A magyar kormány néhány tagja, és a kormány irányítása alatt álló sajtó hitelteleníteni akarja az Egyesült Államok budapesti nagykövetét – így reagált az elmúlt napok nyilatkozataira az amerikai külügyi szóvivő Washingtonban. David Pressmann a kormányt bírálta a demokrácia állapota, és az oroszbarát retorikája miatt, mire a külügyminiszter úgy válaszolt: érdektelen, mit gondol a nagykövet. Feledy Botond külpolitikai szakértő a Híradónak azt mondta: sokáig emlékezni fognak arra Amerikában, a krízisben ki állt a saját szövetségesei oldalán.

Egy hangfelvételen beszélt erről. 

Soha! Nem! – ezt írta a fővárosi Városmajor fejlesztése mellé egy hivatalos dokumentumra az építési miniszter. A Telex hozta nyilvánosságra azokat a fejlesztési iratokat, amelyekre Lázár János kézzel írt megjegyzéseket. Legtöbbször a „lezárni” kifejezést használta. A Városmajor felújítását korábban előkészítő Fürjes Balázs államtitkár Híradónknak úgy reagált: szerelemben és politikában nincs mindig és nincs soha.

A Fidesz szerint „ez a legdurvább nemzetbiztonsági ügy”.

Nem dönthetnek saját beruházásaikról a jövőben az önkormányzatok, így az önkormányzatiság maradékát is felszámolja a kormány – így értékeli a beruházási törvény tervezetét Szeged városfejlesztési alpolgármestere. A nemrég nyilvánosságra hozott törvénytervezet szerint ugyanis szinte az összes állami pénzből megvalósuló beruházásról a Lázár János vezette Beruházási és Építési Minisztériumban dönthetnek. A minisztérium kérdésünkre úgy reagált: politikai okból bírálják a tervezetet.

Állítsa vissza a kormány azt a fél évvel ezelőtt megszüntetett lehetőséget, hogy SZÉP-kártyával is lehessen élelmiszert vásárolni – követeli a Jobbik. Az ellenzéki párt szerint a rekordinfláció mellett most fontosabb élelmiszerre, mint például szállodára költeni. Tavaly 41 milliárd forintért vásároltak élelmiszert SZÉP-kártyákkal, amíg a kormány meg nem szüntette ezt a lehetőséget. Pont akkor, amikor felpörgött az infláció. A kormány azt közölte: az infláció ellen az Oroszország elleni szankciók kivezetése lenne a megoldás.

A direkt36.hu a NAV dokumentumaira hivatkozva azt írja: csak Mészáros Lőrinc 10 magántőkealapban érdekelt közvetlenül. A közpénzek átlátható elköltéséért küzdő Transparency International jogi igazgatója szerint törvényes a magántőkealapok működése, de a mostani információk megerősítik a korábbi sejtést: közpénzből szerzett vagyonokat fektetnek be így.

Már nem mondhatják fel az áremelkedésre hivatkozva a telekommunikációs cégek ügyfelei hűségnyilatkozatos internet-, telefon- és tv-előfizetésüket. Ezt az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő mondta, miután a 24.hu megírta: automatikus, inflációkövető díjkorrekcióra készülnek a szolgáltatók. Nagyjából 10-15 százalékos emelés várható. A Vodafone már januártól bevezette az új díjtáblát. A telekommunikációs cégek évek óta nem emeltek árat, de a szakértő szerint az inflációt és az energiaár-emelkedést már nem tudják kigazdálkodni.  

2016 óta nem vizsgálták úgynevezett monitoring kútban, szennyezi-e a talajvizet a Samsung gödi akkumulátorgyára. És nem is lenne hol vizsgálni, a kutat ugyanis 2018-ban betemették. Ez azután derült ki, hogy az átlátszó.hu közadatigénylési pert nyert. A hatóságok ugyanis eddig nem árulták el a nem létező vízvizsgálatra vonatkozó információkat. Az akkumulátorgyár egyébként környezetvédelmi engedély nélkül működik, az ugyanis a hatóságok szerint nem szükséges. Az LMP a szakminiszterek azonnali meghallgatását kezdeményezi az ügyben.

A Népszava írt először arról: nem pályázhatnak támogatásra az egyetemek, amelyek alapítványi kuratóriumaiban aktív politikusok ülnek. Navracsics Tibor szerint hivatalosan ilyen kifogást nem emelt az Európai Bizottság, de ha megteszik, a kormány mérlegeli, hogy teljesítse-e a kérést. Azt sem tartotta kizártnak, hogy ő is távozik a Pannon Egyetem kuratóriumának éléről.  

Egyetlen egyszer sem szólalt fel a parlamentben 16 képviselő tavaly. Közülük 13-an a Fidesz képviselőcsoportjában ülnek. Az mfor.hu összesítése alapján a legtöbbször Rétvári Bence, a KDNP frakció tagja kért szót, és összesen több, mint fél napon át beszélt. A Fidesz úgy reagált: a képviselők munkáját nem lehet kizárólag parlamenti felszólalásaik alapján megítélni.

Bruttó 510 ezer forintra emelkedett tavaly októberre az átlagbér Magyarországon – állítja most közzétett jelentésében a KSH. Ez 18 és fél százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A gazdaságfejlesztési miniszter a gazdaság jó teljesítményével indokolta az adatot. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: hiába a béremelkedés, a fizetések vásárlóértéke a rekordinfláció miatt már tavaly csökkenni kezdett.

Január elsejétől euróban kapják a fizetésüket a horvátok, és a boltokban már csak két hétig lehet kunával fizetni.

A Párbeszédnél a hiány alapján úgy számol, rezsicsökkentésre jóval kevesebbet költ a kormány, mint azt eddig kommunikálták. A Portfolio.hu szakértője pedig azt mondja, új tétel az útépítésre szánt 300 milliárd forint.

Marad a babaváró hitel, a falusi CSOK, a lakásvásárlás 5%-os áfakulcsa, és a lakásépítési áfa visszatérítése is – ez derül ki a szerda este megjelent kormányrendeletből. És januártól 30 éves korukig nem kell adót fizetniük azoknak a nőknek, akik 30 éves koruk előtt gyereket szülnek.

Emelkedik a hiánycél, és több mint a négyszeresére növeli a rezsivédelmi alap költségvetését a kormány a 2023-as költségvetés módosításával. Bár a nyáron, a 2023-as büdzsé elfogadása előtt a pénzügyminiszter azt mondta, számoltak a kockázatokkal, most mégis módosítani kellett a fő számokon. A részleteket a Költségvetési Tanács hozta nyilvánosságra, miután a véleményezte a módosítást. Az erről szóló dokumentumot Matolcsy György nem írta alá – hogy miért, azt a jegybank nem árulta el.

Fel sem merült a korrupciós ügye miatt több mint egy éve letartóztatásban lévő Schadl György leváltása a Bírósági Végrehajtói Kar decemberi közgyűlésén. Az ügyben az LMP frakcióvezetője az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, a tárca államtitkára írásban azt közölte, sajnálattal értesültek róla, hogy nem váltották le Schadl Györgyöt. A végrehajtói kar nem reagált a megkeresésünkre.

Szükség van a koronavírus-járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett, és azóta is raktárban álló 16 ezer lélegeztetőgép jelentős részére. Ezt válaszolta a Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL Híradó kérdésére. Ezt azzal indokolták, hogy a járványok, háborúk és tömeges migráció évtizede előtt állunk.

Bár ő írta alá a szerződéseket, mégsem terheli felelősség Farkas Flórián egykori fideszes képviselőt, a miniszterelnök korábbi romaügyi megbízottját azért, mert szabálytalanul költötték el a Híd a munka világába programra szánt 1,3 milliárd forintot. Ezzel indokolta a legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére, miért nem hallgatták ki a hét éve tartó, nemrég lezárt nyomozás alatt egyszer sem Farkas Flóriánt.

A felmérés a szülők, a diákok és a pedagógusok a Híradó által megkérdezett szervezetei szerint manipulatív, és nem tükrözi a valóságot.

Jövőre sem szerepel a napirendjén kijevi látogatás – közölte Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján egy kérdésre. A miniszterelnök megerősítette: továbbra is csak az azonnali tűzszünetben és békében látja a megoldást. Orbán Viktor arról is beszélt: az ukránok ugyan hősiesen küzdenek, de szerinte nem Európáért, hanem saját hazájukért, Magyarország biztonsága szempontjából pedig szerinte mindegy, ki nyeri a háborút. A Momentum úgy reagált: az a miniszterelnök, aki nem látogat Ukrajnába, semmibe veszi az ott élő magyar kisebbség sorsát.

Az „Év embere” az a 20 ezer önkéntes lehet, akik a 20K – Húszezer önkéntes szavazatszámláló szervezésében az ország összes választókörében részt vettek az áprilisi választás tiszta lebonyolításában – ezt mondja a civil szerveződés két alapítója. Müller Péter és Kovács Imre szerint a kitűzött célt sikerült teljesíteni, nem mellesleg sokan az ő felhívásukra vállaltak először közéleti szerepet. Most azt tervezik, hogy a 20K és a velük együttműködő önkéntesek elé újabb közéleti feladatot tűznek ki. A 20K Mozgalom is jelölt az Év Embere díjra.

Továbbra is bízik Pintér Sándorban – mondta az RTL Híradó kérdésére Orbán Viktor a szerdai kormányinfón. A miniszterelnök szerint a Magyar Tudományos Akadémia nyílt törvénysértésre szólítja fel a kormányt, amikor a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok visszahelyezését kéri. A pedagógus szakszervezetek sztrájkbizottsága ma is tárgyalt a belügyminisztériumban, de a PDSZ szerint semmit nem tudtak meg a kormány terveiről.

Órákon át tárgyalt zárt ajtók mögött közoktatási intézményvezetőkkel és tanárokkal Pintér Sándor. A belügyminiszter által összehívott, közoktatási fórumnak nevezett találkozón a Híradó által megkérdezett pedagógusok és érdekképviseleti vezetők szerint nem hagzott el új ajánlat a kormányzat részéről a közoktatás gondjainak megoldására. A tárca vezetői a találkozót követően nem nyilatkoztak.

Hiába fogadott el néhány napja új nyelvtörvényt Ukrajna, a magyar kormány nem járul hozzá a NATO és Ukrajna közötti hivatalos együttműködés megindításához – közölte csütörtökön az RTL kérdésére a külügyminisztérium. A kormány évek óta a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvényre hivatkozva blokkolta a kapcsolatfelvételt. Bár a Jobbik szerint miután az ukrán parlament új nyelvtörvényt fogadott el, meg kellene fontolni a blokkolás feloldását, ám a kormány úgy véli, az ukránok csak a törvény nevét változtatták meg, és az továbbra is korlátozza a kisebbségek jogait.

Feledy Botond uniós szakértő szerint még nincs szó a kormány győzelméről az EU helyreállítási forrásokkal kapcsolatban. A jogállamisági jelentésért felelős finn EP-képviselő a hvg.hu-nak azt mondta: veszteség volt a megállapodás a magyar miniszterelnök számára. A kormány szerint ez csupán a Magyarország megbüntetésére törekvő európai baloldal politikai véleménye.

A gyermekosztályig emelték, hogy ott megajándékozza a beteg gyerekeket. Debrecenben sem maradtak édesség nélkül a kicsik, ott mikulásváró délutánt szerveztek a gyerekeknek. Miskolcon mikulássapkás iskolások lepték el a sétáló utcát, futóversenyt rendeztek az ünnep alkalmából. Szegednél pedig Mikulások szálltak vízre.

Elég a megtorlásból – ezzel a jelszóval zajlik a kirúgott tanárokkal szolidaritást vállaló tüntetés szombat délután, a Klebersberg Központnál. Az RTL Híradó riportere élőben jelentkezett be a helyszínről, és ismertette a felszólalók legfontosabb kijelentéseit. 

Orbán Viktor továbbra is elutasítja a közös uniós hitelfelvételt, ehelyett kétoldalú megállapodással a magyar költségvetésből fizetné a Magyarországra jutó részt, nagyjából évi 70 milliárd forintot. A Momentum szerint a magyar emberek többsége már a háború kezdete óta segítene az oroszok által megtámadott szomszédos országnak.

A Magyarságkutató Intézet csütörtökön azt közölte az RTL Híradóval: nem lépték túl a költségvetést, ellenkezőleg, több mint 600 millió forintot takarítottak meg.

Az ukrán elnök hónapokkal ezelőtt Orbán Viktort is meghívta, de a miniszterelnök eddig a visegrádi országok vezetői közül egyedüliként nem járt Kijevben.

Miközben a pedagógusok béremeléséhez uniós pénzre vár a kormány, addig a költségvetésből fejenként havi 61 ezer forintot ad a hitoktatók fizetésemelésére – vette észre a 24.hu. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, ők is a kormánytól és nem az uniótól várnák a béremelést. A kormány úgy reagált: a hittantanárok nem pedagógusok, az ő fizetésükről külön döntés született még nyáron.

Az önálló energiaügyi tárca várományosa konkrétumokat nem árult el a programjáról, de arról beszélt: amellett, hogy csökkentené az orosz gázfüggőséget, támogatná a megújuló energiaforrásokat. Nem zárta ki, hogy szélerőműveket építsenek, és hogy újrainduljanak a napelemes pályázatok.

Magyarország gyorsan hagyja jóvá Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz - ezt kéri majd csütörtökön a V4-ek kassai találkozóján Orbán Viktortól a cseh, a szlovák és a lengyel miniszterelnök. Mateusz Morawiecki vasárnap ezt azután jelentette be, hogy Helsinkiben tárgyalt a finn kormányfővel. A két ország tagfelvételi kérelmét a 30 NATO tagállam közül már csak Törökország és Magyarország nem fogadta el.

Ezt az RTL Híradónk kérésére közölte a tárca. Ez is feltétele volt, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. A hvg.hu számolta össze: tavaly több, mint 1200 milliárd forintot kapott fejlesztésekre Magyarország az Európai Uniótól.

A 30 milliárdos költségtúllépés indokolt volt a gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint,.

A 71 éves nő a videón azt mondja, ledolgozta élete java részét, de álmában sem gondolta volna, hogy ezt fogja megélni.

Nagyjából 3000 milliárd forintnyi európai uniós támogatás sorsa a tét.

Ruszkik haza! Nyolc év után az RTL Híradó kérdésére megerősítette korábbi kijelentését Deutsch Tamás. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője 2014-ben, a Krím félsziget orosz megszállásakor írta ki először ezt a mondatot közösségi oldalán. Vasárnap Márki-Zay Péter idézte fel a mondatot, azt állítja: Deutsch kijelentése szembemegy a kormány szerinte oroszbarát politikájával.

Bár a román és a lengyel kormány egyértelműen elutasította Vlagyimir Putyin állítását, miszerint területi követelései lennének Ukrajnával szemben, a magyar kormány mindössze annyit reagált, hogy Magyarország békét szeretne. Szombaton Varsóban a magyar nagykövetség előtt tüntettek a magyar miniszterelnök és az orosz elnök kapcsolata miatt, és a Twitteren is sokan támadták Orbán Viktort, mert bejegyzésében megírta, hogy vérbe az fojtották az '56-os forradalmat, csak azt felejtette el megemlíteni, hogy kik.

Több mint fél évvel a választás után nyilvánosságra került az is, hogy a kormány csaknem 20 milliárd forintért folytatott a kampányidőszakban reklámkampányt.

A nagyvárosokat sem kerülik el az átmeneti postabezárások. A megyeszékhelyek közül a legtöbb hivatalt Szegeden zárják be – egyelőre nem tudni, mennyi időre. Szegeden tizenkettő, Miskolcon, Debrecenben és Pécsen kilenc, Nyíregyházán hét, Győrben öt posta zár be az energiatakarékosságra hivatkozva. Salgótarjánban öt posta működését függesztik fel, a városban aláírásgyűjtés indult az intézkedés ellen. A Postás Szakszervezet elnöke a Híradónak azt mondta: 2 perccel azelőtt közölték velük a hírt, mielőtt megjelent az erről szóló rendelet.

Miközben Orbán Viktor néhány napja újabb termékek árstopját jelentette be, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az Európai Bizottság által tervezett ársapka típusú intézkedés káros. A magyar kormány ellenzi ugyanis, hogy az Európai Unió határozza meg, mennyit fizethetnek maxiumum a tagállamok a gázért. A DK szerint, ha a kormány nem ragaszkodna az orosz gázhoz, olcsóbban vehetne a piacon.

Az energiaválságért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség – erről szóló állásfoglalást fogadott el Brüsszelben Orbán Viktor az Európai Tanács ülésén. Eközben itthon az uniós szankciókat okolja a kormány és a miniszterelnök a magas energiaárakért. A Momentum szerint Orbán Viktor most lebukott. A kormány az RTL Híradó kérdésére úgy finomított az álláspontján: az energiaválság „már nemcsak az orosz agresszió, hanem a brüsszeli szankciók miatt is van”. A gáz piaci ára ugyanakkor mára az augusztusi harmadára, és a szankciók előtti szint alá esett.

Ezekben a percekben is tart az ADOM diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének demonstrációja Budapesten. A tiltakozók a Kálvin térről indultak Budára, a Műegyetemhez. A megmozdulás célja, hogy a résztvevők kifejezzék támogatásukat a tanárokkal, és szolidaritást vállaljanak azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket szerintük a kormány intézkedései nehéz helyzetbe hoztak. A tiltakozáshoz ellenzéki pártok és különböző szakszervezetek is csatlakoztak. A Műegyetemtől jelentkezett be tudósítónk, Kéri Barna.

A gyanú szerint Oroszországnak kémkedett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója. John Laughlandet még október elején vették őrizetbe és hallgatták ki Londonban, az esetről ő maga számolt be. A politológus egyébként a holland Fórum a Demokráciáért nevű szélsőjobboldali párt nemzetközi igazgatója. A Mathias Corvinus Collégium ma kérdésünkre azt közölte: nem világítják át oktatóikat.

Október 24-én ratifikálhatja a magyar országgyűlés Svédország és Finnország NATO-tagfelvételi kérelmét, legalábbis egy finn európai parlamenti politikus szerint. A magyar parlament jövő hétfői napirendjén azonban nem szerepel a kérdés. Már csak Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá a két skandináv állam csatlakozását. A Fidesz azt állítja: azért nem vették napirendre az ügyet, mert zsúfolt volt a parlament eddigi törvényalkotási programja.

A szeptemberi drágulás meghaladta a 20 százalékot, és további emelkedés várható. A mostani adatban ugyanis még csak részben van benne a rezsiköltségek emelkedése, és az aszály hatása is csak a következő hónapokban mutatkozik majd meg – mondta a GKI vezérigazgatója. A Párbeszéd szerint a szemünk előtt bontakozik ki a megélhetési válság, és a gazdasági bizottság fideszes elnöke is arról beszélt: elviselhetetlen terhet jelent az áremelkedés. A jegybank 2023 második felére várja az infláció érdemi csökkenését.  

Aki már túl régóta vár műtétre, és az már úgysem segítene rajta, lekerül a kórházi várólistáról – egyebek közt ezt tartalmazza az a tervezet, ami a Népszava birtokába került. A lap szerint akár fel is függeszthetik azoknak a kórházaknak a finanszírozását, amelyek nem végeznek elég műtétet. Igaz, az intézményeknek több pénzt is adnának minderre. A kormány hétfőn nem válaszolt arra a kérdésünkre, valóban ilyen intézkedéseket terveznek-e.

Az árcsökkenés a rosszul szigetelt, nagy alapterületű, így nagy energiaigényű otthonokat érintheti, míg a korszerű kislakások tovább drágulhatnak.