2026. március 14. 10:00
Hamarosan ismét át kell állítani az órákat, ami évről évre felveti ugyanazt a kérdést: van-e még értelme az egésznek? Míg egyesek a hosszabb világos estéknek örülnek, másokat inkább a negatív hatások bosszantanak. Az óraátállítást eredetileg az energiatakarékosság indokolta, ma viszont már az is vitatott, hogy valóban érezhető megtakarítást hoz-e.
Előbb lesz idén, mint szokott
Az európai szabály szerint a tavaszi óraátállítás mindig március utolsó vasárnapjára esik.
Idén március 29-én, hajnalban 2 óráról 3 órára kell előre állítani az órákat, vagyis egy órával kevesebbet alszunk majd.
Esténként azonban tovább marad világos. Az átállás után Magyarországon például már 19:09 körül nyugszik le a nap, így a délutánok látványosan hosszabbnak tűnnek.
Mennyi energiát lehet vele megspórolni?
Az óraátállítás egyik legfontosabb indoka az energiatakarékosság volt, hiszen ha este tovább van világos, később kell lámpát kapcsolni, ami kisebb fogyasztáshoz vezet.
Korábbi adatok szerint Magyarországon évente körülbelül 120 GWh energiát lehetett megtakarítani, ami nagyjából 6 milliárd forintnak felelt meg. Ez azonban a teljes éves fogyasztásnak csupán 0,32 százaléka.
A frissebb becslések szerint a megtakarítás nagyjából 0,11 TWh, ami még mindig viszonylag kis arány a 44,9 TWh éves fogyasztáshoz képest.
Háztartási szinten ez kevésbé látványos, egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztása kb. 2166 kWh, az óraátállítással elérhető megtakarítás pedig kb. 23,5 kWh. Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentett árral számolva ez kb. 870, legfeljebb 1600 forint megtakarítás, vagyis egy család számára évente legfeljebb néhány ezer forintot jelent.
Sokan úgy gondolják, ideje lenne eltörölni
Az Európai Unióban évek óta napirenden van az óraátállítás megszüntetése. A vita nemcsak a spórolásról szól, hanem az egészségügyi hatásokról is.
Több kutató szerint a legnagyobb probléma az, hogy a szervezetünk a Nap járásához igazodik, nem az órához. A nyári időszámítás hónapokra eltolhatja a biológiai ritmust: reggel sötétben kelünk, este pedig később leszünk álmosak. Ez hozzájárulhat az úgynevezett szociális jetlaghez, vagyis a tartós fáradtsághoz és alváshiányhoz.
Egyes álláspontok szerint a tartós téli időszámítás még egészségügyi előnyökkel is járhatna: enyhén csökkenthetné például a túlsúly vagy a stroke kockázatát.
Olvasd el ezt is: Ne hagyd, hogy az óraátállítás megviselje a rutinodat – Így készülj fel rá!
Megéri még az óraátállítás?
A jelenlegi rendszerrel országos szinten ugyan valóban spórolunk valamennyit, de a megtakarítás jóval kisebb, mint amire sokan gondolnak.
Az így megmaradt pár ezer forint egyéni szinten alig érzékelhető, miközben a napi rutin felborulása jelentős terhet ró mindenkire. Az utóbbi években egyre többen támogatják az eltörlését, és az Európai Uniónál is folyamatosan napirendi ponton van, így a kérdés már csak az, hogy mikor születik meg a végleges döntés.
Képek forrása: Freepik