Nem a mérleg mutatja meg, veszélyes-e a túlsúlyod – erre is figyelj

rtl.hu

2026. október 24. 9:30

Néhány pluszkiló még nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát, de honnan tudhatjuk, mikor válik veszélyessé a túlsúly? A szakértők szerint a mérleg és a testtömegindex önmagában nem ad teljes képet. A derékbőség és a hasi zsír eloszlása legalább ilyen fontos lehet a kockázatok megítélésében.

Sokan ismerik azt az érzést, amikor a mérleg néhány kilóval többet mutat a vártnál. Ilyenkor könnyen felmerül a kérdés: csak felszedtünk egy kis súlyt, vagy már az egészségünket is veszélyeztetjük?

A válasz nem feltétlenül olvasható le a mérlegről. A testsúly ugyanis önmagában nem mutatja meg, mennyi izom és zsír található a szervezetünkben, ahogyan azt sem, hogy a testzsír hol halmozódik fel, pedig ezek a tényezők sokat számíthatnak az egészségügyi kockázatok megítélésében.

Mit mutat meg a BMI, és mikor számítunk túlsúlyosnak?

A testtömegindex, vagyis a BMI a testsúlyt és a testmagasságot viszonyítja egymáshoz. Kiszámítása egyszerű: a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. Például egy 170 centiméter magas, 75 kilogrammos ember BMI-je körülbelül 26.

A felnőttek esetében általánosan használt WHO-besorolás szerint:

  • 18,5 alatt - Soványság
  • 18,5–24,9 - Normál testsúly
  • 25–29,9 - Túlsúly
  • 30–34,9 - I. fokú elhízás
  • 35–39,9 - II. fokú elhízás
  • 40-től - III. fokú elhízás

A BMI hasznos kiindulópont, de vannak korlátai. Egy izmos, rendszeresen sportoló ember BMI-je magas lehet anélkül, hogy túlzott mennyiségű testzsírral rendelkezne. A mutató ugyanis nem tesz különbséget az izom- és a zsírtömeg között.

A derékbőség többet is elárulhat, mint a mérleg

Nemcsak a testzsír mennyisége, hanem az elhelyezkedése is számít. Különösen fontos az úgynevezett zsigeri zsír, amely a hasüregben, a belső szervek körül halmozódik fel.

A túlzott mennyiségű zsigeri zsír összefüggésbe hozható a krónikus gyulladásos folyamatokkal, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, ezért a derékbőség mérése fontos kiegészítője lehet a BMI-nek.

Az európai származású felnőtteknél gyakran alkalmazott kockázati határértékek szerint:

  • Nőknél 80 centiméter felett már emelkedhet, 88 centiméter felett pedig jelentősebben nőhet a kockázat.
  • Férfiaknál 94 centiméter felett emelkedhet, 102 centiméter felett pedig jelentősebben nőhet a kockázat.

Ezek nem jelentenek automatikus betegséget, de felhívhatják a figyelmet arra, hogy érdemes alaposabban megvizsgálni az egészségi állapotot.

Van egy szám, ami a testsúlyodnál is többet árul el az egészségedről
Van egy szám, ami a testsúlyodnál is többet árul el az egészségedről

Lehet, hogy néhány pluszkiló bizonyos helyzetekben előnyt jelent?

A kutatók régóta foglalkoznak az úgynevezett elhízási paradoxonnal. Egyes vizsgálatok szerint bizonyos betegcsoportokban a mérsékelten magasabb BMI kedvezőbb túlélési arányokkal járhat együtt. Például idősebb, 65 év feletti betegeknél egyes nagyobb, tervezett műtétek után a 25 és 30 közötti BMI bizonyos kutatásokban jobb túléléssel társult.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a szervezet nagyobb energiatartalékokkal rendelkezhet a felépüléshez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a túlsúly általában egészségesebb lenne.

Az összefüggéseket más tényezők is befolyásolhatják, például a meglévő betegségek, az izomtömeg vagy a nem szándékos fogyás.

Az elhízás hosszú távú egészségügyi kockázatait ezek az eredmények nem kérdőjelezik meg.

Akkor honnan tudhatod, hogy veszélyes-e a túlsúlyod?

A legfontosabb, hogy ne egyetlen szám alapján ítéld meg az egészségedet. A BMI és a derékbőség mellett számít a vérnyomás, a vércukorszint, a vérzsírok értéke, a fizikai aktivitás és az esetleges meglévő betegségek is. Az étrend, az alvás és a rendszeres mozgás szintén fontos szerepet játszik. A mérlegen látható szám tehát csak egyetlen része az összképnek.

Ha a BMI-d vagy a derékbőséged alapján fokozott kockázat merül fel, érdemes háziorvossal egyeztetni, aki szükség esetén további vizsgálatokat javasolhat. A cél nem feltétlenül egy adott testsúly elérése, hanem az egészségügyi kockázatok csökkentése és a hosszú távon fenntartható életmód kialakítása.

Fotó: Pavel Danilyuk/Pexles

Ez is érdekelhet

 

 

Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!