A tönkreközpontosított magyar közoktatás egyik jellemzője az államosított és összezsugorított tankönyvkiadás. Az állam azt mondja, fokozatosan bevezeti az ingyenes tankönyveket, ezzel évi 15 milliárdos kiadástól óvja meg az adófizetőket. Az új tankönyvek bírálói a minőséget kifogásolják. De erősen. És nem értik, hogyan lehet gyerekeken tesztelni tankönyveket. A tankönyvkiszorítósdinak van piaci-pénzügyi része és van tartalmi-minőségi része.

Menekültválság a tanácstalan Európában, Magyarország déli és nyugati határain, Budapest pályaudvarain és az autópályákon is. Közben kormányátalakítás lehet, eladják az állam földjeit. Görögország megint választ. A fővárost fenyegeti az Iszlám Állam Szíriában. Lassulhat a kínai gazdaság. Lesz miről beszélgetni ősszel is!

Jogerősen pert nyert egy volt trafikos a magyar állam ellen Strasbourgban. Hiába fellebbezett a kormány januárban, szerdán végül nagyjából 4 és fél millió forint kártérítést ítéltek meg a kereskedőnek, mert sérült a magántulajdonhoz fűződő joga az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint. A kisvállalkozó vegyesboltja tönkre ment, miután nem árulhatott többé cigarettát. A KSH legfrissebb adati szerint tavaly több mint ezer kisbolt ment tönkre, de a kormány szerint ennek semmi köze a trafiktörvényhez.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

Vasárnaptól még nehezebbé válik a lakhatási szegénységben élő emberek helyzete. Szombaton lejár a téli kilakoltatási moratórium, és megszűnik a lakhatási támogatás és emellett más segélyek is. Márciustól az állam kivonul bizonyos segélyek mögül, és az önkormányzatokra bízza, hogy kinek és mennyi támogatást adnak.

Legalább félmillió, meglehet sokkal több embert érint. Az állam jobban, tízezrek rosszabbul járhatnak. A legfontosabb változás, hogy egyes segélyeket, amelyeket eddig az önkormányzatok adtak, mostantól adhatnak. Szakértők, majd az illetékes államtitkár a műsorban.  

Mi, ha nem átverés az, hogy az emberektől pénzt kérnek valamilyen nemes célra, aztán ennek a pénzek a nagyobb részét teljesen másra költik? Az összeg több mint 1 milliárd forint. Aki kért, az állam. A nemes cél pedig az allergiások szenvedésének enyhítése. De hogy miről is van szó? Arról, hogy 177 ezer magyar adózó úgy döntött, hogy az adója plusz 1 százalékát parlagfűmentesítésre ajánlja fel. A földművelésügyi minisztérium viszont úgy döntött, hogy több mint 600 milliót teljesen másra költi. Hogy mire és miért? Kiderül Moskovics Judit riportjából.  

Még dolgozna, marasztalják is, csak az állam nem engedi. Senki sem érti, miért, mégis sokan jutnak hasonló sorsra.

A középkorú férfi középvezetőként jól keresett, hirtelen megbetegedett, így fel kellett adnia a munkáját, pedig még szívesen dolgozott volna. Az állam 110 ezer forint rokkantnyugdíjat állapított meg a számára, amiből egyik napról a másikra 28 ezer forint lett, és felszólították, hogy keressen munkát.

Amikor az ember vásárol, számít az ár, a bolt közelsége, és sok minden más, de mindenki maga döntheti el, hol költi a pénzét. Kivéve az Erzsébet-utalványosok, akik csak meghatározott helyeken vásárolhatnak, és nem is akármit.

Sokan kerülhetnek hasonló helyzetbe, mint az a fiatalasszony, akinek havi 9 ezer forintot fizet csak az állam. Minden szabályos, de vajon jók-e a szabályok, ha a támogatásból még az óvodai étkezést is alig-alig lehet befizetni?