Elsősorban az egyén, és csak legvégső esetben az állam a felelős a szociális gondokért egy új törvényjavaslat szerint

Komoly szemléletváltás következhet a szociális ellátásban, írja a 444. Pintér Sándor Belügyminisztériuma benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átírja a szociális törvény 1993 óta változatlan elejét: ez még az állam és az önkormányzat felelősségeként határozta meg a szociális ellátás biztosítását az egyéni felelősséggel egy szinten.

Az eredeti szöveg így szól: „A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”

Az új verzió viszont rangsorolja, hogy kinek mekkora felelőssége van a szociális ellátás terén – és a sorban csak az utolsó az állam. Íme az új szöveg:

„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.

(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.

(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.

(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”

A lap azt írja, hogy a gyakorlatban sokszor történt meg az, hogy az állam szociális feladatokat hárít át az egyházakra, így most az elvet igazítják a gyakorlathoz. A javaslat keddi megjelenése után Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára megosztotta múlt heti interjúját a Facebookon, amiben arról beszélt:

„Régi vita zárult le, ami arról szólt, honnan közelítsük meg a szociális gondoskodás folyamatát. A kommunizmus öröksége volt még az a szemléletmód, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg, ez persze álságos és tarthatatlan volt. Ha viszont gondoskodásról beszélünk, az ott kezdődik, hogy a szociális problémát oldja meg az egyén és a család, ha erre nem képesek, segítsen a helyi közösség, és csak ez után lépjen be az önkormányzat, vagy az állam”.

Kiszely Tibor, A Város Mindenkié (AVM) lakhatási szervezet aktivistája így kommentálta a módosítást Facebookon: „Órák óta dühöngök. Magyar állampolgárként és szociális szakemberként is mélységesen felháborít a szociális törvény módosításának javaslata (ami egy 160 oldalas salátatörvényben van eldugva). A rendszerváltás óta az állam folyamatosan vonul ki a közszolgáltatásokból, ami az utóbbi 10 évben a Fidesz alatt még jobban felgyorsult. A szociális szférában is jól látszik a folyamatos leépülés és az ellátások kiszervezése az egyházak részére.

Jámbor András ellenzéki képviselő pedig azt írta:

Eddig a demokrácia kereteit, most a demokrácia lelkét próbálja felszámolni a Fidesz, miközben egy válság közepén rúg bele a rászorulókba!

Nyitókép: Kondor Péter diakóniáért felelős püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke (b) és Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára (j) az evangélikus egyház szociális szerepvállalásának erősítéséről tartott sajtótájékoztatón a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat Életfa Rehabilitációs Intézetben, Dunakeszin 2020. július 3-án. MTI / Kovács Attila