, kik azok, akik hozzájuk hasonlóan nem ismerik el az államot. Az internet tele van olyan felvételekkel, amelyeken ezek az emberek például levegőnek nézik a bírót, aki az ügyüket tárgyalja, vagy a rendőrt, aki igazoltatni akarja őket.

Még szeptemberben kapott négy évet költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a fideszes Mengyi Roland, de csak most, alig két hete vonult be a börtönbe. A képviselő egy olyan intézményben tölti a következő éveket Kecskeméten, ami egyáltalán nem úgy fest, amilyennek a magyar börtönöket képzeljük. VIP-börtönnek is emlegetik, pedig azért attól messze van. Igaz, a többi intézmény még messzebb. Emiatt is perelték sikerrel rabok a magyar államot, és nyertek. És innen már el is jutunk addig, amit a kormányzati kommunikáció újabban sulykol: az úgynevezett börtönbizniszig. Moskovics Judit riportja.

Hitelből épít fel 8 iskolát, tizenhatot pedig felújít, illetve kibővít a magyar állam. Emellett 60 sportlétesítmény is épül a fiataloknak – erről írt alá 50 milliárd forint értékű hitelszerződést Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Beruházási Bankkal. A pedagógus szakszervezetnél azt mondják: minden oktatásra fordított forintnak örülnek, de ez a súlyos tanárhiányon semmit sem segít.

A 11 éves Kincső 9 hónapos kora óta súlyos kruppos, asztmás, és autoimmun beteg. Fulladásos rohamai vannak, sokszor van kórházban, az iskolában eddig 151 órát hiányzott. Mégis elvették a gyermekgondozás díjat a felülvizsgálaton.

Történet arról, hogyan végez vélt ellenségével a zsarnoki rendszer, hogy még ideig-óráig hatalmon maradhasson. Hogyan gerjeszt bennünk félelmet az előítélet?

A kormánypártok ma sem jöttek el, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: ki, milyen, mekkora államot akar? A résztvevők: Staudt Gábor, Jobbik, Szabó Tímea, Párbeszéd és MSZP és Fekete-Győr András, Momentum.

Eddig mindössze hat készült el a magyar fejlesztésű csodazongorából. Pedig más megrendelője nincs a gyártónak és két évük volt legyártani 10 hangszert az államnak. A kormány szerint hosszabb idő, amíg megtérül ez a beruházás.  

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

Megszólalt Soros György. Orbán Viktor szerinte maffiaállamot épít Magyarországon korrupcióval, propagandával és szemfényvesztéssel. A milliárdos Brüsszelben beszélt minderről, először azóta, hogy a magyar kormány támadja őt és az általa létrehozott alapítványokat, valamint a CEU-t. Soros szerint a magyar kormányfő egész politikáját a vele való szembenállásra építi, ezért terjeszt hazugságokat róla. Lázár János miniszter visszautasította Soros György szavait.  

Brutális összegű, jó két milliárdnyi szolidaritási pénz befizetésére kötelezi az állam Budaörsöt, pusztán azért, mert átvette a város iskoláinak működtetését. Ettől megbénulhat a város, magyar és nemzetközi pereket kezdtek. És egyre népszerűbbek az egyházi iskolák és úgy tűnik, ennek annyira örül a kormány hogy a következő tanévtől háromszor annyit fizet minden egyházi iskolába járó gyerek után, mint egy állami iskolának. Vajon miért?

A drog társadalmi probléma, amivel az államnak – normális esetben – dolga van. Mivel Éva és Oszi (a Házon kívülben bemutatott drogos pár) nagy valószínűséggel maguk nem tudnak lejönni a drogról, ha akarnának, nyilván segítségre szorulnának. Ebben az állam és civil szervezetek is adhatnak támogatást. Az utóbbiak teszik is, amit tehetnek, az állam viszont – fogalmazzunk így – nagyon leegyszerűsítve áll a kérdéshez.

Veszélyben a demokrácia és az úgynevezett „európai értékek”? Utat tör a populizmus a világban? Szavak és kifejezések, amelyekről sokszor halvány képzeteink vannak, hogy valójában mit is jelentenek pontosan.

Itt ez a hatalmas falfestmény, egy 56-os pesti srácról. A kép mellé azt írták, hogy ő Dózsa László, aki 1942-ben született. Pedig nem. Mert a képen szereplő pesti srác Pruck Pál, aki már nem él, a családja viszont igen. És a rokonok most csak kapkodják a fejüket: megalázva érzik magukat, mert egyszer csak jött az állam, és belegyalogolt a család történelmébe, sőt meghamisította azt.

Ha úgy vesszük, egy intézmény szűnt meg nemrég: a Népszabadság 60 év után tűnt el az újságárusoktól. A lap sok korszakot megélt, és többféle ideológiát is képviselt az elmúlt több mint fél évszázadban. A bezárása azonban egészen váratlan és egészen megalázó volt a közönség és az újságírók számára. A lap működése és vége jól mutatja, hogy viszonyul ma az állam a sajtóhoz: ha akar, eltart neki kedves, de alig olvasott lapokat és hírportálokat, de ha akar, megnehezíti a többiek helyzetét. Erről is beszélgettünk a megszűnt lap újságíróival.

20 éves a törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy pusztán szegénység miatt a hatóságok kiszakítsanak családjából egy vagy több gyereket. A kiszakított gyerekek érzelmi szegénységben, családi háttér nélkül, gyökértelenül nőnek fel, amikor kikerülnek az állami gondozásból, képzettségük erősen az országos átlag alatt van, így maguk is szegényekké válnak, majd gyerekeik is, akiket, ha ez a rendszer nem változik, ezért majd elveszik tőlük. Van kiút ebből a körből?

Az összes iskolát kötelezik arra, hogy minden vagyonát, beleértve az épületet és összes berendezését sürgősen adja át az államnak vagyonkezelésre ingyen. Majdnem 3000 iskoláról van szó, főleg népesebb településeken. Mi a garancia arra, hogy az állam vagyonkezelőként gondos, értékmegtartó, meglehet értéknövelő gazdaként jár el ezzel a kicsikarandó önkormányzati vagyonnal?

Jó pár olyan ember is felkerült a leggazdagabb magyarokat gyűjtő egyik listára, akik erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. Ők azok, akiknek a milliárdjai legfőképpen, ha nem szinte teljesen, az államtól származnak. Közbeszerzés közbeszerzés hátán, úgy mennek hozzájuk az állami milliárdok, mint ahogy a mesében a kis gömböc nyelte el az embereket. Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei pont így halmozzák a cégeket és a munkákat. De egészséges így a piaci verseny?

Az állam elvette, és az államnak vissza kellene adnia. De nem adja. Mármint az egyházi jogot. Egy pici egyházról beszélünk, amely gyerekeken, szegényeken, hajléktalanokon segít, óvodát és iskolát működtet, egyre nehezebb körülmények között. Iványi Gábor lelkész metodista egyháza valamiért az állam célkeresztjébe került, és azóta is ott van. Pedig a lelkész évtizedekkel ezelőtt jó viszonyban volt a miniszterelnökkel, ő adta össze Orbán Viktort és a feleségét, és két legnagyobb gyermeküket is ő keresztelte.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Mindannyian gondolunk valamit, de tényszerűen keveset tudunk a korrupcióról. Ez elsősorban a közbeszerzéseknél valósul meg, amikor állam, önkormányzat, közintézmény költi az adófizetők pénzét. Egy tájékozott becslés szerint évente valamennyiünknek fejenként több tízezer forintjába kerül az, hogy ügyesek és szerencsések nagyon sokszor többszereplős pályázat nélkül, bármiféle árcsökkentő verseny nélkül, a szükségesnél és a lehetségesnél sokkal magasabb áron szállítanak a köznek. És majdnem mindegy, hogy a magyar adófizetők, vagy az uniós adófizetők pénzéről van szó: ebből is, abból is lopnak, akik visszaélnek a közbeszerzéssel.

A tönkreközpontosított magyar közoktatás egyik jellemzője az államosított és összezsugorított tankönyvkiadás. Az állam azt mondja, fokozatosan bevezeti az ingyenes tankönyveket, ezzel évi 15 milliárdos kiadástól óvja meg az adófizetőket. Az új tankönyvek bírálói a minőséget kifogásolják. De erősen. És nem értik, hogyan lehet gyerekeken tesztelni tankönyveket. A tankönyvkiszorítósdinak van piaci-pénzügyi része és van tartalmi-minőségi része.

Menekültválság a tanácstalan Európában, Magyarország déli és nyugati határain, Budapest pályaudvarain és az autópályákon is. Közben kormányátalakítás lehet, eladják az állam földjeit. Görögország megint választ. A fővárost fenyegeti az Iszlám Állam Szíriában. Lassulhat a kínai gazdaság. Lesz miről beszélgetni ősszel is!

Jogerősen pert nyert egy volt trafikos a magyar állam ellen Strasbourgban. Hiába fellebbezett a kormány januárban, szerdán végül nagyjából 4 és fél millió forint kártérítést ítéltek meg a kereskedőnek, mert sérült a magántulajdonhoz fűződő joga az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint. A kisvállalkozó vegyesboltja tönkre ment, miután nem árulhatott többé cigarettát. A KSH legfrissebb adati szerint tavaly több mint ezer kisbolt ment tönkre, de a kormány szerint ennek semmi köze a trafiktörvényhez.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.