2026. október 18. 8:30
Láthatatlan mikroműanyagok kerülhetnek a szervezetünkbe az ivóvízből, az ételekből és a porból is. Egy dél-koreai kutatás szerint a kimchi egyik baktériuma segíthet abban, hogy ezek egy része még a bélrendszerből távozzon. A tudósok laborban és egereken is azt látták, hogy a baktérium hozzátapadhat a nanoműanyagokhoz. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy adag bolti kimchi önmagában megoldást jelent.
A koreaiak nemzeti eledele, a kimchi igazi hatékony fegyverré válhat a szervezetünket elárasztó nano- és mikroműanyagok elleni harcban. Bár a korábbi hírek, melyek szerint heti egy bankkártyányi mennyiségű műanyag jut be a szervezetünkbe, túlzónak bizonyultak, tény, hogy észrevétlenül, folyamatosan apró műanyagszemcséket nyelünk le a mindennapok során. A modern életmód miatt ezek a palackozott vizekből, a műanyag ételtárolókból, sőt a belélegzett porból is származhatnak. Az apró, szabad szemmel láthatatlan részecskék áttörhetik a bélfalat, így bejuthatnak a keringésbe, hosszú távon gyulladásokat és egészségügyi problémákat okozva.
A dél-koreai Kimchi Kutatóintézet (WiKim) tudósai azonban rábukkantak valamire, ami áttörést hozhat. A nívós Bioresource Technology tudományos folyóiratban publikált kutatásukban kimutatták, hogy a kimchiből izolált egyik speciális tejsavbaktérium törzs, a Leuconostoc mesenteroides CBA3656 képes magához láncolni és kimosni a bélrendszerből a veszélyes nanoplanktoni méretű műanyagokat.
Hogyan működik a „szuperbaktérium”?
A laboratóriumi tesztek során a kutatók emberi emésztőrendszert modellező környezetben vizsgálták a baktériumot. Míg a legtöbb jótékony bélbaktérium elveszítette a kötőképességét a bélfolyadékban, a kimchiből származó baktérium még ebben a zord környezetben is képes volt a polisztirol nanoműanyagok több mint 57 százalékát magához tapasztani. Az egérkísérletek még drámaibb eredményt hoztak: a baktériummal kezelt állatok a székletükkel több mint a dupláját ürítették ki a szervezetükbe jutott nanoműanyagoknak a kezeletlen csoporthoz képest.
A baktérium lényegében úgy működik, mint egy biológiai mágnes:
- Rátapad az apró műanyagszemcsékre a bélben.
- Összefogja őket nagyobb halmazokká, így azok már nem tudnak áthatolni a bélfalon a véráramba.
- Végül a természetes emésztési folyamat során a széklettel egyszerűen távoznak a szervezetből.
Akkor mostantól elég csak kimchit enni?
A szakértők óvatosságra intenek: bár az eredmények lenyűgözőek, a kísérletet egyelőre izolált baktériumtörzzsel és állatmodelleken végezték el. Ez nem jelenti azt, hogy egy tál bolti kimchi elfogyasztása azonnal csodát tesz, hiszen a fermentált ételek baktériumösszetétele változó lehet. Mindenesetre a hagyományosan erjesztett, csípős koreai káposzta eddig is híres volt az emésztést támogató, immunerősítő tulajdonságairól. A legújabb tudományos felfedezés pedig arra utal, hogy a fermentált ételekben rejlő mikrobák a jövőben kulcsszerepet játszhatnak a környezeti szennyezőanyagok elleni védekezésben. Érdemes tehát helyet szorítani a kimchinek a tányérunkon!
Fontos a bélgát védelme
A fermentált ételek nemcsak a fizikai „műanyag mágnes” hatásuk miatt segíthetnek, hanem egy sokkal bizonyítottabb módon is:
- Erősítik a bélfalat: A mikroműanyagok legfőbb veszélye, hogy áttörik a bélfalat és bejutnak a véráramba. A kefírben, joghurtban, misóban és savanyúságokban lévő jótékony baktériumok erősítik a bélsejtek közötti kapcsolatokat, így nehezebbé válik a nanoműanyagok felszívódása.
- Csökkentik a gyulladást: A bélbe jutó műanyagszemcsék gyulladást váltanak ki. A fermentált ételek rendszeres fogyasztása gyulladáscsökkentő vegyületeket (pl. rövid láncú zsírsavakat) termel, így mérsékli a műanyag okozta irritációt.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy más tradicionális erjesztett ételekből (pl. európai savanyúságokból, erjesztett tejtermékekből) is izoláljanak hasonló tulajdonságú törzseket.
Fotó: Pexels