Veszélyben a demokrácia és az úgynevezett „európai értékek”? Utat tör a populizmus a világban? Szavak és kifejezések, amelyekről sokszor halvány képzeteink vannak, hogy valójában mit is jelentenek pontosan.

Négyzetméterenként háromszáznegyven ezer forintos induló áron írt ki árverést az állam egy hatalmas ingatlanra, Budapest belvárosában, a Gresham-palota mögött. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint ennyiért főként pincehelyiségeket adnak az ötödik kerületben. Az árverés szombat este kilencig tart, és adásunkig mindössze egyetlen ajánlat érkezett, a kikiáltási áron. Az Együtt alelnöke szerint az állam külvárosi panelek áráért herdálja el az értékes belvárosi ingatlanokat.

Egymás után jelentik be szakszervezetek, hogy harminc százalékos béremelést követelnek a dolgozóknak. Követeléseik sok tíz milliárd forintba kerülhetnek az államnak. A szociális ágazat munkavállalóival már megegyeztek, a vízügyesekkel még tárgyalnak, közben a vasutasok is bejelentették az igényeiket. Lázár János miniszter szerint az állami cégeknél csak azután lehet emelésről szó, ha átvilágították azokat.

Az állam dönthetne arról, ki vihet haza műkincset. A kormánypárti javaslat egyik beterjesztője szerint olyan családoknak akarnak kedvezni, akiktől korábban elkobozták a műtárgyaikat. Az Együtt viszont attól tart, hogy még több kormányközeli ember irodájába kerülhetnének értékes műtárgyak.

Itt ez a hatalmas falfestmény, egy 56-os pesti srácról. A kép mellé azt írták, hogy ő Dózsa László, aki 1942-ben született. Pedig nem. Mert a képen szereplő pesti srác Pruck Pál, aki már nem él, a családja viszont igen. És a rokonok most csak kapkodják a fejüket: megalázva érzik magukat, mert egyszer csak jött az állam, és belegyalogolt a család történelmébe, sőt meghamisította azt.

Kiskaput keresett a XIII. kerület, hogy ne kelljen visszaadnia az iskoláit az államnak. Társasházzá minősítenék át az épületeket, hogy azokat továbbra is az önkormányzat működtethesse. Azt mondják, az elmúlt években sokat költöttek az épületekre. Az Oktatási Államtitkárság szerint, ha az adott épületrész köznevelési feladatot lát el, akkor át kell adni.

Ha úgy vesszük, egy intézmény szűnt meg nemrég: a Népszabadság 60 év után tűnt el az újságárusoktól. A lap sok korszakot megélt, és többféle ideológiát is képviselt az elmúlt több mint fél évszázadban. A bezárása azonban egészen váratlan és egészen megalázó volt a közönség és az újságírók számára. A lap működése és vége jól mutatja, hogy viszonyul ma az állam a sajtóhoz: ha akar, eltart neki kedves, de alig olvasott lapokat és hírportálokat, de ha akar, megnehezíti a többiek helyzetét. Erről is beszélgettünk a megszűnt lap újságíróival.

20 éves a törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy pusztán szegénység miatt a hatóságok kiszakítsanak családjából egy vagy több gyereket. A kiszakított gyerekek érzelmi szegénységben, családi háttér nélkül, gyökértelenül nőnek fel, amikor kikerülnek az állami gondozásból, képzettségük erősen az országos átlag alatt van, így maguk is szegényekké válnak, majd gyerekeik is, akiket, ha ez a rendszer nem változik, ezért majd elveszik tőlük. Van kiút ebből a körből?

Az összes iskolát kötelezik arra, hogy minden vagyonát, beleértve az épületet és összes berendezését sürgősen adja át az államnak vagyonkezelésre ingyen. Majdnem 3000 iskoláról van szó, főleg népesebb településeken. Mi a garancia arra, hogy az állam vagyonkezelőként gondos, értékmegtartó, meglehet értéknövelő gazdaként jár el ezzel a kicsikarandó önkormányzati vagyonnal?

Milliárdos vagyon kerülhet az államhoz az alapítványi szakiskolákból - ezt mondja az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Szerinte ezzel tönkreteszik azokat az alapítványi iskolákat, amelyekbe pont az államinál színvonalasabb képzés miatt iratkoznak a diákok. A HVG írt először arról, hogy az alapítványi szakiskolák műhelyeit, felszereléseit ezentúl az állam is használhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a cél a színvonal emelése.

Jó pár olyan ember is felkerült a leggazdagabb magyarokat gyűjtő egyik listára, akik erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. Ők azok, akiknek a milliárdjai legfőképpen, ha nem szinte teljesen, az államtól származnak. Közbeszerzés közbeszerzés hátán, úgy mennek hozzájuk az állami milliárdok, mint ahogy a mesében a kis gömböc nyelte el az embereket. Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei pont így halmozzák a cégeket és a munkákat. De egészséges így a piaci verseny?

Az állam elvette, és az államnak vissza kellene adnia. De nem adja. Mármint az egyházi jogot. Egy pici egyházról beszélünk, amely gyerekeken, szegényeken, hajléktalanokon segít, óvodát és iskolát működtet, egyre nehezebb körülmények között. Iványi Gábor lelkész metodista egyháza valamiért az állam célkeresztjébe került, és azóta is ott van. Pedig a lelkész évtizedekkel ezelőtt jó viszonyban volt a miniszterelnökkel, ő adta össze Orbán Viktort és a feleségét, és két legnagyobb gyermeküket is ő keresztelte.

Önök mit tennének, ha kölcsönadnák, valakinek mondjuk az autójukat, vagy a lakásukat, vagy a család egyik fontos relikviáját, aztán az a valaki egyszer csak úgy döntene, hogy nem adja vissza. Ez történik most a Pákh Imre tulajdonában lévő milliárdokat érő festménnyel. Úgy tűnik, hogy elégé sportszerűtlen módon többé nem rendelkezhet a saját tulajdonáról.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Mindannyian gondolunk valamit, de tényszerűen keveset tudunk a korrupcióról. Ez elsősorban a közbeszerzéseknél valósul meg, amikor állam, önkormányzat, közintézmény költi az adófizetők pénzét. Egy tájékozott becslés szerint évente valamennyiünknek fejenként több tízezer forintjába kerül az, hogy ügyesek és szerencsések nagyon sokszor többszereplős pályázat nélkül, bármiféle árcsökkentő verseny nélkül, a szükségesnél és a lehetségesnél sokkal magasabb áron szállítanak a köznek. És majdnem mindegy, hogy a magyar adófizetők, vagy az uniós adófizetők pénzéről van szó: ebből is, abból is lopnak, akik visszaélnek a közbeszerzéssel.

A tönkreközpontosított magyar közoktatás egyik jellemzője az államosított és összezsugorított tankönyvkiadás. Az állam azt mondja, fokozatosan bevezeti az ingyenes tankönyveket, ezzel évi 15 milliárdos kiadástól óvja meg az adófizetőket. Az új tankönyvek bírálói a minőséget kifogásolják. De erősen. És nem értik, hogyan lehet gyerekeken tesztelni tankönyveket. A tankönyvkiszorítósdinak van piaci-pénzügyi része és van tartalmi-minőségi része.

Verseny nélkül vehette meg az államtól Schmidt Mária kormánybiztos családi cége egy ingatlan-hasznosítással foglalkozó cég 5 százalékát. Az eladó a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. volt, akik szerint más értékelhető ajánlat nem érkezett a részvénycsomagra. Igaz, nem is keresték meg a többi tulajdonost, érdekelné-e őket az üzlet.

Az állami médiát 47,2 milliárd forintos hiteltől szabadítja meg a kormány. Az MTVA szerint a tartozás a korábbi adósságok kifizetése, és az előnytelen székházbérlés miatt halmozódott fel. A Párbeszéd Magyarországért szerint elfogadhatatlan, hogy az állami médiaszolgáltatóra a 80 milliárdos támogatás mellett további 47 milliárd forintot költenek, ezért számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeznek. A kormány szerint a hitelátvállalás miatt nem növekszik az államadósság, mert az MTVA adóssága már eddig is az államadósság része volt.

Menekültválság a tanácstalan Európában, Magyarország déli és nyugati határain, Budapest pályaudvarain és az autópályákon is. Közben kormányátalakítás lehet, eladják az állam földjeit. Görögország megint választ. A fővárost fenyegeti az Iszlám Állam Szíriában. Lassulhat a kínai gazdaság. Lesz miről beszélgetni ősszel is!

Pákh Imre, Amerikában élő magyar származású műgyűjtő. Közismert Munkácsy rajongó, világhírű festmények egész sorának tulajdonosa. A konfliktus ott kezdődött, hogy az állam ajánlatot tett a Golgotára, majd 2 évvel később közölte, hogy csak jóval kevesebbet hajlandó fizetni érte. Amikor a tulajdonos kevesellte az összeget, és el akarta vinni a képet, bejelentették, hogy védetté nyilvánítják azt, és nem engednek a zsarolásnak.

Ötven milliót követel lánya gyilkosától, a felháborodott édesapa alig tudja türtőztetni magát a dühtől, amit azért érez, mert lánya gyilkosa Strassbourghoz fordult. Tíz millió forintra perli a magyar államot, mert szerinte embertelen körülmények között tartják a börtönben. Az apa azt mondja, elperli a pénzt a férfitól, aki tönkretette a családját. A tragédiát máig nem tudták feldolgozni.

Jogerősen pert nyert egy volt trafikos a magyar állam ellen Strasbourgban. Hiába fellebbezett a kormány januárban, szerdán végül nagyjából 4 és fél millió forint kártérítést ítéltek meg a kereskedőnek, mert sérült a magántulajdonhoz fűződő joga az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint. A kisvállalkozó vegyesboltja tönkre ment, miután nem árulhatott többé cigarettát. A KSH legfrissebb adati szerint tavaly több mint ezer kisbolt ment tönkre, de a kormány szerint ennek semmi köze a trafiktörvényhez.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is jóváhagyta, hogy 700 millió forintot helyezzen ez az almásfüzitői önkormányzat a Buda-Cash Brókerháznál. A polgármester azt mondja: bár lett volna lehetőségük arra, hogy máshová tegyék a pénzüket, bíztak a pénzügyi felügyeletben. Az Együtt szerint a PSZÁF szerepvállalása miatt az államnak is felelőssége van a brókerbotrányban.

Vasárnaptól még nehezebbé válik a lakhatási szegénységben élő emberek helyzete. Szombaton lejár a téli kilakoltatási moratórium, és megszűnik a lakhatási támogatás és emellett más segélyek is. Márciustól az állam kivonul bizonyos segélyek mögül, és az önkormányzatokra bízza, hogy kinek és mennyi támogatást adnak.

Legalább félmillió, meglehet sokkal több embert érint. Az állam jobban, tízezrek rosszabbul járhatnak. A legfontosabb változás, hogy egyes segélyeket, amelyeket eddig az önkormányzatok adtak, mostantól adhatnak. Szakértők, majd az illetékes államtitkár a műsorban.  

Bajban van az Evangéliumi testvérközösség, miután az állam továbbra is 2 milliárd forinttal tartozik nekik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága még szeptemberben kimondta, a magyar egyházügyi törvény jogellenesen vette el tőlük az egyházi státuszt és az ezzel járó támogatást.

Személyi összefonódások lehetnek az állami MVM és a MET cég között, erről ír a 444.hu. A MET gázkereskedelemmel foglalkozó cégének jelenlegi vezetője épp a Magyar Villamosművek gázkereskedő cégének igazgatósági elnöke volt, amikor a két vállalat között elkezdődött az együttműködés.  

Zokogásban tört ki egy hozzátartozó az azbeszt-per első tárgyalásán, miután kiderült, el kell halasztani a pert. Ugyanis a bíróság rossz helyre címezte az idézést, ezért az állam képviselője nem jelent meg a tárgyaláson. A selypi cementgyár környékén élők közül többen valószínűleg a szálló azbesztpor miatt lettek halálos betegek.

Egymilliárd forintért bérelt Andy Vajnától épületet az állam, hogy legyen hol működnie Szerencsejáték Zrt. kaszinójának - írta a Népszabadság. Magát a Tropicana Casinót is a filmügyi biztostól vette meg az állami cég, az épület azonban nem járt vele, azt évről-évre külön kellett bérelni. Ez került négy év alatt összesen egymilliárdba. Most pedig a kaszinó ismét Vajnáé lett.

Leghamarabb februárban lehet igénybe venni az első házasoknak járó adókedvezményt. Hiába fogadta el a parlament, hogy a december 31-e után kötött házasságok után jár a kedvezmény, januárban még senkinek sem fizet az állam.  

Még csak most indult, de máris felfüggesztették az állami kazán-, hűtőcsere és ablakcsere támogatásokra kiírt pályázatot. Ugyanis akkora volt az érdeklődést, hogy lefagyott a rendszer. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyelőre nem tudta megmondani, mikortól lehet ismét pályázni, de közleményükben azt ígérték, senki nem fog lemaradni a pályázati lehetőségről.  

Mi, ha nem átverés az, hogy az emberektől pénzt kérnek valamilyen nemes célra, aztán ennek a pénzek a nagyobb részét teljesen másra költik? Az összeg több mint 1 milliárd forint. Aki kért, az állam. A nemes cél pedig az allergiások szenvedésének enyhítése. De hogy miről is van szó? Arról, hogy 177 ezer magyar adózó úgy döntött, hogy az adója plusz 1 százalékát parlagfűmentesítésre ajánlja fel. A földművelésügyi minisztérium viszont úgy döntött, hogy több mint 600 milliót teljesen másra költi. Hogy mire és miért? Kiderül Moskovics Judit riportjából.  

Több mint két hónapja várják egy pécsi társasház lakói, hogy megkapják az államtól elnyert pályázati pénzüket. A 28 lakásos házat idén nyáron újították fel, 22 millió forintból. Ennek felét a támogatási szerződés szerint az állam állta. A lakók az önrészt kifizették, a másik felét viszont a késlekedés miatt nem tudják utalni. A kivitelező ezért 250 ezer forintos késedelmi kamatot követel.  

Még dolgozna, marasztalják is, csak az állam nem engedi. Senki sem érti, miért, mégis sokan jutnak hasonló sorsra.

A középkorú férfi középvezetőként jól keresett, hirtelen megbetegedett, így fel kellett adnia a munkáját, pedig még szívesen dolgozott volna. Az állam 110 ezer forint rokkantnyugdíjat állapított meg a számára, amiből egyik napról a másikra 28 ezer forint lett, és felszólították, hogy keressen munkát.

Amikor az ember vásárol, számít az ár, a bolt közelsége, és sok minden más, de mindenki maga döntheti el, hol költi a pénzét. Kivéve az Erzsébet-utalványosok, akik csak meghatározott helyeken vásárolhatnak, és nem is akármit.

Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök szerint a gondok súlyosbodására kell számítani.

Naponta hetvenen halnak meg Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt.

A több mint egymillió magánszemély összesen 170 milliárd forint hátralékot halmozott fel.

Több kérdést is felvet az MSZP szerint az állam MOL-részvény vásárlása.

A fogyasztók érdekében szállna be az állam újra a hazai energiaszolgáltatásba.

A jövőben megszűnik az állami egyetemeken a költségtérítéses képzés, a magánegyetemek pedig semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak majd.

Sok borsodi településen még mindig nem kapták meg az összesen több tízmillió forintos összeget.

Nem tartható fenn a költségvetés, ha az állam a költségvetési hiányt azzal akarja elkerülni, hogy a háztartások megtakarításait magához veszi.

Tárgyalna az állam azokkal az önkormányzatokkal, amelyek lemondanának kórházuk fenntartásáról.

Az egyház ellen tüntettek Lengyelország több városában is.

Az egyik lehetséges megoldás a cikk szerint egy százmilliárdos állami tőkeemelés lehet.