2026. augusztus 22. 18:00
Sokan úgy gondolják, hétvégén is ugyanakkor kell kelni, mint hétköznap. Egy ismert alváskutató szerint azonban a szervezetnek szüksége lehet arra, hogy ilyenkor bepótolja az elveszett alvást. A tartós alváshiány ugyanis jóval komolyabb következményekkel járhat, mint sokan gondolják.
Sokan büszkék arra, hogy hétvégén is ugyanakkor kelnek, mint hétköznap. Mások viszont az első szabad reggelen végre kikapcsolják az ébresztőt, és addig alszanak, ameddig a testük engedi.
Egy ismert alváskutató szerint lehet, hogy nekik van igazuk. A kronobiológus Till Roenneberg ugyanis azt állítja: a tartós alváshiány komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, és ha valaki hétvégén sem piheni ki magát, az hosszú távon akár az élettartamára is hatással lehet.
Az alvás nem lustálkodás
Az alváskutatók szerint a szervezet éjszaka valójában nagyon intenzíven dolgozik. Alvás közben: az agy kitisztítja a felhalmozódott salakanyagokat, stabilizálódik az immunrendszer, az emlékek rendeződnek, és az idegrendszer is regenerálódik.
Ha ez tartósan elmarad, annak először: koncentrációs problémák, lassabb reakcióidő, ingerlékenység, és több hiba lehet a következménye. Hosszabb távon azonban a kutatások szerint a krónikus alváshiány kapcsolatba hozható:
- depresszióval,
- szorongással,
- és bizonyos neurodegeneratív betegségekkel is.
Már az ébresztőóra is árulkodó lehet
Roenneberg szerint sok ember már hétfő reggel „alvásdeficittel” indul neki a hétnek.
A szakértő úgy fogalmaz: ha valakit rendszeresen ébresztőóra kelt, az gyakran annak a jele, hogy nem a saját biológiai ritmusa szerint alszik. A probléma aztán estére tovább romlik: késői lefekvés, képernyők, stressz – és másnap kezdődik minden elölről.
A kutató szerint az emberek nagy része gyakorlatilag folyamatos alváshiányban él.
Akkor jó hétvégén tovább aludni?
A szakértő szerint igen.
Szerinte a szervezetnek szüksége lehet arra, hogy hétvégén valamennyire „visszapótolja” az elveszett alvást. Ez persze nem jelenti azt, hogy délig kellene aludni minden szombaton, de az állandó korai kelés önmagában nem feltétlenül egészségesebb.
Nem mindenki ugyanúgy működik
Az alváskutatók régóta beszélnek arról, hogy nem létezik egyetlen ideális alvási ritmus. vannak: korán kelő pacsirták, és későn fekvő éjjeli baglyok, de a valóság ennél jóval összetettebb.
A szakértők szerint mindenkinek saját belső órája van, és sok ember egyszerűen nem arra a ritmusra van beállítva, amit a munka vagy az iskola megkövetel.
A fény többet számít, mint gondolnánk
Roenneberg szerint az egyik legfontosabb dolog a természetes fény. A reggeli nappali fény segít beállítani a belső órát, este pedig érdemes csökkenteni:
- az erős fényeket,
- a telefonozást,
- és különösen a kék fényt kibocsátó képernyőket.
A sötétebb, nyugodtabb esti környezet segíthet abban, hogy az agy könnyebben átálljon alvó üzemmódba. Az alváskutatók szerint sokan túlzottan ráfeszülnek arra, hogyan kellene aludniuk. Pedig a legfontosabb talán az lenne, hogy:
- figyeljünk a saját ritmusunkra,
- ne tekintsük lustaságnak a pihenést,
- és komolyabban vegyük az alváshiányt.
Mert lehet, hogy a hétvégi plusz egy-két óra alvás nem luxus. Hanem az, amire a tested egész héten próbált figyelmeztetni.
Nyitókép: Pexels