2026. április 5. 17:00
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a rendszeres szellemi edzés hosszú távon is védi az agy egészségét: egy nagyszabású amerikai kutatás szerint egy speciális, úgynevezett „sebességalapú” agytorna akár negyedével is csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét.
A vizsgálat az ACTIVE (Advanced Cognitive Training for Independent and Vital Elderly) tanulmány hosszú távú eredményeit elemezte, és különlegessége, hogy a résztvevőket két évtizeden keresztül követték nyomon.
Közel háromezer idős embert vizsgáltak
A kutatásban csaknem 3000, 65 év feletti amerikai vett részt, akik a vizsgálat kezdetén még nem mutattak jelentős kognitív hanyatlást. A résztvevőket már 1999-ben négy csoportra osztották:
- az egyik csoport sebességfejlesztő tréninget végzett
- a másik memóriagyakorlatokat kapott
- a harmadik logikai-érvelési feladatokat oldott meg
- míg a kontrollcsoport nem vett részt tréningeken
Az első szakaszban öt héten át heti két alkalommal, 60–75 perces foglalkozásokat tartottak. A résztvevők egy része ezt követően további, több mint 20 órányi kiegészítő tréningen is részt vett három éven keresztül. A kutatók ezután 20 évig követték a résztvevők egészségügyi adatait, és azt vizsgálták, kinél alakul ki demencia.
Egyetlen módszer hozott áttörést
Az eredmények egyértelműek voltak: azoknál, akik sebességalapú agytréningen és kiegészítő foglalkozásokon is részt vettek, 25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kockázata a kontrollcsoporthoz képest. Ezzel szemben sem a memóriatréning, sem a logikai gyakorlatok nem mutattak hasonló védő hatást.
A résztvevők többsége nő volt, az átlagéletkoruk a vizsgálat kezdetén 74 év. A húszéves utánkövetés során az önkéntesek mintegy háromnegyede hunyt el, átlagosan 84 éves korában.
Mit jelent a „sebességtréning”?
A leghatékonyabbnak bizonyuló módszer lényege az volt, hogy az agyat a vizuális információk gyorsabb és pontosabb feldolgozására „edzették”.
A résztvevők egy interaktív számítógépes feladatot végeztek, amelyben egyre gyorsabban kellett felismerniük a képernyőn megjelenő tárgyakat. A kutatók szerint ez a képesség a mindennapokban is kulcsfontosságú, például vezetés közben, amikor gyorsan kell eldönteni, mi igényel azonnali reakciót.
Miért nem működött a memóriafejlesztés?
A szakemberek egyelőre nem tudják pontosan, miért nem hozott hasonló eredményt a memóriát vagy a logikai készségeket fejlesztő tréning. Az egyik magyarázat szerint a különbség az úgynevezett implicit és explicit tanulás között lehet.
Az implicit tanulás inkább automatikus készségeket fejleszt (például a reakcióidőt), míg az explicit tanulás tudatos memorizáláson alapul. A két folyamat az agy eltérő területeit aktiválja, ami magyarázhatja a különböző hatásokat.
Nem csodaszer, de fontos eszköz lehet
A kutatás az Alzheimer’s & Dementia: Translational Research & Clinical Interventions folyóiratban jelent meg, és jelentősége abban áll, hogy egyértelműen kimutatta: egy viszonylag egyszerű, alacsony költségű mentális tréning hosszú távon is mérhető védelmet nyújthat.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: az agytorna önmagában nem elegendő.
A demencia és az Alzheimer-kór kialakulása összetett folyamat, amely ellen több fronton érdemes védekezni. A kutatók szerint a leghatékonyabb stratégia a következők kombinációja:
- egészséges étrend
- rendszeres testmozgás
- megfelelő alvás
- a vérnyomás kontrollja
- stresszcsökkentés
- aktív társas kapcsolatok
A tanulmány azonban így is fontos üzenetet hordoz: akár néhány óra célzott agytréning is évtizedekre szóló előnyt jelenthet az agyunk számára.
Nyitókép forrása: Pexels