2026. október 18. 19:00
A szív- és érrendszeri betegségek rizikóját csökkenteni sokszor bonyolultnak tűnik: diéta, mozgás, gyógyszerek, rendszeres kontroll. Egy dolog azonban egészen egyszerűnek látszik. A kutatások szerint meglepően sokat számíthat: próbáljunk minél sötétebb környezetben aludni.
Egy friss, nagy mintán végzett vizsgálat szerint azoknál, akik a legfényesebb hálószobában alszanak, lényegesen nagyobb az esély valamilyen szív- és érrendszeri betegségre (CVD), mint azoknál, akik éjszaka valóban sötétben pihennek.
A legvilágosabb hálószobában alvók esetében:
- 56%-kal nagyobb volt a szívelégtelenség kockázata
- 47%-kal nagyobb a szívinfarktus esélye
- kb. 30%-kal nagyobb volt a rizikó koszorúér-betegségre, pitvarfibrillációra, strokera
Ezek az összefüggések akkor is fennmaradtak, amikor a kutatók figyelembe vettek más fontos kockázati tényezőket is, mint például a táplálkozás, fizikai aktivitás, dohányzás vagy genetikai rizikó.
Mi lehet ennek az oka?
Mivel a vizsgálat megfigyeléses jellegű, a kutatók nem tudták egyértelműen kimutatni az ok-okozati mechanizmust. Ugyanakkor a biológiai óra (cirkadián ritmus) szerepe a szív- és érrendszeri működés szabályozásában már jól ismert. A tanulmány szerzői szerint a háttérben az állhat, hogy a fény megzavarja a cirkadián ritmust, ami hozzájárulhat a vérnyomás, gyulladásos és anyagcserefolyamatok és az érrendszer szabályozásának kedvezőtlen változásaihoz és hosszú távon növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Az éjszakai fény negatívan hat a melatoninszintre: a mesterséges fény csökkenti az alvás során kiválasztott melatonin hormon mennyiségét, ami nemcsak alvásminőséget, hanem az anyagcsere és a szív-érrendszer működését is negatívan befolyásolja. A cirkadián ritmus zavarai egyébként már önmagukban is kockázatot jelentenek. A tanulmányok szerint a biológiai óra tartós felborulása növeli a vérnyomást, az anyagcsere-eltéréseket és a gyulladásos folyamatok rizikóját, amelyek mind hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek a váltott műszakos munkarendben dolgozók különösen kitettek.
Az alvás minősége és hossza önmagában is fontos CVD-rizikófaktor
De nemcsak a fény-expozíció számít. A túl rövid (7 óránál kevesebb) vagy a túl hosszú (rendszeresen 9 óránál több) alvás meglepő módon egyaránt növelheti a halálozást és a stroke-kockázatot, valamint szoros kapcsolatban áll a magas vérnyomással és egyéb cardiovascularis eltérésekkel. Azoknál, akik kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. Nem gondolnánk, de a hosszú alvásidő még veszélyesebb. Azoknak a halálozási kockázata, akik rendszeresen legalább 9 órát alszanak, 34%-kal magasabb annál, mint aki napi 7–8 órát alszik. Éppen ezért érdemes mindent megtenni a megfelelő alvásért a szívünk védelmében is.
Gyakorlati tanácsok
Mivel a sötétben alvásnak semmilyen bizonyított hátránya nincs, a kutatók egyszerű, betartható tanácsokat javasolnak.
- Kapcsoljuk le az összes fényt éjszakára.
- Ha valakinek a biztonságérzetéhez szüksége lenne gyenge fényre (pl. az éjjeli felkeléshez), használjon nagyon gyenge, melegebb színű éjszakai fényt, vagy csak a sötétben mozgást érzékelő lámpát.
- Akit zavar az utcai fény, használjon sötétítő függönyöket vagy redőnyt, de alvómaszk is szóba jöhet.
- Emellett figyeljünk a megfelelő minőségű és mennyiségű (kb. napi 7-8 óra) alvásra is.
Nyitókép forrása: Pexels